„Az intézkedésekkel az Európai Unió nem Oroszországnak, hanem saját magának ártott” – mondta a miniszter egy „európai vitát” sürgetve a szankciókról.
„Akárki is találta ki az ukrajnai háború miatti brüsszeli szankciókat, az Oroszország legjobb barátja, hiszen az intézkedésekkel az Európai Unió nem Oroszországnak, hanem saját magának ártott” – mondta Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Weltwoche című svájci hetilapnak.
A miniszternek felvetették, hogy az európai sajtó és a brüsszeli politikusok ismét élesen bírálják Magyarországot, ezúttal az ukrajnai háborúban tanúsított magatartása miatt, mondván hogy Magyarország Vlagyimir Putyin orosz elnök „trójai falova”.
Az ilyen vádaskodás „a legrosszabb fajta propaganda” – reagált Gulyás, aki kijelentette: Magyarország az EU keretében pénzügyileg is támogatja Ukrajnát, és támogatja az Oroszország elleni EU-s szankciókat is,
Az EU nem az oroszoknak ártott a szankciókkal, hanem saját magának, különösen az energiaszektorban – tette hozzá.
„Oroszország idén kétszer annyit keresett, mint tavaly. Azt is mondhatnánk, hogy bárki is találta ki ezeket a szankciókat, az Oroszország legjobb barátja” – fogalmazott Gulyás Gergely, aláhúzva, hogy a szankciókkal a Nyugat hozzájárul az orosz agresszió finanszírozásához. Hozzátette, hogy sürgősen el kell indítani egy „európai vitát” arról, hogy az EU milyen politikát folytasson az ukrajnai háborúval kapcsolatban. Mint mondta, intelligens szankciókra van szükség, „amelyek Oroszországnak ártanak, nem Európának”.
A magyar politikáról elmondta: hazánk inkább közvetítő, és nem agresszív politikát folytat Oroszországgal, aminek legfőbb oka a függőség az orosz energiaszállításoktól. Magyarország a földgáz-, és kőolajfogyasztásának 90 százalékát fedezi orosz importból, így „a magyar gazdaság és társadalom idén és jövőre sem működhet orosz gáz és olaj nélkül”.
„Ez azt is jelenti, hogy a Magyarországon nagy beruházásokat végrehajtó svájci, osztrák vagy német cégek sem tudnának orosz gáz nélkül termelni” – érvelt Gulyás.
Az ukrajnai fegyverszállításokat elutasító magyar kormányálláspontot indokolva rámutatott, hogy csak a Kárpátokon keresztül lehetne fegyvereket szállítani, és ezzel olyan területen fenyegetne az orosz támadás veszélye, ahol az ukrajnai magyar kisebbség él. Így különösen fontos „magyar érdek, hogy Kárpátalja kimaradjon a háborúból” – mondta a miniszter, amikor a svájci újságíró az 1956-os magyar történelmi példára hivatkozva megkérdezte tőle, hogy nem kellene-e támogatnia Budapestnek Kijevet az oroszok elleni harcban.
Nyitókép: Kenzo Tribouillard / POOL / AFP. Illusztráció.
A Tisza eltörölné a védett benzinárat, a rezsicsökkentést, évi 1,5 millió forintba és 20 százalék feletti inflációba fájna minden magyarnak Magyar Péterék terve. Itt a Mesterterv legújabb adása.
Természetesen megint őket kiáltották ki félelemkeltőknek és szélsőségesnek, nem a bűnözőket.
Berlin új döntése komoly kérdéseket vet fel a személyes szabadságjogok és a német vezetés terveit illetően.
A német külügyminiszter elárulta, a „többi tagállam nem fogja tétlenül nézni Magyarország magatartását”.
Csúnyán megemelkedett az üzemanyag ára.
A német kormányszóvivő már arról beszélt, hogy migránsok befogadása helyett helyben kell segíteni.
A német lap szerint Közép-Európa, így hazánk is vezető szerephez juthat ebben az energetikai fordulatban.
Miképp épült ki az új hatalom 1945 és 1948 között, hogyan vált matematika kérdésévé a marasztaló ítélet? Zinner Tibor új könyvéből megtudjuk!
Természetesen megint őket kiáltották ki félelemkeltőknek és szélsőségesnek, nem a bűnözőket.
