Az őshonos nemzeti közösségek az EU mostohagyermekei: folytatni kell a küzdelmet.
„Európa a kisebbségek Európája” – mondta Romano Prodi, az Európai Bizottság elnöke 2001-es budapesti látogatásán. Amit mondott, egyértelműen a nemzeti kisebbségekre értette. Ursula von der Leyen is beszélt a kisebbségekről az Európai Unió helyzetéről szóló beszédében: „Az európai projekt alapító atyái úgy döntöttek, hogy a különbözőség nem fenyegetés, a különbözőség természetes.” De a bizottság mai elnöke már egyértelműen csak a különbözőség egy típusára értette szavait: a szexuális kisebbségekre.
Az Európai Unióban ma egyetlen olyan ország sincsen, amely tagadná a szexuális identitások sokféleségét. Nagyon különbözők a jogok, de azt sehol sem mondják, hogy ne léteznének melegek. Franciaország viszont nyugodtan mondhatja: nem léteznek korzikaiak, bretonok, baszkok, elzászi németek. Görögország is állíthatja, hogy nincs török kisebbsége. Az EU magát a haladás és a tolerancia élharcosának tartja. Elméletben védi a nemzeti kisebbségeket is. De ha valamire nem alkalmazzák a már meglévő mechanizmusokat sem, ha valamire nem irányul figyelem, az a nemzeti kisebbségek jogainak sérülése. Az érvelés ilyenkor az, hogy „nincs hatáskör”. Persze hányszor előfordul, hogy nincs hatáskör, mégis keményen állást foglal és precedenst teremt a bizottság egy-egy ügyben.
Csak a magyarokat érintően konkrét esetek sokasága van. Kettős mérce kettős mérce után. A 2003-as szlovák kárpótlási törvény kizárta a nem szlovák állampolgárokat a kárpótlásból, pedig azt 2004. december 31-éig, azaz a csatlakozás időpontja után is lehetett kérelmezni. A budapesti Kisebbségi Jogvédő Intézet panaszára elismerte a bizottság, hogy bár nem kötelező a kárpótlás, az állampolgárság alapján nem lehet diszkriminálni. Sokéves huzavona kezdődött, végül az EB kimondta, hogy a szlovák törvény uniós jogot sért, de olyan kevés embert érint (valójában több ezer magyart érintett), hogy nem indít kötelezettségszegési eljárást. De emellett volt még egy furcsa elem. Korom Ágoston, a Kisebbségi Jogvédő Intézet kutatója szerint a bizottság válaszlevelében egyértelműen leírta, hogy geopolitikai okok is szerepet játszottak a döntésben – de hogy ez mit jelent, azt nem részletezte.
Kedden Luxemburgban az Európai Unió Bírósága előtt megkezdődött a gyermekvédelmi törvény tárgyalása. Az ügyről Rodrigo Ballestert, az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének a vezetőjét kérdeztük.
A politikus szerint az EU és Magyarország érdekeivel is ellentétes lenne egy gazdasági hidegháború.
Magyarország még október 22-én kérte az Európai Parlamentet, hogy vonja vissza az olasz képviselő mentelmi jogát.
A magyar kormány nem enged a nyomásnak.
Így igyekeznek fellépni az Európai Bizottság ellen, amely többek között arra készül, hogy elvegye a területalapú támogatásokat a gazdáktól.
„A háborúpártiak Amerikában és Brüsszelben is mindent megtesznek, hogy eszkalálják és kiterjesszék a háborús konfliktust” – jelentette ki a politikus.
Afrika is igyekszik bekapcsolódni a mesterségesintelligencia-versenybe a hiányos infrastruktúra és finanszírozás ellenére. A kutatók azonban leszögezik, hogy semmiképpen sem úgy, ahogyan azt a Nyugat szeretné.
„A feszültség fokozódása érezhető” – mondta a szlovák védelmi miniszter.
