„Szeretnénk, hogy a kékfestéshez kötődő évszázados motívumok a mindennapokban is megjelenjenek a magyar viseletben” – vallja az Örökkék alapítója, Széki Gabriella.
Gacsályi Sára interjúja a Mandiner hetilapban.
Az 1700-as években pápai levélben említették először, 2018-ban a UNESCO a szellemi kulturális örökség részének választotta a kékfestést. Az időközben eltelt 250 évben nők és férfiak viseletében, háztartások kötelező kelméin – mint az abrosz vagy a kötény – köszönt vissza a speciális technika nyomán született gyönyörű minták sora. Ám a kékfestés nem csak múlt: ma is több festőműhely üzemel a Kárpát-medence területén, az utóbbi években pedig a „reformvonalak” is megjelentek. Természetesen megőrizve a lényeget: az örök kéket.
„Az Örökkék név rögtön beugrott, amikor a lányommal, Judittal arról beszélgettünk, hogyan lehetne valamiképpen feldolgozni, beleilleszteni a mai világba a hagyományos művészeti motívumokat. Ő akkoriban végzett formatervező mérnökként, ruhatervezőként, én pedig pályaváltáson gondolkodtam. Az ötlet, hogy a kékfestés technikájával a mai élethez igazodó mindennapi darabokat készítsünk, mindkettőnket megfogott – meséli Széki Gabriella a négy évvel ezelőtti kezdetekről. – Nem mertem rögtön Kovács Miklós bácsit megkeresni az én kis hülyeségemmel, hogy pólót szeretnék kékfestő eljárással színezni, így kerültünk kis keresgélés után a Skorutyák kékfestő-dinasztia bácsalmási műhelyébe, ahol Bakos Zoltán népi iparművész nyitott volt, kipróbálta, hogyan működik, amit kitaláltunk. Telefonon azt mondták, egészen borzasztó, de amikor megláttuk, mi lett az anyagból, odavoltunk érte. Pont olyat szerettünk volna: valamit, ami nem tökéletes, de élő és igazi.”
Az igazi feladat azonban csak ekkor következett: minta nélkül nem lehetett dolgozni, ugyanis „a kékfestő lelke a minta”. Gabriella és Judit saját motívumokat szeretett volna, ám ehhez először kutatási engedélyt kellett szerezniük, majd a pápai Kékfestő Múzeumban és a mezőkövesdi Matyó Múzeumban keresgéltek, végül egy fafaragó segítségével műtárgymásolatot készítettek.
„Egy póló anyagát három napig készítjük, ezután jön a szabás, a varrás és a többi. Éppen emiatt ez a technika alkalmatlan a tömeggyártásra, de nem is az a célunk. Inkább azt szeretnénk, hogy az évszázados motívumok ma is megjelenjenek, éljenek a magyar viseletben, az utcán legyenek mindennap” – osztja meg a márka alapítója.
Ferenc pápa békepárti, Joe Biden sorosista, Magyarország Brüsszel ellenzéke, Magyar Péternél meg amilyen az adjonisten, olyan a fogadjisten. Összefoglalónk!
Közel 40 év után visszavonul a magyar zenei élet egyik meghatározó alakja, a zenekarral pedig erről és a jelen felállásában utolsó, decemberi koncertről beszélgettünk.
Didier Reynders-szel még 2021-ben készített interjút a Mandiner. Amikor a korrupcióról kérdeztük, a biztos felállt az asztaltól, és elviharzott.
Az újságíró arról is beszélt, azért nem fejezte be a melegekről szóló könyvét, mert felmerült benne, hogy egy bizonyos kör „elteheti láb alól”.
„A fejétől bűzlik a hal, és amit Péter képvisel, az nem jó” – véli a Tisza Párt elnökének volt barátnője.
Történelmi jelentőségű bérmegállapodás született, Varga Mihály válthatja Matolcsy Györgyöt. Összefoglalónk!
A Magyar Ökölvívó Szakszövetség szerdától szombatig a budapesti Gerevich Aladár Nemzeti Sportcsarnokban rendezi az országos ökölvívó-bajnokságot.
A terhesség alatti kívánósság ihlette a FIX Dessert Chocolatier alapítóját.
