Tovább húzza a lengyel alkotmánybíróság az Európai Unióval való nagy összecsapást

Szeptember 22-ére ígérte a lengyel alkotmánybíróság (Trybunał Konstytucyjny, TK), hogy döntést hoz abban a kérdésben, hogy az EU és a lengyel alkotmány viszonyában melyik jogrend a domináns. A ma délben megtartott teljes ülésen sem sikerült dűlőre jutni. Az alkotmánybíróság elnöke ezért új tények, új fejlemények felmerülésére hivatkozva

Az ügyet eddig indítványok sora húzta (s az augusztus 31-ei csúszást is egy eljárási indítvány okozta), amelynek kapcsán Julia Przyłębska, az alkotmánybíróság elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy ezek az indítványok hátráltatják az alkotmánybíróság munkáját. Az eredetileg július 13-ára várt döntést korábban július 15-ére, majd augusztus 3-ára halasztották, végleges döntést pedig augusztus végén sem kaptunk.

Mint ismeretes,

A politikus az Európai Unióról szóló szerződés egyes rendelkezéseinek a lengyel alkotmányos berendezkedéshez fűződő viszonyát kérte vizsgálni, egészen pontosan azt, hogy a lengyel alkotmány az uniós jog felett áll-e. Az indítványt a miniszterelnök az Európai Unió Bíróságának egy kora márciusi döntése miatt terjesztette elő, amelyet a testület a lengyel bírósági reform miatt hozott. Az Európai Bíróság ekkor a lengyel bírák függetlenségét, illetőleg pártatlanságát féltette, továbbá úgy vélte, hogy a reform egyes részei „sérthetik azt a bizalmat, amelyet egy demokratikus társadalomban és egy jogállamban az igazságszolgáltatásnak (…) keltenie kell.” 

Magyarán az Európai Unió Bírósága a lengyel igazságszolgáltatás tekintetében az uniós jog elsőbbségére hivatkozva írt elő kötelezettséget Lengyelország számára. A kormányszóvivő azzal indokolta az alkotmánybírósági eljárás megindítását, hogy az az uniós jog és a lengyel alkotmányos jogrend közötti konfliktus feloldását célozza. 

Az alkotmánybíróság döntése - amennyiben a lengyel Alkotmány elsőbbségét erősíti meg - 

Ahogy megírtuk, – a mait megelőző – legutóbbi fejleménye, hogy Varsó úgy döntött, próbára teszi az Európai Unió szankciórendszerét, és ellenáll az Európai Bíróság döntésének a cseh–lengyel határon fekvő Turów szénbánya ügyében. Bírói ítélet mondta ugyanis ki, hogy Lengyelország jogellenesen hosszabbította meg a bánya lejáróban lévő engedélyét, így a több évtizede működő lelőhelyet fel kell számolni. 

A lengyel kormány ugyanakkor májusban bejelentette, nem hajtják végre az ideiglenes döntést, a kitermelés nem áll le, és minden jogi és diplomáciai eszközt bevetnek, hogy a bánya tovább tudjon működni. Egy nemrég született döntés értelmében napi 500 ezer eurót kell fizetnie Lengyelországnak, egészen addig, amíg nem tartja magát a bíróság alelnökének május 21-i, a bányászatot megtiltó határozatához. A mai napig számolva 61 millió euró a kötbér és ez naponta félmillió euróval növekszik, amíg nem teljesíti az ország az EU szabta feltételeket.

Varsó ugyanakkor ennek is ellenáll, a lengyel vezetés ugyanis bejelentette, hogy nem hajtja végre ezt a döntést sem. Marcin Romanowski, igazságügyi miniszterhelyettes így üzent az Európai Unió bürokráciájának: „bírói rablótámadás, lopás történt fényes nappal. Egy centet sem fizetünk nektek.”

Kép: Wikipedia

Dobozi Gergely