Európa mostohagyermekei

„Európa a kisebbségek Európája” – mondta Romano Prodi, az Európai Bizottság elnöke 2001-es budapesti látogatásán. Amit mondott, egyértelműen a nemzeti kisebbségekre értette. Ursula von der Leyen is beszélt a kisebbségekről az Európai Unió helyzetéről szóló beszédében: „Az európai projekt alapító atyái úgy döntöttek, hogy a különbözőség nem fenyegetés, a különbözőség természetes.” De a bizottság mai elnöke már egyértelműen csak a különbözőség egy típusára értette szavait: a szexuális kisebbségekre.

Az Európai Unióban ma egyetlen olyan ország sincsen, amely tagadná a szexuális identitások sokféleségét. Nagyon különbözők a jogok, de azt sehol sem mondják, hogy ne léteznének melegek. Franciaország viszont nyugodtan mondhatja: nem léteznek korzikaiak, bretonok, baszkok, elzászi németek. Görögország is állíthatja, hogy nincs török kisebbsége. Az EU magát a haladás és a tolerancia élharcosának tartja. Elméletben védi a nemzeti kisebbségeket is. De ha valamire nem alkalmazzák a már meglévő mechanizmusokat sem, ha valamire nem irányul figyelem, az a nemzeti kisebbségek jogainak sérülése. Az érvelés ilyenkor az, hogy „nincs hatáskör”. Persze hányszor előfordul, hogy nincs hatáskör, mégis keményen állást foglal és precedenst teremt a bizottság egy-egy ügyben.

Csak a magyarokat érintően konkrét esetek sokasága van. Kettős mérce kettős mérce után. A 2003-as szlovák kárpótlási törvény kizárta a nem szlovák állampolgárokat a kárpótlásból, pedig azt 2004. december 31-éig, azaz a csatlakozás időpontja után is lehetett kérelmezni. A budapesti Kisebbségi Jogvédő Intézet panaszára elismerte a bizottság, hogy bár nem kötelező a kárpótlás, az állampolgárság alapján nem lehet diszkriminálni. Sokéves huzavona kezdődött, végül az EB kimondta, hogy a szlovák törvény uniós jogot sért, de olyan kevés embert érint (valójában több ezer magyart érintett), hogy nem indít kötelezettségszegési eljárást. De emellett volt még egy furcsa elem. Korom Ágoston, a Kisebbségi Jogvédő Intézet kutatója szerint a bizottság válasz­levelében egyértelműen leírta, hogy geopolitikai okok is szerepet játszottak a döntésben – de hogy ez mit jelent, azt nem részletezte.