Nem lehet figyelmen kívül hagyni az unió tizenegy százalékának, vagyis ötvenmillió kisebbségi hátterű polgárának az érdekeit.
Miért különböztetik meg a nemzetiségeket Magyarországon, miért nem ismerik el hivatalosan például a vietnámiakat? – ezt kérdezte tőlem egy norvég kolléga évekkel ezelőtt az Európai Unió által egy nemzetközi újságírócsapatnak szervezett szemináriumon. Azt válaszoltam: Közép-Európában általános, hogy egy nemzetiséget akkor ismernek el törvényi szinten, ha régóta helyben lakik. Félig-meddig megnyugodott, de nem jutott eszébe, hogy Norvégiának is van két őshonos kisebbsége, a finnek és a lappok vagy másként a számik. Őket sokáig másodrangú állampolgárként kezelték, be akarták olvasztani a norvégizáció jegyében. Egy horvát kollégával a katalán függetlenségi törekvések kerültek szóba. Ő a katalánoknak drukkolt, mert párhuzamot látott Jugoszláviából kivált hazája és a Spanyolországot otthagyni akaró Katalónia között.
A nyugati módon gondolkodónak a minden más szempontot elsöprő egyenlőség eszméje ugrik be. A közép-európainak magától értetődik a több száz éves múlt jelentősége. Évekkel később, most január közepén a saját határon túli, például Magyarországon vagy Ausztriában élő horvátokra gondolva a kolléga is keserűen könyvelhette el az Európai Bizottság döntését: az őshonos kisebbségek védelmét uniós szintre emelni szándékozó Minority SafePack lesöprését az asztalról. Pedig küzdelmes utat járt be a kezdeményező Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN).
A bizottság már az induláskor, 2013-ban kényelmetlennek tekintette az erdélyi magyarok által elindított ügyet. Az alapvetően mindent központosítani akaró brüsszeli bürokraták tagállami hatáskörbe tartozónak ítélték a kisebbségek védelmét. Nekik a bőrszín, a szexuális kisebbség uniós téma, a vallás, a nyelv nem az. 2017-ben az unió bíróságán folytatott hosszú pereskedés és a bizottsági regisztráció után az európai polgári kezdeményezés intézményének szabályai szerint időre összegyűlt a megfelelő számú aláírás, ráadásul a minimális hét helyett tizenegy tagországból.
Kedden Luxemburgban az Európai Unió Bírósága előtt megkezdődött a gyermekvédelmi törvény tárgyalása. Az ügyről Rodrigo Ballestert, az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének a vezetőjét kérdeztük.
A LIBE sajnálatos döntése tiszteletlen a Tanáccsal, mint az Európai Unió intézményével szemben és súlyosan sérti a lojális együttműködés elvét.
December elején hivatalba léphetnek az új biztosok.
Az Európai Unióban a többség szép lassan átvenné a magyar migrációs politika elemeit, csakhogy a népakarat teljesülését az Európai Unió Bírósága akadályozza. A törvényes parlamentek és kormányok azonban készek a cselekvésre.
December 1-jével lépnek hivatalba.
Magyarország még október 22-én kérte az Európai Parlamentet, hogy vonja vissza az olasz képviselő mentelmi jogát.
Afrika is igyekszik bekapcsolódni a mesterségesintelligencia-versenybe a hiányos infrastruktúra és finanszírozás ellenére. A kutatók azonban leszögezik, hogy semmiképpen sem úgy, ahogyan azt a Nyugat szeretné.
„A feszültség fokozódása érezhető” – mondta a szlovák védelmi miniszter.
