Így dübörög újra a migrációs válság

A Migrációkutató Intézet és a Wacław Felczak Lengyel-Magyar Együttműködési Intézet konferenciát tartott a migráció kihívásairól az MCC központjában. A migrációs válság jelenlegi kihívásairól szóló beszélgetésen szóba került az Európai Unió tettre készségének a hiánya, a magyar határt is érő nyomás, valamint a terrorveszély növekedése is. 

Mi a megoldás a migrációs válságra? 

Witold Repetowicz, a War Studies University tanára, Közel-Kelet és geopolitika szakértő beszédében elmondta: egyesek úgy tesznek, a migráció problémája 2015 után meg lett oldva, de ez egyáltalán nem felel meg a valóságnak. 

A geopolitikai szakértő kijelentette: 2015 óta jelentős fejlődésen mentek át a nyugati kormányok a kérdésben, de a különböző NGO-k ellensúlyozzák ezt. Példaként említette a német szervezeteket, amelyek hajókat küldenek a Földközi-tengerre, hogy aztán olasz területre vigyék a Tunéziából érkező migránsokat. 

Repetowicz hangsúlyozta: a migráció elsősorban a hatalmas népességrobbanás okozza. Példaként elmondta: 

Ez az EU lakosságának több, mint a fele. Mint elmondta: az afrikai autoriter vezetők sok esetben meg akarnak szabadulni fiatal lakosságuktól, és fegyverként használják őket Európa ellen. „Európa sajnos nincs felkészülve arra, hogy egyáltalán tudomásul vegye, bizonyos országok fegyverként használhatják a lakosságukat” – mondta a lengyel szakértő. 

Repetowicz három lehetséges megoldást sorolt fel az illegális migrációra: az első, hogy váltságdíjat kell fizetni az afrikai országoknak, hogy állítsák meg a lakosságukat. Ez azonban a szakértő szerint rövidlátó megoldás, és hosszútávon nem oldja meg a problémát. A második lehetőség: Európa keményen fellép, valóban megállítja a migrációt és megvédi a határokat. 

Sajnos ezt nem lehet megvalósítani a közeljövőben, mert Európa pszichológiailag nem áll készen erre” – mondta Repetowitcz. 

A szakértő szerint a harmadik megoldás az, ha Európa egyszerűen megadja magát. 

Nagy tömeg, kicsi védekezés 

Marsai Viktor a Migrációkutató Intézet igazgatója egy általános körképet adott a jelenlegi migrációs kihívásokról. Mint elmondta: a járvány ideje alatt lecsökkentek a számok, de egyre jobban nő a migrációs nyomás. 

Különösen nehezíti a helyzetet, hogy a Wagner-csoport egyre aktívabb szerepet játszik az Afrika irányából jövő illegális bevándorlásban, mert így kívánják destabilizálni Európát. Mint elmondta: csak Egyiptomban közel 10 millió migráns van. 

A magyarországi migrációs helyzettel kapcsolatban Marsai arról beszélt: az előző évhez képest csökkent a nyomás a déli határon, de még mindig nagy terhet jelent a határok védelme Magyarország számára.  „A legnagyobb problémát az emberi kapacitás jelenti, hogy ki őrizze a határokat. Erre úgy tűnik, megoldást jelenthet a határvadászok toborzása, amit tavaly kezdtek meg” – jelentett ki Marsai Viktor. 

Egy tranzit ország 

Dr. Mikolicz Gyula r. alezredes, Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság Menedékjogi Osztályának főosztályvezető-helyettese beavatta a hallgatóságot a magyarországi menekülthelyzetbe. Mint elmondta, kétfajta menekültstátusz létezik: egyrészt a klasszikus, másrészt a tavaly ideiglenesen létrehozott védelem, amely csak az ukránokra vonatkozik. 

Mikolicz elmondta: Magyarország tranzitország, vagyis továbbra is csak áthaladnak rajtunk a migránsok, az igazi céljuk Nyugat-Európa. 

Eddig több mint 1,2 millió ukrán érkezett Magyarországra, de tavaly összesen csak 33 273-an kértek ideiglenes menekültstátuszt. Mint elmondta: az egyik legnagyobb problémát az jelenti, hogy nem működik a visszaküldés rendszere, a legtöbb ország ugyanis nem fogadja vissza a migránsokat; hacsak nem önként mennek vissza, ez pedig ritkán fordul elő. 

A radikálisok kiszűrése

Gönczi Róbert, a Migrációkutató Intézet kutatója és a beszélgetés moderátora megkérdezte a vendégeket, hogy vajon sikerült-e az elmúlt években javítani a radikális elemek kiszűrésén. A válasza mindhárom vendégnek nemleges volt. Witold Repetowicz elmondta: 

Ez nem új jelenség: a kubai kommunista rezsim a hatvanas években azzal próbálta destabilizálni az Egyesült Államokat, hogy köztörvényes bűnözőket küldött az országba. 

Marsai Viktor megjegyezte: több százezer embert nagyon nehéz átszűrni, ha túl nagy a nyomás, akkor szinte lehetetlen a biztonsági ellenőrzés. Hozzátette: nem szabad elfelejteni a terroron túl a fegyverek és az illegális drogok beáramlását sem, amelyek szintén az illegális migrációval párosulnak. Példaként a Nyugat-Balkánt hozta fel, ahol egyre több fegyver mozog, és fennáll a veszély, hogy automata fegyverek kerülhetnek a nyugati piacra. 

„Ez egy nagyon veszélyes probléma. A terrortámadások száma Európában nem azért csökkent, mert a dzsihadisták nem akarnak támadni. Hanem sokkal inkább azért, mert 

– jelentette ki a Migrációkutató Intézet igazgatója. 

A beszélgetés végén az Unió menekültügyi paktumával kapcsolatban Marsai Viktor elmondta: egyértelmű, hogy egyetlen ország sem tudja egyedül megoldani a migrációt. Azonban Európában egyelőre nem dolgoztak ki hosszútávú megoldásokat. Továbbra is sok minden elbukik az ideológia miatt, például ma már minden ország érvelhet a határok védelme mellett, de az EU továbbra sem ad pénzt a kerítések építésére. 

Nyitókép: menekülthajó /Zakaria ABDELKAFI / AFP