Így vontak felelősségre amerikai elnököket – el tudják mozdítani Joe Bident?

Az Egyesült Államok alkotmánya fékek és egyensúlyok rendszerét biztosítja a szövetségi kormányzat három ága, az igazságszolgáltatás, a végrehajtó hatalom és a törvényhozás között. A törvényhozóknak lehetőségük van arra, hogy vádat emeljenek és bíróság elé állítsanak tisztségviselőket, ha felmerül a gyanú, hogy bűncselekményt követtek el, beleértve az amerikai elnököt is (impeachment eljárás).

Legutóbb éppen jelenlegi elnök, Joe Biden ellen, az eljárás első tanúkihallgatására a napokban került sor. A vizsgálat középpontjában Biden és fia, Hunter Biden kapcsolata és az általuk elkövetett esetleges korrupciós ügyletek állnak. 

Attól függően, hogy a vizsgálat milyen bizonyítékokon alapul, a képviselőházi törvényhozók dönthetnek úgy, hogy vádat emelnek az elnök ellen, amit „súlyos bűncselekmények és vétségek” miatti vádemelésnek neveznek. A tárgyalást ezután az amerikai szenátus folytatja le, amelynek kétharmados többségre van szüksége az elítéléséhez.

Az elítélés a vádaktól és az ítélettől függően megkövetelheti ezt, de nem feltétlenül kell lemondania Bidennek az elnöki tisztségről. 

négy másik elnök ügyeiben is indul már vizsgálat, bár ezek közül csak három vezetett vád alá helyezéshez. 

Andrew Johnson (1868)

Johnson Abraham Lincoln 1865-ös merényletét követően lett amerikai elnök. A rabszolgaság leépítésének, a rekonstrukció és a déli államoknak az Unióba való visszaillesztésével felügyeletével megbízott Johnson hamarosan a Republikánus Párt szélsőséges frakciójának ellenségévé vált. A radikális republikánusok a déli államok katonai megszállását és a korábban rabszolgasorban élő fekete amerikaiak teljes társadalmi integrációját támogatták, és úgy látták, hogy Johnson szimpatizál a déli, egykori rabszolgatartó fehér arisztokráciával. Végül 1868-ban láttak esélyt arra, hogy megszabaduljanak Johnsontól, miután a radikális republikánus politikát támogató Edwin Stanton hadügyminisztert a hivatali jogviszonyról szóló törvényt megsértve eltávolította tisztségéből.

Johnson ellen tizenegy vádpontot nyújtottak be, amelyekben többek között hatalommal való visszaéléssel vádolták. Az ezt követő szenátusi tárgyaláson

Richard Nixon (1974)

Több mint egy évszázaddal később Richard Nixon amerikai elnök ellen emeltek vádat, miután 1973 végén a Watergate-botrány részeként vizsgálatot indítottak ellene. A vizsgálat az úgynevezett „szombat esti mészárlást” követően indult el, amikor Nixon megpróbálta rávenni Elliot Richardson igazságügyi minisztert, hogy rúgja ki Archibald Cox különleges ügyészt, aki Nixon érintettségét vizsgálta a Watergate botrányban. Richardson ezt politikai lépésnek tekintette és megtagadta Nixon utasítását, majd azonnal lemondott. Nixon ezután megpróbálta utasítani William Ruckelshaus helyettes igazságügyi minisztert, hogy rúgja ki Coxot; Ruckelshaus szintén elutasította ezt, és szintén lemondott. Az elnök végül Robert Bork főügyészt utasította, hogy rúgja ki Coxot; Bork pedig eleget tett a parancsnak, és eltávolította Coxot hivatalából.

amely nemcsak a kirúgások, hanem a Watergate-botrány ügyében is zajlott. Nixon hónapokon keresztül megakadályozta, hogy a képviselőház hozzáférjen a kulcsfontosságú bizonyítékokhoz, köztük azokhoz a hangszalagokhoz, amelyeken a feltételezések szerint a lehallgatásokról beszélt, és végül szerkesztett szalagokat és szerkesztett átiratokat adott ki. 

1974 júniusára a képviselőház igazságügyi bizottsága három vádpontot hagyott jóvá, és továbbította azokat szavazásra: az igazságszolgáltatás akadályozása, hatalommal való visszaélés és a kongresszus munkájának akadályozása.

