Hogy alakul Európa jövője?
Jövőre „kormányt vált” Európa: nyáron új Európai Parlamentet választunk, majd a tagállamoknak – egyébként a magyar elnökség alatt – új Európai Bizottságot kell összeeszkábálniuk, s lassan elindul majd a 2027 utáni hétéves költségvetés tervezése is. Ezért aktuálissá válik egy sor kérdés arról, milyen fokú európai integráció volna kívánatos, és bővüljön-e az Európai Unió, s ha igen, miként.
A Stern magazin a kancellári hivatalra hivatkozva azt írja: „Az a cél, hogy ne csak azokat az EU-s kormányfőket hívják egybe, akiknek amúgy is egyezik a véleményük”. Ezzel nem csak Orbánra utalt; a tegnap Berlinben összeült csoportnak a legkülönbözőbb okokból vannak a fősodortól eltérő elképzelései Európa jövőjéről. Biztató jel, hogy
Európa vezető hatalmai ezúttal a kisebbség elszigetelése helyett igyekeznek a különvéleményeket is becsatornázni az EU megreformálásának folyamatába.
„A beszélgetésekben tisztázni kell, miként látja a 27 EU-s kormány az EU politikájának prioritásait az elkövetkezendő években, miként hatna a bővítés a fejlesztési politikára, és az Unió nettó befizető, nettó haszonélvező államainak viszonyára. Eközben fontos, hogy ne csak kiadásokról, hanem az EU bevételeiről is legyen szó” – írja az esetleges uniós közös adók gondolatára utalva a Stern.
A németeknek már vannak elképzeléseik
Franciaország és Németország szeptemberben már benyújtott az EU Tanácsa – konkrétabban: az EU-ügyi miniszterek testülete, azaz az Általános Ügyek Tanácsa – elé egy nagyívű reformtervet az EU jövőbeni működéséről, miután szeptemberi beszédében Ursula von der Leyen bizottsági elnök jelezte nyitottságát az uniós intézményi reformra.
Annak érdekében, hogy az EU Ukrajnával, Moldovával és a Nyugat-Balkánnal kibővítve is kormányozható maradhasson, a német-francia tengely karcsúsítaná az európai bürokrácia egy részét, csökkentené az EP-képviselők és biztosok számát – azaz felrúgná azt az elvet, hogy minden tagállam delegálhat biztost az Európai Bizottságba.
Ennél súlyosabb ügy, hogy eltörölnék a nemzeti vétókat is.
Terveik szerint az EU a jövőben négysebességes formában működne együtt. A reformtervet elfogadó tagállamok külön, szorosabban együttműködő belső kört alkotnának, melyben nem volna vétója senkinek – ezért a reformok életbe lépéséhez nem volna szükség vétózható szerződésmódosításra sem. Emellett pedig megmaradna a jelenlegi szerződési keretek között a most létező EU, mely bővülne társult tagokkal, s az összes európai vezető laza szövetségeként működne az Emmanuel Macron francia elnök által életre hívott Európai Politikai Közösség. A terv csalafintasága az, hogy ezzel a jelenlegi EU könnyedén kiüresíthető volna azzal, hogy az igazán fontos döntések átkerülhetnének a „vétómentes” belső körbe.
A reform tartalmazna nagyobb uniós költségvetést, szigorú jogállamisági feltételeket társítana az uniós pénzekhez, és általánosságban véve is a többségi döntéshozatal felé mozdítaná el a Tanács működését. Mindezek fejében 2030-ra reális lehet a német-francia terv szerint az EU bővítése.
Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán