Orosz források szerint Putyin kész a békére

Kijev és Európa szerint Moszkva időhúzásra játszik, miközben előrenyomul Kelet-Ukrajnában.

Aki a térséget ismeri, követi, annak mindez nem okozott meglepetést.
„Minszk egyébként 1993-ban csatlakozott a stratégiai támadó fegyverek korlátozásáról szóló egyezményhez (ez az, amiből Oroszország egy hónapja kilépett), és az első posztszovjet ország lett, amely önként lemondott a területén megtalálható – szovjet korszakban megmaradt nukleáris fegyverektől.
Mert hogy a Szovjetunió évtizedei alatt Moszkva előszeretettel telepített szovjet tagországokba is nukleáris fegyvereket (igen, Washington is ugyanezt tette): atomfegyvereket kapott Belarusz, Ukrajna és Kazahsztán is. Mindannyian aztán lemondtak a nukleáris fegyverekről külső biztonsági garanciák fejében.
A posztszovjet országok alkotmányban is rögzítették az atomfegyverektől mentes státuszt és a békére való törekvést, mint alapvető normát. A belarusz alkotmány például így szólt: »A Belarusz Köztársaság kinyilvánított célja, hogy atomfegyverektől mentes övezet, és semleges állam legyen.«
Így szólt a belarusz alkotmány, vagyis múlt időben, mert 2022. február 27-én egy referendum során az alkotmányt Aljakszander Lukasenka megváltoztatta (ez 3 nappal az orosz-ukrán háború kirobbanását követően történt, de a módosításokat még 2021 végén jelentették be).
Az új belarusz alkotmányból mind az ország »atomfegyverektől mentes«, mind a semleges státusza – kikerült.
A tavalyi referendum után az alkotmánymódosítás részleteit (amelyben többek között Lukasenka a saját politikai jövőjét is bebetonozza végérvényesen) az elmúlt hónapokban dolgozták ki. A végleges változatot most már bármelyik nap aláírhatja Lukasenka.
Na és erre rá jött »hirtelen« Putyin »reakciós« bejelentése a nukleáris fegyverek elhelyezéséről Belaruszban. Aki a térséget ismeri, követi, annak mindez nem okozott meglepetést.”
Nyitókép: Alexei Druzhinin / Sputnik / Sputnik via AFP