Rétvári Bence egy családkonferencián: Mi a biológia rendjét szolgáljuk, nem az ideológiáét

2022. április 21. 12:12
Az igazi Európa a kereszténység védjegyét viseli magán, és nemzetállamokból áll, a biológia rendjét pedig nem tudja felülírni az ideológia rendje – hangzott el egy szerdai családkonferencián, amin azt is megtudhattuk, hányféle családmodellt ismernek és fogadnak el a magyarok, és ez mitől függ. Tudósításunk.

A biológia erősebb, mint az ideológia – jelentette ki A családi szeretetközösség megerősítése című konferencián Rétvári Bence országgyűlési képviselő, miniszter-helyettes a budai várban, a Batthyány Lajos Alapítvány és a Familiaris Consortio Egyesület közös rendezvényén. 

Rétvári rámutatott: a család politika előtti létező, „ott volt jog nélkül is, állam nélkül is”. Ehhez képest a baloldali képviselők úgy szavaztak nemmel az Alaptörvény vonatkozó módosítására, hogy „az ő anyjuk is nő, és az ő apjuk is férfi”. 

A KDNP-s politikus leszögezte:

a magyar jobboldalon „az emberi természet alapvető igényeit szolgáljuk, nem a családok átalakítását”, újradefiniálását. Az ország megerősítését pedig a család megerősítése jelenti, ennél fontosabb feladata semmilyen államnak nem lehet.

Rétvári néhány alapvető kormányzati eredményt is felsorolt. Ezek szerint 2010-ben 935 milliárd volt a családtámogatások teljes összege, most pedig 2778 milliárd forint, azaz két és félszeresére nőtt ez az összeg. A születésszámban pici változás tapasztalható, de ez épp elég volt egy trendfordulóhoz: a Bokros-csomagtól kezdve családonként 1,3-ról 1,25-re csökkent az átlagos gyerekszám, most viszont 1,51. Ma Magyarország felfelé húzza az európai átlagot, pedig a Bokros-csomagtól keződően erősen alatta volt. A házasságkötések száma a 80-as évek elején tapasztalható szintre állt vissza, a gyermekvállalási kedv a Bokros-csomag előttire.

Mint a politikus rámutatott: ez nem gyors és nem is közvetlen folyamat, sok a közvetettség, de kormányzati elköteleződéssel segíthető. 

Megjegyezte azt is: Európában megfordíthatatlan trendként tekintenek a demográfiai csökkenésre, Magyarország viszont megmutatta, hogy a trendeken lehet változtatni. Mint mondta: „mi a biológia rendjét szolgáljuk, a mi gondolkodásunkban az ideológia nem írja felül a biológiát”.

Vejkey Imre KDNP-s országgyűlési képviselő kijelentette: Európa vagy keresztény lesz, vagy nem lesz. A mostani magyar politikai helyzettel és az ellenzékkel kapcsolatban azt mondta: „őket a gőg irányítja, minket az üdvtörténet”. 

Rámutatott: a baloldal felkarolta a gendert, az illegális migrációt, a család elleni totális fellépést, az LMBTQ-mozgalmat.

A család misztériumát meg kell őrizni, ezért fel kell venni a harcot, hogy a jövőben szabadon gyakorolják hitüket a keresztények. Szerinte az egyesített baloldal démonizálni akarja a kereszténységet, és fel akar építeni egy világot, amit ők humánusnak mondanak, de ami felhagy mindennel, amit mi értéknek tekintünk. Az igazi Európa a kereszténység védjegyét viseli magán, és nemzetállamokból áll. Európa liberális vezetői az egyetemes emberi jogokból ácsolnak maguknak hamis kereszténységet, de ez hamis szabadság, ami a bűnt erkölcsi vívmányként ünnepli.

Kocsis Fülöp görögkatolikus érsek-metropolita elmondta: a hagyományok őrzése hangsúlyos jellemzője a görögkatolikus egyháznak, ahol a legtöbb a családok és gyermekek száma, bár ez csak pici eltérést takar. 

A főpásztor kifejtette: a gyermekkorban megélt családi élmények nagyon mélyen hatnak az emberre. Az átvett magatartás mélyen hat; nem tanítani kell, hanem hagyni munkálkodni a gyermekben az élményeket, és hagyni utánozni őt. Egy példával élve, ha minden vasárnap templomba megyünk, az természetes lesz a gyermek számára is.

Hozzátette: ha adunk, mondunk igazságokat, annak akkor van súlya, ha megélt családi keretek közt hangzik el, különben falra hányt borsó az egész.

A legtöbb, amit adhatnak a gyermekeiknek a szülők, az az, hogy azt látják, hogy szeretik egymást. 

Azt is megjegyezte: a szülők – tapasztalata szerint – a harmadik gyermeknél félnek a legjobban, s ekkor történik a legtöbb abortusz is. Ezért négy gyermekkel kellene ábrázolni a családot. Mint elmondta: nem azért nehéz gyermeket nevelni, mert szegénységet jelent, hanem azért, mert a társadalmi gondolkodás ettől eltávolodott. De merni kell vállalni ezt a vértanúi és prófétai magatartást, szembe menve a közgondolkodással, mert ez mentheti meg a társadalmat. 

Azbej Tristan államtitkár, a Hungary Helps program vezetője rámutatott: a családvédelem kapcsán a baloldalon gyakran azt kérdezik, hogy úgymond miért akarjuk ráerőltetni a kereszténységet a társdalomra. Szerinte ez azonban pont annyira ráerőltetés, mint amennyire „ráerőltetés” a természetvédelem, a családi pótlék vagy a tulajdon védelme. Valójában fordított a helyzet: ők akarnak egy veszélyes ideológiát ránk erőltetni.

