Karácsony elengedi Budapestet?

Kereki Gergő és Pálfy Dániel Ábel írása a Mandiner hetilapban.

Nem mentes a feszültségektől az ellenzéki pártok és legismertebb politikusaik viszonya, ami nagyrészt a 2022-es országgyűlési választás előkészületeivel, az ellenzéki térfélen való helyezkedéssel magyarázható. A ciklus felét elhagyva a 2019-es önkormányzati választáson viszonylagos sikerrel működő baloldali összefogás az elmúlt egy évben kipróbálhatta, mennyire gördülékeny az együttműködés a gyakorlatban. Volt, ahol ez jobban működött, és volt, ahol – például Gödön – katasztrofálisan. Az országos politika természetesen más terep, mint az önkormányzatoké, viszont tény: a baloldal számára 2010 óta most először adatott meg a valódi esély, hogy megmutassa magát.

Ki az erősebb?

A feszültség abból a helyzetből fakad, hogy egyelőre nincs közös miniszterelnök-jelölt, és nyilván minden párt örömmel indítaná saját aspiránsát. Júliusi cikkünkben részletesen elemeztük, kik pályázhatnak eséllyel e pozícióra, és közöttük két pártpolitikust találunk: Karácsony Gergelyt és Dobrev Klárát.

Karácsony régóta kibújik a válasz alól, hogy lenne-e 2022-ben a baloldal közös kormányfőjelöltje. Egy a napokban adott interjúban úgy fogalmazott, hogy jelenleg „nem készül” erre a szerepre, „nem kíván” indulni, „nem látja magát más szerepben” a főpolgármesterin kívül, de szerinte felelős politikus nem mondhat egyértelmű nemet. Szeptemberben korábbi ígérete ellenére elindult a Párbeszéd társelnöki posztjáért, és újra pártvezető lett, amit utóbb úgy indokolt, hogy 2022-ben szeretne ott lenni a tárgyalóasztalnál, alakítani az ellenzéki politikát.

A Demokratikus Koalíció a 2019-es európai parlamenti választáson elért eredményével az ellenzék vezető erejévé vált. Ez a pozíciója azóta csak erősödött, a Karácsony Gergely vezette Párbeszéd viszont alapítása óta képtelen volt kitörni a mikropárti státuszból, és az Országgyűlésbe csak az MSZP-vel közösen indulva tudta néhány politikusát bejuttatni. A pártok erőviszonyai alapján tehát egyértelműen a DK pozíciója az erősebb, de a miniszterelnök-jelölt személyét korántsem biztos, hogy ez határozza majd meg.

Az ellenzék tengerentúlról importált politikai innová­ciója, ahogy ők nevezik, az előválasztás működni látszott a 2019-es önkormányzati választáson, épp ennek révén lett Karácsony Gergelyből főpolgármester. Az előválasztáson ráadásul a DK jelöltjét, Kálmán Olgát verte meg a posztért folytatott küzdelemben. Bár 2018-ban nem sikerült túl jól a kormányfőjelölti kampánya, tény, hogy azóta sok minden változott. A Párbeszéd társelnöke ekkor még jóval kevésbé volt ismert országos szinten, emellett kizárólag az MSZP–Párbeszéd tandem jelöltjeként indult, és akkor is a kampány hajrájában cserélték le rá a korábbi jelölt Botka Lászlót. Ekkor még nem létezett a protestszavazók által a kormányváltás egyedüli eszközének tartott, tűzön-vízen át támogatott teljes ellenzéki összefogás. A DK, az MSZP, a Momentum, az LMP, a Párbeszéd és a Jobbik alkotta összefogásnak most integratív jelöltre lesz szüksége, és Karácsony ilyen lehet.

Mivel Gyurcsány Ferenc elutasítottsága nagyon magas, és az ellenzéki térfélen is megosztó személyiség, a DK vélhetően Dobrev Klárát, a volt miniszterelnök jelenleg európai parlamenti alelnökként dolgozó feleségét tervezi miniszterelnökjelölt-jelöltként indítani egy esetleges előválasztáson. A Medián legfrissebb, októberi reprezentatív felmérése szerint Karácsony Gergely ismertsége csaknem teljes körű, 94 százalékos, Dobrev Kláráé kicsit alacsonyabb, őt a megkérdezettek 84 százaléka ismeri. Karácsony népszerűsége jelenleg 34 százalékon áll, Dobrevé csak 27 százalék. Ez azt jelenti, hogy egy előválasztáson Karácsony vélhetően megverné a DK EP-képviselőjét, s így Gyurcsányék kénytelenek lennének ismét beállni mögé támogatóként.

