Az Európai Unió egyetlen napot sem várt: újabb támadást indított Magyarország ellen
Súlyos következményekkel fenyegetőznek.
Csúnya ellenségeskedés lett a régi barátságból.
Tegnap megválasztotta a Szejm miniszterelnöknek a nagy visszatérőt, Donald Tuskot. A politikus 2007-2014 között már vezette Lengyelországot, majd két cikluson át, 2014-2019 között az Európai Tanács elnöke volt. Ezt követően 2019-2022 között az Európai Néppártot vezette – ez volt az az időszak, amikor a Fidesz partvonalra szorult, majd kilépett a kereszténydemokratának nevezett pártcsaládból. 2003-2014 között tizenegy évig, majd 2021 óta újra ő vezeti pártját, a Néppártba tartozó Polgári Koalíciót.
Donald Tusk szívélyes viszonyt ápolt Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel, amíg mindketten miniszterelnökök voltak – de Tusk pártjának 2015-ös leváltását követően gyorsan megromlott a viszony annak ellenére is, hogy Orbán Tuskot, a Tanács első közép-európai elnökét megválasztásában mindkét alkalommal támogatta. Tette mindezt a szövetséges lengyel kormány határozott ellenkezésének dacára.
Tusk első, Orbánnal szemben kritikus nyilatkozata 2015 szeptemberére datálható, a migrációs válság kellős közepére, amikor Orbán Viktor és az európai intézmények vezetőinek migrációs tematikájú találkozóját követően Tusk sajtótájékoztatóján így nyilatkozott:
Nem mindenki rajong azokért az ellentmondásos megoldásokért, amelyeket Orbán miniszterelnök úr előterjesztett, és értem, miért van ez így.
De egy dolog világos: Orbán miniszterelnök úr lépéseket tett az európai határok védelmének megerősítése érdekében.”
Az évekig felemás, se tőled-se hozzád nyilatkozatokkal tarkított viszony 2020-ban, Tusk EPP-elnökké válását követően vált reparálhatatlanul gyűlölködővé. Ekkor ugyanis Donald Tusk a Spiegelnek adott interjújában burkoltan lenácizta Orbán Viktort. „Orbán Magyarországot a menekültválság óta vészhelyzeti intézkedésekkel kormányozza. A migrációtól, aztán most a vírustól való félelmet a hatalomkoncentrációra használja. Néhány intézkedése valószínűleg megindokolható. Lehet, hogy tettei tisztán jogi szempontból nem is kifogásolhatók. De már semmi közük nincs a demokrácia szelleméhez. Hányszor láttuk a történelmünkben, hogy politikusok szabályosan meghozott törvényeket használnak hatalmuk növelése érdekében?
Ön, aki Németországból származik, tudja ezt. Biztos, hogy Carl Schmitt nagyon büszke lenne Orbán Viktorra.”
Ha az olvasók számára nem lett volna azonnal egyértelmű a nácizás, az interjút készítő újságíró tisztázta: Carl Schmitt volt „az az alkotmányjogász, aki a náci érában mentegette a rezsimet”.
Tusk ebben az interjúban azt is elmondta: „Mikor Lengyelországban miniszterelnök voltam, újra és újra megvédtem Orbán Viktort. Barátok is voltunk. Hogy ez miért változott meg? Sajnálom, de ez az ismerős történet. Nagyon sok szabadságharcost rontott meg a hatalom.”
2020-ban Donald Tusk teljesen világossá tette, hogy szeretné, ha az EPP minél hamarabb kiutálná soraiból Orbán Viktort és a Fideszt. Ezért 2020. március végén levelet írt mindenkinek, aki a pártban még támogatta Orbánt, hogy gondolják ezt át még egyszer. „A pandémia kihasználása arra, hogy állandó veszélyhelyzetet építsen fel, politikailag veszélyes és morálisan elfogadhatatlan” – fogalmazott az inverz korteslevélben Tusk.
