Cecilia Malmström uniós kereskedelmi biztos és Kisida Fumio japán külügyminiszter tárgyalása áttörést hozott az Európai Unió és Japán közötti szabadkereskedelmi egyezmény ügyében. Az előkészített egyezményt a csütörtöki brüsszeli EU-Japán csúcstalálkozó résztvevői írhatják alá.
Széles körű politikai megállapodás jött létre az Európai Unió és Japán közötti szabadkereskedelmi egyezményről a felek képviselői között –jelentette be szerdán Cecilia Malmström uniós kereskedelmi biztos.
Az uniós biztos a Twitteren közölte, hogy a Kisida Fumio japán külügyminiszterrel folytatott szerdai tárgyalásain sikerült áttörést elérniük a fennmaradó vitás kérdésekben, ezért azt fogják javasolni a csütörtöki brüsszeli EU-Japán csúcstalálkozó résztvevőinek, hogy írják alá a politikai egyezményt. Kisida Fumio úgy vélekedett, hogy a megállapodás „átfogó, kiegyensúlyozott és modellértékű”, illetve hangsúlyozta, hogy „Japánnak és az Európai Uniónak továbbra is vezető szerepet kell vállalnia a szabadkereskedelem előremozdításában”.
Szakemberek ugyanakkor rámutattak, hogy ez a megállapodás még nem a végleges kereskedelmi szerződés, annak bizonyos részleteiről még megegyezésre kell jutniuk a feleknek, ami még hónapokig is eltarthat. Az Európai Bizottság az év végéig szeretné tető alá hozni a végleges egyezményt. „Szinte minden olyan kérdésről sikerült egyezségre jutni, amely valamelyik félnek fontos” – mondta egy névtelenséget kérő uniós diplomata. Bennfentes források szerint az uniós mezőgazdasági szektor és a japán autóipar lesz a szerződés „nagy nyertese”.
A csütörtöki csúcstalálkozón Donald Tusk, az Európai Tanács és Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, valamint Abe Sindzó japán kormányfő vesz részt.
Az EU 28 tagállamában és Japánban közel 640 millió ember él, a felek együttesen a világgazdaság közel 30 százalékát teszik ki, részesedésük a világkereskedelem teljes forgalmából megközelíti a 40 százalékot. Japán az EU hatodik legnagyobb exportpiaca, a japán kivitelnek pedig a harmadik legfontosabb célpontja az Európai Unió.
A 2013 márciusában kezdődött maratoni egyeztetések keretében már 18 tárgyalási fordulót tartottak. Tokió azt akarja elérni egyebek között, hogy az EU csökkentse a járművekre, elektromos berendezésekre és más ipari cikkekre kivetett vámokat. Az EU pedig azt várja Japántól, hogy nyissa meg közbeszerzési piacát, tegye szabadabbá az utat a mezőgazdasági termékek előtt, ide értve a tejtermékeket is, és csökkentse a nem vámjellegű kereskedelmi akadályokat.
Szakértők szerint a kereskedelmi szerződés szimbolikus jelentőséggel is bír, miután Donald Trump amerikai elnök januári hivatalba lépése után kijelentette: az Egyesült Államok kivonul a Csendes-óceáni Partnerség nevű kereskedelmi megállapodásból, illetve szembehelyezkedett az Európai Unióval tervezett transzatlanti szabadkereskedelmi egyezménnyel.
(MTI)
Az ügyvéd szerint az Európai Unióhoz való csatlakozáskor Magyarország nem tudta felmérni, pontosan milyen szervezethez csatlakozik. Tudósításunk.
Behódolás helyett nemzeti érdekérvényesítés. Pindroch Tamás írása.
Ahogy közeleg Donald Trump beiktatásának időpontja, úgy egyre intenzívebb munkára van szükség annak érdekében, hogy legyen béke.
Egy 10 milliós ország vezetője közvetítő szerepet játszik Amerika és Oroszország között, békemissziója hozzájárul az ukrajnai helyzet rendezéséhez: ez kulcsállami szerep.
Ráébredtek arra, hogy Európa nehezen tart lépést az Egyesült Államokkal és Kínával.
Egy sikertelen támadásban az ukrán védelem FPV-drónokkal összesen nyolc támadó páncélost semmisített meg, a leírás alapján valahol Kupjanszk előtt.
