Brexit: „Csekély számú” megoldatlan kérdés maradt Anglia szerint

A londoni miniszterelnöki hivatal szerint már csak „csekély számú” megoldásra váró kérdés áll a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszeréről szóló megállapodás útjában. Theresa May miniszterelnök a kedden tartott heti szokásos kabinetülésen tájékoztatta kormányának tagjait a Brüsszellel folyó Brexit-tárgyalások legfrissebb fejleményeiről.

A Downing Street szóvivője az értekezlet utáni beszámolójában érdemi részletekre nem tért ki, de közölte: May elmondta minisztereinek, hogy a múlt heti kabinetülés óta előrelépés történt a tárgyalásokon, de a munka folytatódik, mivel London „a lehetséges legjobb szövegtervezet” elérésére törekszik. A brit kormány és az Európai Bizottság egyaránt soron kívüli EU-csúcsot szeretne tartani november végén a megállapodás véglegesítésére, de egybehangzó londoni és brüsszeli értékelések szerint ennek csak akkor van reális esélye, ha ezen a héten áttörés születik a tárgyalásokon.

Theresa May előző este, a londoni City polgármestere, a Lord Mayor hagyományos éves bankettjén elmondott beszédében kijelentette: mindkét fél megegyezésre törekszik, de „mérhetetlenül nehéz kérdésekről” folynak a tárgyalások. A brit miniszterelnök leszögezte azt is, hogy London nem köt „bármilyen áron” megállapodást az Európai Unióval, és bármiféle egyezség szülessék is, biztosítania kell, hogy Nagy-Britannia visszaszerezhesse az ellenőrzést törvényei, határai és pénze felett, és lehetősége legyen új kereskedelmi egyezmények megkötésére bárhol a világon.

A Brexit-tárgyalások legnagyobb horderejű megoldatlan kérdése az, hogy miként lehet elkerülni a hosszú évek óta nem létező határellenőrzés újbóli bevezetését Észak-Írország és az Európai Unióban maradó Ír Köztársaság 499 kilométeres határszakaszán. Ez a határ a Brexit után az Egyesült Királyság és az Európai Unió egyetlen szárazföldi vámhatára lesz, London ugyanis az EU vámuniójából is ki akar lépni. Az EU még februárban kidolgozott javaslata szerint ha egyéb megoldási ötlet addig nem merül fel, Észak-Írország és Írország közös vámszabályozási térséggé alakulna a brit EU-tagság megszűnése után tervezett átmeneti időszak lejártával, és így a határellenőrzés visszaállítása nélkül sem sérülne az Európai Unió vámuniójának integritása.

Ezt London azonban kezdettől fogva elutasította, azzal az érvvel, hogy ez a megoldás az Egyesült Királyság integritását csorbítaná, mivel más vámszabályozási rendszer lenne érvényes Észak-Írországban, mint Nagy-Britanniában. A brit kormány nyáron előterjesztett alternatív javaslatát viszont, amely szerint az Egyesült Királyság egésze és az Európai Unió alkotna „kombinált vámtérséget”, amíg egyéb megoldás nem születik, az EU nem fogadja el, mivel London ragaszkodik ahhoz, hogy ez csak előre meghatározott végdátumig tarthat, és csak részleges lehet. Ez a megoldás ráadásul sem a kormányzó brit Konzervatív Párt keményvonalas Brexit-párti táborának, sem az unióval szorosabb kapcsolatokra törekvő tory frakciócsoportnak nem tetszik, és mindkét oldalról több képviselő is jelezte, hogy nem szavaz meg olyan kilépési megállapodást, amely erre az elképzelésre alapul.

(MTI)