Küszöbön az EU-Japán szabadkereskedelmi egyezmény

Széles körű politikai megállapodás jött létre az Európai Unió és Japán közötti szabadkereskedelmi egyezményről a felek képviselői között –jelentette be szerdán Cecilia Malmström uniós kereskedelmi biztos.

Az uniós biztos a Twitteren közölte, hogy a Kisida Fumio japán külügyminiszterrel folytatott szerdai tárgyalásain sikerült áttörést elérniük a fennmaradó vitás kérdésekben, ezért azt fogják javasolni a csütörtöki brüsszeli EU-Japán csúcstalálkozó résztvevőinek, hogy írják alá a politikai egyezményt. Kisida Fumio úgy vélekedett, hogy a megállapodás „átfogó, kiegyensúlyozott és modellértékű”, illetve hangsúlyozta, hogy „Japánnak és az Európai Uniónak továbbra is vezető szerepet kell vállalnia a szabadkereskedelem előremozdításában”.

Szakemberek ugyanakkor rámutattak, hogy ez a megállapodás még nem a végleges kereskedelmi szerződés, annak bizonyos részleteiről még megegyezésre kell jutniuk a feleknek, ami még hónapokig is eltarthat. Az Európai Bizottság az év végéig szeretné tető alá hozni a végleges egyezményt. „Szinte minden olyan kérdésről sikerült egyezségre jutni, amely valamelyik félnek fontos” – mondta egy névtelenséget kérő uniós diplomata. Bennfentes források szerint az uniós mezőgazdasági szektor és a japán autóipar lesz a szerződés „nagy nyertese”.

A csütörtöki csúcstalálkozón Donald Tusk, az Európai Tanács és Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, valamint Abe Sindzó japán kormányfő vesz részt.

Az EU 28 tagállamában és Japánban közel 640 millió ember él, a felek együttesen a világgazdaság közel 30 százalékát teszik ki, részesedésük a világkereskedelem teljes forgalmából megközelíti a 40 százalékot. Japán az EU hatodik legnagyobb exportpiaca, a japán kivitelnek pedig a harmadik legfontosabb célpontja az Európai Unió.

A 2013 márciusában kezdődött maratoni egyeztetések keretében már 18 tárgyalási fordulót tartottak. Tokió azt akarja elérni egyebek között, hogy az EU csökkentse a járművekre, elektromos berendezésekre és más ipari cikkekre kivetett vámokat. Az EU pedig azt várja Japántól, hogy nyissa meg közbeszerzési piacát, tegye szabadabbá az utat a mezőgazdasági termékek előtt, ide értve a tejtermékeket is, és csökkentse a nem vámjellegű kereskedelmi akadályokat.

Szakértők szerint a kereskedelmi szerződés szimbolikus jelentőséggel is bír, miután Donald Trump amerikai elnök januári hivatalba lépése után kijelentette: az Egyesült Államok kivonul a Csendes-óceáni Partnerség nevű kereskedelmi megállapodásból, illetve szembehelyezkedett az Európai Unióval tervezett transzatlanti szabadkereskedelmi egyezménnyel.

(MTI)