Cikkajánló: trükközésekkel érvényesíti érdekeit az EP

Az Európai Parlament kifejezett érdeke, hogy a lényegi kérdések a nem hivatalos egyeztetések, az úgynevezett trialógusok során dőljenek el. Ezenkívül az EP kiemelt figyelmet fordít a képviseletében fellépő előadó személyének kiválasztására is, amellyel kapcsolatban különösen nagy a jelentősége az az előadó állampolgárságának.

Több tárgykört érintő javaslatcsomagok benyújtásával könnyebben érhető el kompromisszum

Kirpsza tanulmányának egyik fontos megállapítása, hogy az Európai Parlament akkor vesz fel kedvező tárgyalópozíciót, ha a jogalkotási eljárás során eltérő tárgykörökből álló javaslatcsomagokat terjeszt a Tanács elé. Így minél több a tárgyalásra előkészített téma, annál könnyebb súlyozni e tárgyköröket úgy, hogy a végén mindkét fél számára megfelelő kompromisszum születhessen.
Eközben bizonyos javaslatok elfogadása blokkolható mindaddig, amíg az EP számára igazán fontos tárgykörökben a Tanács nem tesz engedményeket. Szintén eljárási trükk a Parlament részéről, hogy bizonyos esetekben javaslatait akkor terjeszti a Tanács elé, amikor a Tanács soros elnökségét ellátó tagállam munkaterhe egyébként is magas. A Parlament sikerét nagyban befolyásolja az is, hogy az adott téma mennyire bírja az Európai Bizottság támogatását.
A Bizottság informális ereje a tárgyalások során abban rejlik, hogy tagjai minden munkacsoportban és COREPER-tanácskozáson részt vesznek. Így, az intézményrendszerből adódó tekintélyt kiaknázva, a Bizottság munkatársai informális egyeztetések alkalmával képesek befolyásolni a Tanács alsóbb szintű tagjainak véleményét, akik azonban közvetlen tanácsadói a tagállami kormányzat képviselőinek.

A siker érdekében a háromoldalú egyeztetések során a Parlament igyekszik egységes álláspontot képviselni

A cikk arra is rávilágít, hogy a Parlament, a Tanács és a Bizottság háromoldalú egyeztetései („trilógusai”) kifejezetten szűk körben történnek, és kevésbé átpolitizáltak, mint az együttdöntési eljárás egyéb vitafórumai. Mivel ezeken az egyeztetéseken a csúcsszervezetek közötti párbeszéd igen nagy hangsúlyt kap, a Parlament akkor érhet el különösen nagy sikereket a tárgyalások során, ha – legalábbis látszólag – egységes álláspontot képvisel. Ezt a Parlament részéről tárgyaló személyek a „megkötött” kezek taktikáját alkalmazva érik el, azt sugallva, hogy a Tanács által kért engedmények nehezen biztosíthatók a Parlament részéről, hiszen az adott álláspontot a képviselők túlnyomó többsége támogatja. Az EP tovább fokozhatja sikerességét a trilógusok alkalmával, ha a legfontosabb ügyekben tett előterjesztéseit a parlamenti ciklus vége felé időzíti. A dolgozók többsége ugyanis a ciklus végére eltekint a szervezeti fegyelemtől, és könnyebben hoz egyéni belátáson alapuló döntéseket.

Fontos tényező a főtárgyaló állampolgársága

A Parlament számára fontos, hogy az egyeztetések során a képviseletében fellépő előadó abból a tagállamból származzon, amelyik az Unió soros elnökségét adja. Ha ugyanis az adott javaslat az Európai Unió Tanácsának aktuális soros elnöke részéről támogatást nyer, akkor azt a Tanács is nagyobb valószínűséggel támogatja majd, tekintettel például a soros elnökség tanácsi és tanácsi munkacsoporti ülések napirendjére gyakorolt befolyására. Az állampolgárság a Bizottság megnyerése szempontjából is relevanciával bír: ha ugyanis az előadó és az adott ügyért felelős uniós biztos ugyanabból a tagállamból származik, az esetek többségében szintén informális együttműködést eredményez – zárja sorait Kirpsza.