Kínai kémek suttognak az európai döntéshozók fülébe
Egyre több, Európában tevékenykedő kínai kémre derül fény, azonban nem egyszerű leleplezni őket. Peking pedig igencsak kreatív.
Ha valóban meg akarná állítani Európa az illegális migrációt, akkor brutális fellépésére lenne szükség. Erről is szó esett a Migrációkutató Intézet és a Wacław Felczak Lengyel-Magyar Együttműködési Intézet konferenciáján.
A Migrációkutató Intézet és a Wacław Felczak Lengyel-Magyar Együttműködési Intézet konferenciát tartott a migráció kihívásairól az MCC központjában. A migrációs válság jelenlegi kihívásairól szóló beszélgetésen szóba került az Európai Unió tettre készségének a hiánya, a magyar határt is érő nyomás, valamint a terrorveszély növekedése is.
Witold Repetowicz, a War Studies University tanára, Közel-Kelet és geopolitika szakértő beszédében elmondta: egyesek úgy tesznek, a migráció problémája 2015 után meg lett oldva, de ez egyáltalán nem felel meg a valóságnak.
A geopolitikai szakértő kijelentette: 2015 óta jelentős fejlődésen mentek át a nyugati kormányok a kérdésben, de a különböző NGO-k ellensúlyozzák ezt. Példaként említette a német szervezeteket, amelyek hajókat küldenek a Földközi-tengerre, hogy aztán olasz területre vigyék a Tunéziából érkező migránsokat.
Repetowicz hangsúlyozta: a migráció elsősorban a hatalmas népességrobbanás okozza. Példaként elmondta:
csak az elmúlt nyolc évben 230 millió emberrel nőtt Fekete-Afrika lakossága.
Ez az EU lakosságának több, mint a fele. Mint elmondta: az afrikai autoriter vezetők sok esetben meg akarnak szabadulni fiatal lakosságuktól, és fegyverként használják őket Európa ellen. „Európa sajnos nincs felkészülve arra, hogy egyáltalán tudomásul vegye, bizonyos országok fegyverként használhatják a lakosságukat” – mondta a lengyel szakértő.
Repetowicz három lehetséges megoldást sorolt fel az illegális migrációra: az első, hogy váltságdíjat kell fizetni az afrikai országoknak, hogy állítsák meg a lakosságukat. Ez azonban a szakértő szerint rövidlátó megoldás, és hosszútávon nem oldja meg a problémát. A második lehetőség: Európa keményen fellép, valóban megállítja a migrációt és megvédi a határokat.
„Ez azt jelentené, hogy brutálisan kell fellépnünk, mert nincs más megoldás.
Sajnos ezt nem lehet megvalósítani a közeljövőben, mert Európa pszichológiailag nem áll készen erre” – mondta Repetowitcz.
A szakértő szerint a harmadik megoldás az, ha Európa egyszerűen megadja magát.
Marsai Viktor a Migrációkutató Intézet igazgatója egy általános körképet adott a jelenlegi migrációs kihívásokról. Mint elmondta: a járvány ideje alatt lecsökkentek a számok, de egyre jobban nő a migrációs nyomás.
Európa rákényszerül, hogy egyeztessen az észak-afrikai nemzetekkel, mert hatalmas tömegek várakoznak ezekben az országokban.
Különösen nehezíti a helyzetet, hogy a Wagner-csoport egyre aktívabb szerepet játszik az Afrika irányából jövő illegális bevándorlásban, mert így kívánják destabilizálni Európát. Mint elmondta: csak Egyiptomban közel 10 millió migráns van.
A magyarországi migrációs helyzettel kapcsolatban Marsai arról beszélt: az előző évhez képest csökkent a nyomás a déli határon, de még mindig nagy terhet jelent a határok védelme Magyarország számára. „A legnagyobb problémát az emberi kapacitás jelenti, hogy ki őrizze a határokat. Erre úgy tűnik, megoldást jelenthet a határvadászok toborzása, amit tavaly kezdtek meg” – jelentett ki Marsai Viktor.
Dr. Mikolicz Gyula r. alezredes, Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság Menedékjogi Osztályának főosztályvezető-helyettese beavatta a hallgatóságot a magyarországi menekülthelyzetbe. Mint elmondta, kétfajta menekültstátusz létezik: egyrészt a klasszikus, másrészt a tavaly ideiglenesen létrehozott védelem, amely csak az ukránokra vonatkozik.
Idén Magyarországon a hagyományos menekültkérelmek száma még a százat sem éri el.
Mikolicz elmondta: Magyarország tranzitország, vagyis továbbra is csak áthaladnak rajtunk a migránsok, az igazi céljuk Nyugat-Európa.
Eddig több mint 1,2 millió ukrán érkezett Magyarországra, de tavaly összesen csak 33 273-an kértek ideiglenes menekültstátuszt. Mint elmondta: az egyik legnagyobb problémát az jelenti, hogy nem működik a visszaküldés rendszere, a legtöbb ország ugyanis nem fogadja vissza a migránsokat; hacsak nem önként mennek vissza, ez pedig ritkán fordul elő.
Gönczi Róbert, a Migrációkutató Intézet kutatója és a beszélgetés moderátora megkérdezte a vendégeket, hogy vajon sikerült-e az elmúlt években javítani a radikális elemek kiszűrésén. A válasza mindhárom vendégnek nemleges volt. Witold Repetowicz elmondta:
a Wagner jelenléte Afrikában megnövelte annak az esélyét, hogy fegyverként legyenek használva a migránsok.
Ez nem új jelenség: a kubai kommunista rezsim a hatvanas években azzal próbálta destabilizálni az Egyesült Államokat, hogy köztörvényes bűnözőket küldött az országba.
Marsai Viktor megjegyezte: több százezer embert nagyon nehéz átszűrni, ha túl nagy a nyomás, akkor szinte lehetetlen a biztonsági ellenőrzés. Hozzátette: nem szabad elfelejteni a terroron túl a fegyverek és az illegális drogok beáramlását sem, amelyek szintén az illegális migrációval párosulnak. Példaként a Nyugat-Balkánt hozta fel, ahol egyre több fegyver mozog, és fennáll a veszély, hogy automata fegyverek kerülhetnek a nyugati piacra.
„Ez egy nagyon veszélyes probléma. A terrortámadások száma Európában nem azért csökkent, mert a dzsihadisták nem akarnak támadni. Hanem sokkal inkább azért, mert
nagyon nehéz például automata puskát szerezni Nyugat-Európában. Ez azonban drámai módon megváltozhat a következő években”
– jelentette ki a Migrációkutató Intézet igazgatója.
A beszélgetés végén az Unió menekültügyi paktumával kapcsolatban Marsai Viktor elmondta: egyértelmű, hogy egyetlen ország sem tudja egyedül megoldani a migrációt. Azonban Európában egyelőre nem dolgoztak ki hosszútávú megoldásokat. Továbbra is sok minden elbukik az ideológia miatt, például ma már minden ország érvelhet a határok védelme mellett, de az EU továbbra sem ad pénzt a kerítések építésére.
Nyitókép: menekülthajó /Zakaria ABDELKAFI / AFP