Akadozik a bűnügyi együttműködés a Brexit miatt

Tíz uniós tagállam, köztük Franciaország és Németország határozott úgy, hogy az Európai Unióból kilépett Egyesült Királyság számára nem ad ki több bűnözőt. A döntéssel a két tagállam mellett Horvátország, Finnország, Franciaország, Görögország, Lettország, Lengyelország, Szlovákia, Szlovénia és Svédország azonosul (Ausztria és Csehország pedig a terhelt beleegyezése mellett teljesíthet a jövőben a kiadatást az Egyesült Királyság számára).

A döntést az érintett tagállam egyrészt a Brexitre, másrészt pedig arra tekintettel hozta, hogy az Egyesült Királyság az európai elfogatóparancs kötelékéből is kilépett. A döntés csak az illető tagállamok állampolgáraira terjed ki, a területeiken élő külföldiekre nem. 

Ez nehezedik most meg a fentebb írt tagállamok és az Egyesült Királyság viszonyában. Az Egyesült Királyság ugyanis a korábbiaknál nehezebben (és főként az Interpolra hagyatkozva) folytathat le például büntetőeljárást egy német vagy egy francia állampolgárral szemben, ha az érintett az Egyesült Királyság területén vagy brit állampolgár sérelmére követett el bűncselekményt. 

A Sun cikke utal is arra, hogy az érintett uniós tagállamok alkotmányos indokokra hivatkozva tagadhatják meg állampolgáruk kiadását a brit hatóságok számára. Ezzel szemben

(ide tartoznak a fenti tagállamok és Magyarország is).

Mindez nem jelenti azt, hogy az Egyesült Királyság és az Európai Unió közötti bűnügyi együttműködés elenyészik.

Kevin Foster belügyminiszter jelezte, hogy a szigetország továbbra is együttműködik az Európai Unióval abban, hogy egy új bűnüldözési keretrendszert dolgozzanak ki. Ennek lehetséges formája egy nemzetközi megállapodás lehet, amely akár még abban az esetben is lehetővé teheti az érintett eljárás alá vonását, hogy az uniós tagállam nem adja ki őt az Egyesült Királyság számára.

Címlapkép: Wikipedia

Dobozi Gergely