Ezt követően Gerald Ford, Nixon alelnöke töltötte az elnökség hátralévő két évét. Néhány héttel azután, hogy átvette Nixon helyét, Ford kegyelmet adott neki minden olyan bűncselekményért, amelyet a vádak szerint az elnöki tisztség betöltése alatt követett el.

Bill Clinton (1998)

A képviselőház 1998-ban indított vádemelési eljárást a 42. amerikai elnök ellen: ellenfelei már régóta szerették volna eltávolítani hivatalából, és az elnök botrányai megadták erre a lehetőséget.

az akkor kora huszonéves fehér házi gyakornokkal, Monica Lewinskyvel. Az esetre úgy derült fény, hogy Lewinsky barátnője, Linda Tripp rögzítette Lewinskyvel folytatott néhány beszélgetését, köztük azt is, amikor a fiatal nő az elnökkel folytatott kapcsolatáról beszélt. Clinton kezdetben mindent tagadott, kijelentette, hogy ezek a felvételek hamisak. „Nem volt szexuális kapcsolatom – mondta az elnök – azzal a nővel, Miss Lewinskyvel”. De végül be kellett ismernie, hogy „helytelen intim testi kapcsolatot” létesített Lewinskyvel.

Az elnök ellen hamis tanúzás és az igazságszolgáltatás akadályozása miatt impeachment eljárást indított az amerikai képviselőház, a szenátus azonban felmentette.

Donald Trump (2019)

A Trump elnök elleni első vádemelésre 2019 végén került sor: hatalommal való visszaéléssel és a Kongresszus akadályozásával vádolták meg. 2019-ben, miután Volodimir Zelenszkij megnyerte az ukrán elnökválasztást, Trump a demokraták szerint nyomást gyakorolt Zelenszkijre, hogy nyissa újra azokat a vizsgálatokat,

A vádakat 2019 decemberében nyújtotta be a demokraták által ellenőrzött képviselőház. Trumpot azonban a republikánusok által irányított szenátus 2020-ban végül felmentette. Egyetlen republikánus, Mitt Romney amerikai szenátor szavazott Trump ellen a hatalommal való visszaélés vádjában. 

Trump újra (2021)

Donald Trump az egyetlen elnök, akit kétszer helyeztek vád alá. A második vádemelésre elnökségének utolsó napjaiban került sor, miután Trump támogatói 2021. január 6-án Washingtonban betörtek a Capitolium épületébe. Az események idején a törvényhozók azért ültek össze, hogy hitelesítsék a 2020-as választások eredményét, amely szerint Joe Biden nyerte az elnökséget. Trump az események alatt 

Az elnököt azzal vádolták, hogy ő bujtotta fel tüntetőket és visszaélt hatalmával. Bár az amerikai szenátorok többsége megszavazta Trump elítélését, de nem érték el a szükséges kétharmados többséget, és az akkori elnököt felmentették. Sok republikánus törvényhozó azt mondta, hogy bár helytelenítik Trump cselekedeteit, a pert politikai jellegűnek tekintik.

Joe Biden (2023)

A Biden elleni vádemelési eljárás sok szempontból a Trump 2019-es vádemelésének középpontjában álló ügy kiterjesztése: évek óta keringenek olyan vádak, hogy Joe Biden arra használta politikai tisztségét, hogy a fia üzleti vállalkozásainak kedvezzen, vagy hogy Hunter Biden az apja nevét használta fel arra, hogy előnyökhöz az üzleti világban. Joe Biden 2017-ben nyilvánosan beismerte:

hogy rúgja ki Vitkor Shokin főügyészt, aki a Burisma Holdings, Ltd. ellen folytatott vizsgálatot, amelynek igazgatótanácsában Hunter Biden is helyet foglalt. Biden amerikai elnöki hivatalba lépése után két évig a demokraták irányították a kongresszus mindkét házát, de a republikánusok ígéretet tettek arra, hogy vizsgálatot indítanak Bidenék ellen, ha valaha is többségbe kerülnek a képviselőházban – ahogy ez a 2022 novemberi félidős választásokon meg is történt.

Az első meghallgatást szeptember 28-án tartották.

***

Getty Images /  zimmytws