Vera Jourová azt is elmondta: az európai államoknak tudatosítaniuk kell polgáraikban, hogy „már semmi sem lesz úgy, ahogy az az elmúlt évtizedekben volt.”
Az Európai Unió országai számára létfontosságú az összetartás megőrzése, mert a kívülről érkező fenyegetések veszélyt jelentenek számára – mondta Vera Jourová, a jogérvényesülésért, a fogyasztópolitikáért és a nemek közötti esélyegyenlőségért felelős EU-biztos hétfőn Prágában a Felhívás Európának elnevezésű konferencián.
Semmi se lesz úgy, ahogy volt
Jourová szerint Csehországnak is aktívabbnak kellene lennie az Európai Unióban és nem kellene mindenáron szolidárisnak lennie Magyarországgal és Lengyelországgal, amelyeket Brüsszel a liberális demokrácia korlátozásával vádol.
A világban a helyzet megváltozott, az embereknek és az európai államoknak is tudatosítaniuk kell, hogy már semmi sem lesz úgy, ahogy az az elmúlt évtizedekben volt – fogalmazott.
„A megoldás annak tudatosítása, hogy Európában létkérdés összetartani, mert megjelent egy sor külső kihívás és veszély” – mutatott rá a biztos. Hozzátette: ugyanakkor azt is be kell biztosítani, hogy az államok ne érezzék túl szűknek az európai politikát.
A legjobb jövőbeni forgatókönyv Jourová szerint az lenne, ha az Európai Unió kevesebb területen hozna döntéseket, de azokban biztosítaná az eddigieknél jobb együttműködést. A biztosnak meggyőződése, hogy ezt a célt szolgálja a következő hétéves európai költségvetés tervezete, amely kiemelt hangsúlyt helyez az EU külső határainak védelmére a migráció előtt, a belső biztonságra és az európai védelmi képességek megerősítésére. Jourová szerint a politikusoknak jobban el kell magyarázniuk, mit is jelent az EU, hogy erősödjön az embereknek a szervezetbe vetett bizalma. Ezzel együtt jobban oda kell figyelni a polgárok aggodalmaira is, akiket elbizonytalanított a migrációs válság és aggódnak biztonságukért.
Fenébe a szolidaritással!
Vera Jourová a CTK hírügynökség szerint beszédében felszólította Csehországot, hogy ne igyekezzen minden áron szolidáris lenni Magyarországgal és Lengyelországgal, amelyeket az Európai Bizottság a liberális demokrácia korlátozásával vádol. Amennyiben Csehország nem lesz aktívabb a problémák európai megoldásának keresésében, és csak bírálni fog, az a jövőben problémát jelenthet számára – vélekedett.
„Amennyiben Európa egyre nagyobb nyomás alá kerül, és tudjuk, hogy új fenyegetések jelentek meg, akkor megjelenik az igyekezet, hogy eldobja magától a homokzsákokat. Homokzsákok lehetnek azok az államok is, amelyek nemhogy nem tartanak vakon egybe, de nem is működnek együtt, nem alkotnak együtt és nem dolgoznak a közös ügyön” – fogalmazott a cseh uniós biztos. Szerinte ez a tendencia elsősorban Németország és Franciaország együttműködésében kivehető. Megjegyezte, hogy mindkét ország szerepe növekedni fog azt követően, hogy Nagy-Britannia elhagyja az Európai Uniót.
(MTI, Fotó: Európai Unió/Michel Christen)
„Biztos vagyok benne, hogy megoldást lehet találni a gázszállításokra több uniós ország számára úgy, hogy a gáztranzit Szlovákia és Ukrajna területén keresztül megmarad” – tette hozzá a szlovák kormányfő.
A döntés akár az Orbán Viktor fémjelezte Patrióták Európáért és a szintén jobboldali Európai Konzervatívok és Reformerek jövőbeli egyesülését is eredményezheti.
Az olasz kormányfő az ECR elnöki tisztségére Mateusz Morawiecki volt lengyel miniszterelnököt jelölné.
A francia lap szerint a magyar miniszterelnök minden lehetőséget megragad.
Kettészakadt Európáról ír a La Repubblica, alig győzik negatív jelzővel.
„Ez egy társadalmi és politikai kihívás. Egy európai, internacionalista kihívás” – mondta az EP-képviselő.
„Biztos vagyok benne, hogy megoldást lehet találni a gázszállításokra több uniós ország számára úgy, hogy a gáztranzit Szlovákia és Ukrajna területén keresztül megmarad” – tette hozzá a szlovák kormányfő.
Izrael éppen annak köszönhetően tudott sikereket aratni a régióban, mert szinte minden alkalommal figyelmen kívül hagyták Washington tanácsait