Ugyanazon év októberében a Szabad Európának nyilatkozva durva kirohanást intézett Magyarország ellen. Szerinte a miniszterelnök
próbálkozása egy általa illiberális demokráciának nevezett új ideológia megteremtésére voltaképpen egy korcs demokrácia”,
mert „a jogállamiság és szólásszabadság nélküli demokrácia egyáltalán nem demokrácia”.
A háború aztán újabb liternyi olajat öntött az amúgy is tomboló tűzre. Mikor Vlagyimir Putyin tavaly február 24-én lerohanta Ukrajnát, Tusk nem sokat késlekedett: már február 28-án kiírta az akkor még Twitternek hívott X-re, hogy
Orbán úr és Szijjártó úr többet érdemelnek Putyintól, mint csupán medálokat.
Néhány hely a Gazprom igazgatóságában megfelelő jutalom volna a lojalitásukért.” Ugyanazon év március 10-én pedig azt fejtegette, hogy „Putyin szövetségesek és hasznos idióták széles hálózatát építette ki Európában és Amerikában. Akár tudatosan, akár nem, akár önzetlenül, akár pénzért, de támogatják tetteit és gondolatait. Trump, Le Pen, Orbán, Salvini, Schröder… A Nyugatot deputyinizálni kell.”
Március 15-én aztán tiszteletét tette a Márki-Zay Péter vezette ellenzék „nagygyűlésén”, hogy Orbán Viktor ellen kampányoljon. „Ne higgyenek azoknak a politikusoknak, akik azt gondolják, hogy a Putyin előtti kapituláció a biztonság és a béke útja” – mondta a résztvevőknek Tusk, aki világossá tette: „Döntéseik nagyon fontosak számunkra és Európa egésze számára., az egységes Európáról szóló ukrán álmok számára” – érvelt Orbán leváltása mellett, hozzátéve, hogy „Orbán Viktor nagyon keményen megdolgozott azért, hogy Európa leginkább Putyin-párti kormányaként szerezzen hírnevet.”
Mikor pedig nemrég – már a választáson a legtöbb mandátumot szerzett ellenzéki koalíció akkor még meg nem választott miniszterelnök-jelöltjeként – megkérdezték arról, hogy tudna-e hatni Orbán Viktorra, hogy az megváltoztassa szerintük „oroszpárti” álláspontját, azt állította: „egy olyan kormányról beszélünk, amely világosan az orosz álláspontra helyezkedett, Orbán miniszterelnök ezt nem titkolja”, majd pénzt, egészen konkrétan 800 millió eurót kezdett követelni a magyar miniszterelnöktől.
Szerinte „Európa tartozik nekünk azokért a fegyverekért, amiket Ukrajnának adtunk”, hiszen „európai pénzt kellene ezért kapnunk, de Orbán blokkolja azt”. Kifejtette: nagyon keserűen érzi magát amiatt, hogy „az utolsó pillanatban, amikor a pénzükért és a kollégáik pozícióiért futottak,
nem voltak képesek elrendezni Orbánnal egy számunkra ennyire égető kérdést, mint a 800 millió eurót a fegyverekért”.
Kifejtette: nem lát nagy reményeket arra, hogy Orbánt meg tudná győzni bármiről. Szerinte már nem állnak egymáshoz közel politikailag. „Meglátom, megpróbálom, de ne áltassuk magunkat. Moszkvához és Putyinhoz fűződő kapcsolata organikus, és nem gondolom, hogy a meggyőződésem világosan megváltoztathatná Orbán hozzáállását. De különböző érveket és módszereket fogok használni ahhoz, hogy legalábbis semlegesítsem attitűdje negatív hatásait” – jelentette ki, világossá téve, hogy az európai vezetők figyelembe fogják venni a lengyel véleményt mind Ukrajna, mind Magyarország és Orbán kapcsán.
Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs