Riadót fújtak Brüsszelben: rádöbbentek, hogy nagy a baj, és a magyar ötletbe kezdtek el kapaszkodni
Ráébredtek arra, hogy Európa nehezen tart lépést az Egyesült Államokkal és Kínával.
Kerek e világon senki más nem tudta legyőzni a világ legnagyobb cégét, csak az Európai Unió. Együtt erő vagyunk – csak mennénk jó irányba!
Mint rendesen, jó híreket jöttem mondani, mindenféle újságírói malícia nélkül. Mert a rossz brüsszeli hírek özönében meg kell látnunk azt is, ami jó – és amit irigyel tőlünk, uniós tagoktól kerek e világ.
Nem a nagy dolgokról beszélek, és nem is az evidensekről. Nem arról, hogy sokan szeretnének világszerte az EU békéjében és gazdagságában élni, s hogy a legfejletlenebb tagállam polgárainál is jó hétmilliárdan laknak szegényebb helyen. A kis dolgokról beszélek, amelyek napról napra megkönnyítik az életünket és az uniós polgártársakét; a vámvizsgálat, kérdés, sőt fékezés nélkül átléphető határokról vagy arról, hogy számunkra a roamingdíj már csak rég meghaladott rémemlék. Évről évre születnek ilyenek.
Most is született egy, amire talán csak a technológia szerelmesei figyeltek oda. Pedig az EU történelmet írt:
megmérkőzött egy globális nagyvállalattal, a világ urainak egyikével – és ő jött ki győztesen.
Január 25-én az Apple az Európai Unió parancsára abbahagyta a mobilalkalmazás-fejlesztők és iPhone-tulajdonosok sápolását: lehetővé teszi, hogy most már ne csak az ő központi alkalmazásboltjából lehessen aranyáron vásárolni az életünket megkönnyítő programokat, hanem akárhonnan máshonnan is, hogy verseny legyen, s egyben saját, minden appvásárlás árából lenyúlt 30 százalékos köteles részét is 17 százalékra mérsékelte.
Extraprofit-csökkentés ez a javából, az európaiakon nem keres az Apple mostantól kettő, csak egy fél aranyfogat.
„A fizetéslebonyolítás és alkalmazásletöltés új lehetőségei iOS-en új utakat nyitnak meg a kártevők, csalások és átverések, a tiltott és veszélyes tartalom és más adatvédelmi és biztonsági fenyegetések előtt” – írja sajtóközleményében az Apple, a szilíciumszegecselők Rodolfója. Így, így sír bizony egy disznófejű nagyúr, amikor megfelezik az uzsoráját. S ez nem az első és nem az utolsó uniós győzelem idén. Szeptembertől végre ugyanaz az USB-C-s töltőcsatlakozó lesz az iPhone-okon, mint minden civilizált androidos okostelefonon, táblagépen, laptopon, vezeték nélküli fülhallgatón, hangszórón és porszívón mostanában.
Megvalósul a nagymamák álma: egy, azaz egy kábel kell majd mindenhez,
s egy tökéletesen felesleges, semmire nem jó csatlakozószabványon végre nem keresnek többé innovációellenes gazemberek. A fizikai SIM-kártyát Európa csak a saját piaca számára mentette meg – de az egységes kábelek korát az egész világ számára elhozta. Mindezt azért, mert úri kedvünk itt az EU-ban úgy kívánta, és összefogtunk egy jó ügy mögött.
Az elromlott készülékek javíttatásának tisztességes feltételeiről szóló új uniós jogszabályhoz is rakják már a tüzet Brüsszelben.
A globális nagytőke ellen megnyerni egyáltalán bármilyen csekélyke kis csatát – erre nem képes senki rajtunk kívül.
A halálra lobbizott amerikai törvényhozás egy világháború finanszírozásáról előbb-utóbb mindig dűlőre jut, de abban, hogy egy-egy átlátszó kapitalista vadhajtást a választók érdekében csak nyessenek már le végre, a nagytőke pénzéből kampányoló amerikai képviselőkre nem lehet számítani. Töltsön el minket büszkeséggel, hogy a mieinkre – Katar ide, Marokkó oda – igen.
Ilyen az EU, amikor az igazi dolgát teszi: nem az állampolgáraitól védi meg magát, hanem az állampolgárainak dolgozik.
Gondoljunk erre, mikor a legközelebb csúnyábbik Janus-arcát mutatja felénk. Minden dermesztő hibájával együtt erős közösség a miénk, amely mindenhol máshol elképzelhetetlen módokon tudja a profitérdekkel szemben képviselni lakóit. Azaz minket. Együtt erő vagyunk, Brüsszelünk győztes hadúr a kábelrengetegben!
Csak menne más ügyekben is ekkora gőzzel a jó irányba!
(Nyitókép: AFP)