Miért jó nekünk, hogy Románia és Bulgária schengeni tagok lettek?
Az uniós belügyminiszterek tanácsa csütörtökön Brüsszelben megszavazta a magyar uniós elnökségi előterjesztést, amely Románia és Bulgária felvételét javasolta a schengeni övezetbe.
Az Európai Unión kívül is lehet jövője Nagy-Britanniának, ha a brit kormány nem jut dűlőre Brüsszellel a London által igényelt EU-reformok, mindenekelőtt a bevándorlás kérdésében – mondta vasárnap Boris Johnson, London polgármestere.
Boris Johnson – aki a brit sajtó és a politikai elemzők egybehangzó véleménye szerint David Cameron miniszterelnök legesélyesebb utódjelöltje a kormányzó Konzervatív Párt élén – a BBC televízió vasárnapi politikai magazinműsorában kijelentette: el kell érni, hogy a jelenlegi korlátlan munkaerőmozgást feltételekhez kötött rendszer váltsa fel az EU-ban.
Hangsúlyozta: London lakosságának 40 százaléka külföldi születésű – köztük ő maga is, mivel New Yorkban született –, és a londoni gazdaság sokat profitált a bevándorlók tehetségéből és szakképzettségéből. Az Európai Unión belüli szabad munkaerőmozgást azonban nem 28, hanem hat, nagyjából azonos gazdasági fejlettségű tagországra tervezték – tette hozzá. Johnson kijelentette: olyan pontrendszer-alapú uniós bevándorlási szabályozást tartana megfelelőnek, amilyent például Ausztrália is alkalmaz, különböző kritériumok alapján elbírálva a letelepedni szándékozók folyamodványait.
Ha viszont ezt és a többi brit reformelképzelést nem sikerül Brüsszellel elfogadtatni, akkor Nagy-Britanniának semmi félnivalója nem lenne attól, hogy otthagyja az Európai Uniót – tette hozzá a londoni polgármester. Kifejtette: a számos előzetes figyelmeztetés ellenére annak sem lett semmiféle katasztrofális következménye, hogy Nagy-Britannia kimaradt az euróövezetből, London így is megőrizte globális pénzügyi központként betöltött szerepét.
Johnson szerint Nagy-Britanniának ennek alapján életképes jövője lehet az EU-hoz fűződő, a jelenlegitől eltérő jellegű – vagyis uniós tagság nélküli, de az európai piaci hozzáférést továbbra is biztosító – kapcsolatrendszer esetén is.
David Cameron miniszterelnök az elmúlt hetekben maga is több nyilatkozatában kijelentette, hogy nem lehet korlátlan jognak tekinteni az Európai Unión belüli szabad munkaerőmozgást. Cameron szerint meg kell adni a lehetőséget arra, hogy a régi tagállamok csak akkor engedhessenek be munkavállalókat az EU-hoz újonnan csatlakozó országokból, ha azok gazdasági fejlettsége az övékéhez hasonló szintet ér el.
Az ellenzéki Munkáspárt is az uniós munkaerőmozgás szigorítását szorgalmazza. Ed Miliband, a párt vezetője és miniszterelnök-jelöltje a The Observer című vasárnapi baloldali brit lapnak írt cikkében közölte: a Labour reformelképzelései alapján csak az telepedhetne le munkavállalóként Nagy-Britanniában, aki beszél angolul, és a társadalombiztosítási alapú szociális juttatásokat azok vehetnék igénybe, akik munkájukkal kiérdemelték ehhez a jogot. A Munkáspárt vezetőjéhez közeli források a BBC-nek vasárnap elmondták: a párt tervei alapján sikeres angol nyelvvizsgát kellene letenniük legalább azoknak a külföldi uniós állampolgároknak, akik a brit közszférában – például az állami egészségügyi szolgálatnál (NHS) – kívánnak munkát vállalni.