Ez a lépés 2026-ban kezdődhet, amikor lejár a New START, az utolsó jelentős fegyverzetkorlátozási egyezmény az Egyesült Államok és Oroszország között.
Nyitókép: Getty Images
A Pentagon új és összetett nukleáris fenyegetésekkel néz szembe, melyeket a több ellenséggel folytatott párhuzamos konfliktusok lehetősége jellemez. Az Economist cikkében felvázolt rémálomszerű forgatókönyv szerint Oroszország megtámadhatja a NATO egyik országát, Kína kihasználhatja az amerikai figyelemelterelést Tajvan lerohanására, Észak-Korea pedig támadást indíthat Dél-Korea ellen. Minden konfliktus nukleáris válsággá eszkalálódhat, felvetve a kérdést: vajon Amerika képes lenne mindhárom helyzet kezelésére?
A közelmúltban tett nyilatkozatok alapján a válasz egyre bizonytalanabbnak tűnik. A Biden-adminisztráció most először fontolgatja Amerika nukleáris erőinek bővítését az elmúlt évtizedek óta tartó csökkentés után.
Ez a lépés 2026-ban kezdődhet, amikor lejár a New START, az utolsó jelentős fegyverzetkorlátozási egyezmény az Egyesült Államok és Oroszország között.
Ez a változó álláspont a Pentagon növekvő aggodalmait tükrözi az új nukleáris korszak kapcsán. A védelmi tisztviselők, köztük Vipin Narang, figyelmeztettek az eddig példa nélküli, több revizionista nukleáris kihívóra, mint Oroszország, Kína és Észak-Korea, amelyek mind gyorsan modernizálják és bővítik arzenáljukat, miközben kevés érdeklődést mutatnak a fegyverzetkorlátozás iránt.
Évtizedeken át a nukleáris fegyverzetkorlátozási egyezmények jelentős csökkentést eredményeztek a globális nukleáris készletekben: 1986-ban több mint 70 000 robbanófej volt, míg ma körülbelül 12 000. Azonban a közelmúltbeli események felborították ezt a tendenciát.
Oroszország nukleáris fegyverek bevetésével fenyeget Ukrajnában, és állítólag tervezi a fegyverek pályára állítását is. Kína arzenálja gyorsan bővül, a becslések szerint 2035-re akár 1500 robbanófej is lehet.
Észak-Korea eközben folytatja az interkontinentális ballisztikus rakéták tesztelését, és védelmi szerződést írt alá Oroszországgal, ami aggodalmakat vet fel a rakétatechnológia átadása miatt.
A Biden-adminisztráció továbbra is reméli, hogy elkerülheti a teljes körű nukleáris fegyverkezési versenyt, de a tisztviselők felkészülnek arra a lehetőségre, hogy növelni kell az amerikai nukleáris arzenált. Ez magában foglalja a nukleáris fegyverekkel felszerelt tengeralattjáróról indítható rakéta (SLCM-N) megtartását és esetleges bevetését is, annak ellenére, hogy korábban megpróbálták megszüntetni a programot. A Pentagon szerint az SLCM-N regionális konfliktusokban taktikai lehetőséget nyújtana, és felszabadítaná a stratégiai nukleáris erőket más fenyegetések kezelésére.
A szomszédunkban zajló háború egyre kegyetlenebb fordulatokat vesz. Ennek ellenére a nyugati geopolitikai rendezvényeken továbbra is hurráoptimizmus uralkodik. Bendarzsevszkij Anton írása.
Úgy tűnik, a választópolgárok olyan alternatívát keresnek, amely szeretne is tenni a gondjaik megoldásáért. Dornfeld László írása.
Az RMDSZ államfőjelöltje arról is beszélt nemrég egy interjúban, hogy megválasztása esetén kiutazna-e Moszkvába.
Tovább játszik a Nyugat a tűzzel, vagy leültetik Ukrajnát tárgyalni?
A videó még 2022 májusában került fel a világhálóra.
Az Ukrajnával is határos Rosztovi területen több településen tűz ütött ki leszakadt villanyvezetékek, emberi hanyagság és az erős szél következtében.
A 2013-as, eddigi legmagasabb vízállást ugyan nem éri el a Duna vízszintje, de a 2024-es árvíz már most több rekordot is megdöntött.
Hétfőtől már torlódásra is számítani lehet a német határokon, mivel az ország szigorú ellenőrzés után engedi be az utazókat. Donald Tusk lengyel kormányfő szerint ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy Németország felfüggeszti a Schengeni Egyezményt. Szakértők is reagáltak a német lépésre!