Indul a miniszterelnök-jelölti kampány

Az önkormányzati választás óta eltelt egy év azonban nem sok sikert hozott Karácsonynak. Nem halad a Lánchíd felújítása, nem oldódtak meg a parkolási problémák, nem jött be a biciklisávok ötlete. Sem a tizennégy éven aluliaknak ígért ingyenes közösségi közlekedést, sem a jegyárak csökkenését nem sikerült elérni, és nem vezették be a közlekedési alapjövedelmet. A főváros vezetése a járványkezelésben sem remekelt, ezt a saját fenntartásában álló idősotthonokban bekövetkezett fertőzések és a BKV járatainak ritkítása nyomán kialakult zsúfoltság is megmutatta. A főpolgármester az eredmények elmaradását azzal indokolja, hogy az ország vezetése kivérezteti az önkormányzatokat, nem biztosít elég támogatást a feladatokhoz.

Budapesti kormánypárti forrásaink szerint Karácsony Gergely rendszeres panaszkodása csak részben kormányellenes taktika, látható, hogy az ellenzéki koalíció valóban nem könnyíti meg a dolgát. Eddig is úgy látták, hogy a főpolgármestert „mérsékelten érdekelték” a város ügyei, az utóbbi időben pedig egyenesen az a benyomásuk, hogy már a terhére vannak Budapest problémái, egyre inkább az országos politika ügyeivel foglalkozik. Állításuk szerint Karácsony kifejezetten durcásan fogadta a kormány felajánlását, hogy átveszi a fővárostól a biodóm, a Budavári Sikló, a rakpart és a fonódó villamos beruházásait. „Mint akinek elvették a játékát” – fogalmazott egyikük. Szerintük a városvezető stábjának az egyeztetések alatt nem volt érdemi javaslata sem, igaz, elutasítóan sem viselkedett.

Egy általunk megkérdezett elemző lehetségesnek tartja, hogy miként korábban a zuglói polgármesteri székből Budapest élére, úgy onnan a miniszterelnök-jelölti pozícióba menekülne előre a Párbeszéd társelnöke. Mindenesetre Karácsony talált egy kiváló eszközt, amely akár a miniszterelnök-jelölti kampányának alapja is lehet. A Szabad városok közös kiállása nevű rendezvényen közölte: országszerte helyi népszavazásokat indítanának a települések annak érdekében, hogy a koronavírus-járvány miatt elkülönített uniós segélyalap legalább felét közvetlenül az önkormányzatok kapják meg az EU-tól, és ne a tagállami kormányokon keresztül jusson a helyhatóságokhoz.

Az ötletet az ellenzéki erők nem támogatják egyöntetűen. Több, a fővárosi kerületekben 2019-ben vezető pozícióba kerülő baloldali politikussal beszélgettünk, a többségük egyetért azzal: elvi szinten támogatandó Karácsonyék célja, hogy az uniós pénzeket közvetlenül az önkormányzatok kapják, ám kételkednek abban, hogy ezt népszavazással lehet-e és kell-e megoldani. Emellett többen is szóvá tették lapunknak, hogy egy ilyen szavazás önkormányzatonként akár több tíz millió forintba és dolgozóik rengeteg munkaórájába kerülne.

Egy DK-közeli forrásunk úgy fogalmazott, a pártban jó ötletnek tartják Karácsonyék tervét, mert jó lenne az ellenzéki önkormányzatoknak, de a koronavírus-járvány miatt úgy döntöttek, jelenleg nem támogatják a népszavazás ötletét. „A pártoknak különbözik a demokráciafelfogásuk, nem mindenki a népszavazást tartja a legjobb eszköznek. El kell dönteni, hogy ez tényleg az önkormányzatokról szól majd, vagy már a miniszterelnök-jelölti előválasztás része, mert a kettőt külön kell választani” – hangsúlyozta.

Az egyik kerületi alpolgármester szerint egyértelmű, hogy Karácsony Gergely lenne a legesélyesebb miniszterelnök-jelölt, „sikeres főpolgármester és ismert politikus”, szinte biztosan megverné Dobrev Klárát egy előválasztáson. Úgy látja, teljesen nyilvánvaló, hogy ez a lehetőség megijeszti a DK-t, és több szimbolikus ügyben – így a színházak vagy a biciklisávok ügyében – beleáll a Karácsonnyal való konfliktusba, keresi rajta a fogást. Forrásunk elképzelhetőnek nevezte, hogy a DK-nak nem érdeke támogatni a főpolgármester népszerűségét potenciálisan megnövelő népszavazási kezdeményezést. Kérdésünkre kijelentette: azt nem tudja, hogy Karácsonynak vannak-e miniszterelnöki ambíciói, de az a benyomása, hogy szokása szerint a főpolgármester most is nyitva hagyta a kiskaput. „Abbahagyhatná az egész karrierjére jellemző állandó lebegtetést, itt az ideje, hogy eldöntse, szeretne-e miniszterelnök-jelölt lenni” – szögezte le.

