Az elrettentés politikája jegyében erősíti kerítését Görögország a török határon

Tovább erősíti a görög kormány szárazföldi határkerítését az Évrosz folyó mentén húzódó görög-török határon. Az Európa délkeleti részén, Bulgáriából eredő folyó (bolgár nevén Marica, török elnevezéssel Meriç) térségében – a 40 kilométer hosszú határkerítés erősítésén felül – a görög hatóságok a legmodernebb technikát felvonultatva készülnek a migrációs nyomás erősödésére.

A régióban fekvő Feres környékén a kerítés 27 kilométeres szakaszán a határzárat a legkorszerűbb acélból készítik. Az öt méter magas határzárat északi irányba is bővítik, 11 helyen pedig megfigyelőállásokat is felhúznak annak érdekében, hogy a görög hatóságok követhessék a török oldalon történő mozgásokat.

A készültség fokozására az afganisztáni konfliktus eszkalálódása miatt van szükség, amellyel kapcsolatosan a görög kormányzat álláspontja az, hogy az Európai Uniónak lépéseket kell tennie az afganisztáni humanitárius válság leküzdésére.

„Nem fogjuk feléleszteni a káoszt” – szögezte le Görögország külügyminisztere, Notis Mitarakis, aki így folytatta: „Bővítjük a határvédelem személyzetét az elkövetkező hónapokban. Emellett kikötőőröket toborzunk, a határainkat pedig meg fogjuk védeni. Nem akarunk a bevándorlók útvonalává válni.” Mitarakis elmondta, hogy Görögország a migráció tekintetében teljes mértékben ugyanazon az oldalon áll, mint az Európai Unió és Törökország. 

miközben a rendőrség és a görög hadsereg is gondoskodik az utánpótlásról ebben a régióban. A szakembereket 21. századi technológia segíti: vénaszkennerek a migránsok személyazonosságának megállapítását könnyítik, míg a dróntechnológia a migrációs útvonalak valós idejű követését teszik lehetővé. 

Mitarakis nemcsak az Évrosz folyó mentén történő fejlesztésekről számolt be. A korszerűsítés nyomán a legmodernebb technológia áll majd rendelkezésre az olyan stratégiai szempontból kiemelt jelentőségű görög szigeteken, mint Kos, Samos vagy Leros.

Ahogy arról a Precedens is beszámolt, az Európai Unió első "saját lobogó alatti" rendvédelmi szerve, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) is rendszereinek fokozott ütemű tesztelésébe kezdett attól tartva, hogy Afganisztán destabilizációjával migránsok tömegei indulhatnak Európába. Az akár ballonokról is üzemeltethetők kamerák, transzponderek, hőszenzoros és műholdas megfigyelőrendszerek lehetővé teszik a Frontex munkatársai számára, hogy 40 ezer négyzetkilométeres körzetben, valós időben kövessék a tengeren zajló eseményeket.

Kép: Sakis MITROLIDIS / AFP

Dobozi Gergely