Az elvileg elszigetelt Orbánnal beszélte meg Európa jövőjét Berlinben a német kancellár és az EU Tanácsának elnöke.
Tegnap este munkavacsorát tartott Berlinben a német kancellár, követve Charles Michel, az Európai Tanács elnökének javaslatát. Michel az Európai Politikai Közösség október eleji csúcstalálkozója után azt kérte az európai vezetőktől, hogy az EU jövőjével kapcsolatos, ott elindult diskurzust folytassák európai fővárosokban kisebb csoportokban.
Orbán Viktor Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnökkel, Karl Nehammer osztrák kancellárral, Alexander De Croo belga miniszterelnökkel, Gitanas Nausėda litván elnökkel és Nikosz Hrisztodulídisz ciprusi miniszterelnökkel került egy „kisebb csoportba”. A kombináció nem véletlenszerű:
a magyar miniszterelnök mellett különböző okokból a belgák, a görögök és a ciprusiak is igyekeztek fékezni bizonyos Oroszországgal szembeni szankciókat,
s a litván kereszténydemokrata kormány is kiénekel időnként az európai fősodorból. Azt, hogy az osztrák kormányfő milyen, Orbán Viktor nézeteire tökéletesen rímelő prioritásokkal érkezett a berlini vacsorára, külön cikkben foglaltuk össze.
Ezt is ajánljuk a témában
Az EU migrációs rendszere „tönkrement”, a migránsokat Európán kívül kell tartani, Ukrajnának pedig nem járhat gyorsított felvételi eljárás az Európai Unióba – bátorkodott nyilatkozni Karl Nehammer.
Jövőre „kormányt vált” Európa: nyáron új Európai Parlamentet választunk, majd a tagállamoknak – egyébként a magyar elnökség alatt – új Európai Bizottságot kell összeeszkábálniuk, s lassan elindul majd a 2027 utáni hétéves költségvetés tervezése is. Ezért aktuálissá válik egy sor kérdés arról, milyen fokú európai integráció volna kívánatos, és bővüljön-e az Európai Unió, s ha igen, miként.
A Stern magazin a kancellári hivatalra hivatkozva azt írja: „Az a cél, hogy ne csak azokat az EU-s kormányfőket hívják egybe, akiknek amúgy is egyezik a véleményük”. Ezzel nem csak Orbánra utalt; a tegnap Berlinben összeült csoportnak a legkülönbözőbb okokból vannak a fősodortól eltérő elképzelései Európa jövőjéről. Biztató jel, hogy
Európa vezető hatalmai ezúttal a kisebbség elszigetelése helyett igyekeznek a különvéleményeket is becsatornázni az EU megreformálásának folyamatába.
„A beszélgetésekben tisztázni kell, miként látja a 27 EU-s kormány az EU politikájának prioritásait az elkövetkezendő években, miként hatna a bővítés a fejlesztési politikára, és az Unió nettó befizető, nettó haszonélvező államainak viszonyára. Eközben fontos, hogy ne csak kiadásokról, hanem az EU bevételeiről is legyen szó” – írja az esetleges uniós közös adók gondolatára utalva a Stern.
Franciaország és Németország szeptemberben már benyújtott az EU Tanácsa – konkrétabban: az EU-ügyi miniszterek testülete, azaz az Általános Ügyek Tanácsa – elé egy nagyívű reformtervet az EU jövőbeni működéséről, miután szeptemberi beszédében Ursula von der Leyen bizottsági elnök jelezte nyitottságát az uniós intézményi reformra.
Annak érdekében, hogy az EU Ukrajnával, Moldovával és a Nyugat-Balkánnal kibővítve is kormányozható maradhasson, a német-francia tengely karcsúsítaná az európai bürokrácia egy részét, csökkentené az EP-képviselők és biztosok számát – azaz felrúgná azt az elvet, hogy minden tagállam delegálhat biztost az Európai Bizottságba.
Ennél súlyosabb ügy, hogy eltörölnék a nemzeti vétókat is.
Terveik szerint az EU a jövőben négysebességes formában működne együtt. A reformtervet elfogadó tagállamok külön, szorosabban együttműködő belső kört alkotnának, melyben nem volna vétója senkinek – ezért a reformok életbe lépéséhez nem volna szükség vétózható szerződésmódosításra sem. Emellett pedig megmaradna a jelenlegi szerződési keretek között a most létező EU, mely bővülne társult tagokkal, s az összes európai vezető laza szövetségeként működne az Emmanuel Macron francia elnök által életre hívott Európai Politikai Közösség. A terv csalafintasága az, hogy ezzel a jelenlegi EU könnyedén kiüresíthető volna azzal, hogy az igazán fontos döntések átkerülhetnének a „vétómentes” belső körbe.
A reform tartalmazna nagyobb uniós költségvetést, szigorú jogállamisági feltételeket társítana az uniós pénzekhez, és általánosságban véve is a többségi döntéshozatal felé mozdítaná el a Tanács működését. Mindezek fejében 2030-ra reális lehet a német-francia terv szerint az EU bővítése.
Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
Az uniós belügyminiszterek tanácsa csütörtökön Brüsszelben megszavazta a magyar uniós elnökségi előterjesztést, amely Románia és Bulgária felvételét javasolta a schengeni övezetbe.
Fricz Tamás szerint „az amerikai befolyás az Unióra nézve egy régi dolog. Így Donald Trumpot figyelembe kell vennie a brüsszeli elit tagjainak.”
Megpróbál világpolitikai tényezőnek látszani, de ez nem sikerül.
Ferenc pápa a béketörekvések folytatására bátorította Orbán Viktort a találkozójukon. A felek közti kapcsolat az utóbbi években intenzívvé vált, a miniszterelnök a keresztény értékek védelméért folytatott harcban az egyik legfontosabb szövetségesének tartja a szentatyát.
A kormányfő tárgyalást folytatott a megválasztott amerikai elnökkel, Elon Muskkal, aki a kormányzati hatékonyságért felelős elnöki tanácsadó testületet fogja vezetni, valamint Michael Waltz leendő nemzetbiztonsági tanácsadóval.
Az uniós tagállamok belügyminiszterei csütörtökön szavaznak Románia és Bulgária schengeni csatlakozásáról. Ha megszavazzák, a történelmi döntés az EU magyar elnöksége idején születik meg.
Óriási érdeklődés mutatkozott a bolt megnyitásakor.
Pillanatok alatt vett olyan irányt a két politikus közti kommunikáció, ami már-már Damu Roland legendás, főzőműsoros kiakadását idézte.