Nem csak a fővárosi vezetők gondolkodnak másként. Az ellenzéki összefogás támogatásával Eger polgármesterévé választott, egykor jobbikos Mirkóczki Ádám megkeresésünkre hangsúlyozta, távol kívánja magát tartani a pártpolitikától, és úgy véli, az önkormányzatoknak juttatott EU-s források kérdése az összes tagállamot érintő, nagyon fontos ügy, ezért nem a kormány-ellenzék szembenállást hangsúlyozó népszavazást tartja a megfelelő eszköznek. Szerinte jó célról van szó, de ezt a legegyszerűbben európai polgári kezdeményezéssel lehetne elérni, amelyhez kormánypárti szavazók is csatlakoznának. „Mivel csak helyi ügyekben lehet népszavazást tartani, jogilag értelmetlen a törekvés, ráadásul nagyon sokba kerülne. Ezért egyértelmű, hogy leginkább az országgyűlési választási kampány céljára alkalmas az akció” – mutatott rá Mirkóczki.

Ugyanígy gondolja egy általunk megkeresett országosan ismert politikai elemző: azt mondja, Karácsonyék akciója biztosan a 2022-es kampány része, az azonban még nem egyértelmű, akar-e a főpolgármester indulni a miniszterelnök­jelöltségért, hiszen e tekintetben nem fogalmazott kétséget kizáróan, továbbra is nyitva tart egy kiskaput. Úgy látja, ha a főpolgármester mégis elindul az előválasztáson, kifejezetten veszélyes ellenfél lehet Dobrev Klárára nézve.

Jogi kérdések

Karácsony Gergelyék célja, hogy a települések forduljanak a kormányhoz annak érdekében, hogy az uniós segélyalap felét az önkormányzatok használhassák fel. Kérdés, lehet-e egyáltalán ebben a tárgykörben helyi népszavazást kezdeményezni. A lapunknak nyilatkozó Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója szerint a kezdeményezés kommunikációs trükk, 
a „lavórvagánykodás” jellegzetes esete. Helyi népszavazást ugyanis csak a képviselő-testület hatáskörébe tartozó ügyben lehet kiírni – helyi költségvetési kérdésben még abban sem –, az uniós források elosztása pedig nyilvánvalóan országos ügy. Ezt a kezdeményezők vélhetően azzal kerülnék meg, hogy a kezdeményezés az adott képviselő-testületet „szólítaná fel”, hogy forduljon a kormányhoz a forráselosztás kapcsán. „Ezt természetesen enélkül is megtehetik az önkormányzatok, ezért felmerül a kérdés: Karácsony nem az ellenzéki vezetésű városokra akar-e odahatni, mert nem bízik bennük?” – hívja fel a figyelmet.

Az érvényes és eredményes helyi népszavazások nem a kormányra, hanem az önkormányzatokra nézve bírnának kötelező erővel. Azaz a helyi önkormányzatoknak sikeres népszavazás esetén felterjesztéssel kellene élniük a kormányhoz, a kabinetet viszont semmi nem kötelezné arra, hogy megvalósítsa Karácsonyék javaslatát. Ezt megerősíti lapunknak az Alapjogokért Központ igazgatója is, szerinte ha ezt a kerülő utas megoldást választaná a főpolgármester és csapata, akkor az nyilván semmilyen kötelező erővel nem bírna a kormányra nézve. „Hangsúlyozom, egy ilyen »felfolyamodást« helyi népszavazás nélkül is megtehet egy képviselő-testület. Emellett látni kell, hogy közvetlen uniós forrásokhoz az önkormányzatok jelenleg is juthatnak, viszont – és ez igaz a szóban forgó kezdeményezésre is – mögöttük kezesként mindig az adott állam áll. Tehát ha valóra válna is ez a realitásoktól eléggé elrugaszkodott ötlet, probléma esetén az önkormányzatok helyett akkor is a kormánynak kellene helytállnia.”

Az elemző szerint egyébként egy novemberben kezdeményezett helyi referendum elrendeléséről az új évben születhet döntés, a jogorvoslati lehetőségek kihasználása nélkül tehát leghamarabb áprilisban tarthatók meg a népszavazások. Az összes – például a kérdés egyértelműségének hiánya miatt benyújtott – jogorvoslat igénybevétele viszont egészen kora őszig eltolhatja a szavazás napját, így nehéz megbecsülni, hogy mikor kerülhet sor a referendumokra.

Címlapkép: Földházi Árpád