Márpedig Ferenc pápa arra figyelmeztetett, hogy óvakodjunk az új ideológiai kolonizációtól. A magyar állami vezetőknek pedig látogatásakor kijelentette: a család az apa, anya, gyermek; és pont. 

Az államtitkár hozzátette: Brüsszel megpróbál olyan szókészletet elfogadtatni az EU-s tagországokkal, amiből először irányelvek, aztán uniós joggyakorlat lesz, majd kötelező érvényűvé teszik és szankcionálják a be nem tartásukat. Ez elfogadhatatlan. Az egész célja, hogy az isteni teremtésből és természetjogból fakadó fogalmakat kiüresítsék és kigúnyolják. Most épp – többek közt –  arra törekszenek, hogy törvényesítsék a poligámiát a muzulmánok jogaira hivatkozva.

Mint mondta: a kályha, amitől mi indulunk, a bibliai alapú keresztény társadalmi tanítás, melynek alapja az, hogy az emberi méltóság az isteni teremtésből ered. 

Azonban ma a családi létet, a gyermekvállalást sokan a fenntarthatósággal igyekeznek szembe állítani. A németeknél például olyan kampány indult, ami szerint aki gyermeket vállal, az klímagyilkos – ez az államtitkár szerint  szakmailag sem állja meg a helyét, hiszen nem lehet fenntartani a társadalmat, ha nem születnek gyermekek...

Végül megjegyezte: Magyarországon 2021-ig 220 ezerrel több gyermek született meg ahhoz képest, amennyi akkor született volna, ha 2010 után minden ugyanúgy marad, ahogy volt, és nem alakítják ki a családokat támogató családpolitikát. 

Almásy Szabó Attila, a KDNP család- és életvédelmi szakbizottságának vezetője a házasság és család értékeiről beszélt a szocializáció tükrében. Rámutatott: még mindig fogyatkozó nemzet vagyunk. A házasságok 46 százaléka válással végződik, a szülők válása pedig meghatározza a gyermekek házassághoz való viszonyát, hiszen az elvált szülők gyermekeinek minden tekintetben nehezebb tartós párkapcsolatban élni. 

Hozzátette: a család egésze valójában a nagycsaládban jelenik meg. Az egyke nem teszi teljessé a családi rendszert. Teljessé az teszi, ha az a különböző fejlődési fázisban lévő gyermekek interakciójával egészül ki, ami a gyermekek és a szülők személyiségét és kapcsolatát is fejleszti. 

Gyorgyovich Miklós, a Századvég Társadalomtudományi Kutatócsoportjának igazgató-helyettese a csoport átfogó kutatásainak eredményeit ismertetve kijelentette: való igaz, hogy Magyarországon az előző tizenkét évben jelentősen megerősödött a család intézménye, és az emberek támogatják a családot központba helyező politikát. Az Európai Unió lakossága 60-65 százalékának nagyon fontos a család. Ez Magyarországon 88 százalék, pedig ritka az a kérdés, amiben teljes konszenzus van itthon, de ebben élen járunk.

Az elképzelt gyermekszámmal Lettország után a 2,51-es arányszámmal másodikok vagyunk az EU-ban. 

A 18 év feletti magyar lakosság negyede egyedülálló, egytizede elvált, 44 százaléka házas. Utóbbiak kicsit több mint felének van egyházi házassága is – mutatott rá az igazgató-helyettes. A 18-29 évesek több min fele szeretne házasságot kötni, de 1,3 millió fiatalból félmillió bizonytalan vagy egyáltalán nem akar megházasodni. A társadalom ötödének fontos, hogy a házastársa vallásos legyen.

Ma a vallásosak közt is 10 százalék a válás aránya, akárcsak a vallástalanoknál, de akiknél fontos, hogy a másik is vallásos legyen, ott jóval kisebb a válásszám.

Emellett érdekesség, hogy 2006-hoz képest 2020-ban már kicsit vallásosabbak a fiatalok.

A Századvég egy 60 ezres mintán, 18 féle együttélési formát feltérképezve azt is kutatta, mit gondolnak családnak a magyarok. A hagyományos családmintát – házas férfi és nő gyermekekkel – 92 százalék tartja családnak, de a gyermek nélküli házasokat már kevesebben; a gyermeket nevelő azonos nemű párokat a társadalom egyharmada tartja családnak, a gyermek nélküli azonos nemű párokat viszont csak egyötöde. 

A nemzetközi kutatások heteronormatív társadalomnak mondják a magyar társadalmat, de a helyzet Gyorgyovich szerint jóval cizelláltabb: 15 százalék csak a házas férfi-női modellt fogadja el családnak. Újabb 6,4 százalék elfogadja családnak a férfi-női élettársi viszonyt házasság nélkül, további 32,3 százalék számára az együtt élő rokonok (például a nagymamával élő unoka) is családnak számítanak. Újabb 21,9 százalék az azonos nemű párokat is családnak tekinti; 22,5 pedig bármilyen együtt élő csoportosulást családnak tekint. 

Mint kiderült: a vallásos-vallástalan skálán a legnagyobb eltérés az azonos nemű kapcsolatok és a bármilyen együttélő csoportok értelmezése közt van. 

Fotó: Batthyány Lajos Alapítvány

Összesen 10 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Nem szakad rá az ég!!!!!!!

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés