Magyarország jelentősége nagyobb a méreténél – Paul Fox a Mandinernek

2022. február 23. 8:49
Orbán Viktor a saját súlycsoportjánál magasabb kategóriában bokszol – véli a budapesti brit nagykövet. Interjú az ukrán válsággal kapcsolatos álláspontról és a brexit utáni brit–magyar viszonyokról.

Maráczi Tamás interjúja a Mandiner hetilapban

Elfogadja valaha az Egyesült Királyság, hogy a Voronyezsi és a Rosztovi terület Oroszország elválaszthatatlan részei?
Rendben, értem. Nyilvánvaló, hogy amikor a külügyminiszteri találkozón Szergej Lavrov tárcavezető ezt a keresztkérdést feltette, félreértés történt. Magától értetődik, hogy Voronyezs és Rosztov Oroszország részei, de van két régió, amely nem az: Luhanszk és Doneck. Ezek Ukrajnához tartoznak.

Én is biztos vagyok abban, hogy a brit külügyminiszter a megbeszélés feszült légkörében keverte össze a területeket, de a dolog egyvalamit megmutat: Oroszország kemény és ravasz tárgyalópartner. Mennyire?
Valóban az. Jól ismerem az oroszokat, az Egyesült Királyság moszkvai követségén is szolgáltam, emellett jártam Azerbajdzsánban is a Szovjetunió összeomlása után. Kemény tárgyaló­partnerek, és igaza van, profik a pszichológiai hadviselésben. Ukrajna ügyében azonban nincs választás, csak a párbeszéd, a tárgyalás vezethet megoldásra. Egy ország nem csoportosít százharmincezer katonát a szomszéd állam határaira úgy, hogy ne az lenne a szándéka, hogy félelmet keltsen.

Mi Moszkva valódi szándéka a konfliktussal?
Nem tudjuk, milyen gondolatok forognak Vlagyimir Putyin fejében. A terepen zajló eseményeket azonban látjuk. Bela­ruszban orosz–fehérorosz közös hadgyakorlatok zajlanak, és ismerjük az orosz követeléseket. Minden államnak vannak biztonsági igényei, ez természetes, de szerintem az orosz elvárások egy része indokolatlan. Irreális, hogy Ukrajna soha ne csatlakozhasson a NATO-hoz, és az is, hogy az 1997 után csatlakozott tagállamok területéről a szövetség vonja ki katonai infrastruktúráit. Az észak-atlanti szervezet többször elmondta, hogy ez egy védelmi együttműködés, nincsenek támadó szándékai, bármilyen ország szabad elhatározásból kérheti a felvételét, illetve a NATO-csapatok NATO-­tagállamok területén történő mozgásaiba harmadik állam nem szólhat bele. Ezeken az irreális kéréseken túl azonban a szervezet kész a tárgyalásokra Oroszországgal bármilyen biztonsági kérdésről. A megfélemlítés és az irreális követelések megfogalmazása azonban nem utal komoly tárgyalási szándékra az oroszok részéről.

Az európai politikában Magyarország jelentős politikai erővé vált”

De még egyszer: mit akarhatnak elérni ezzel a stratégiával?
Nehéz erre válaszolni. Szerintem ez a vita nem a NATO-ról szól, inkább arról, hogy az oroszok azt akarják, a velük szomszédos államok őrizzék meg az orosz orientációjukat. Ukrajna függetlenedése óta folyamatosan jó kapcsolatokra törekszik a Nyugattal, az Európai Unióval, nyugati orientációban gondolkodik. Oroszországnak viszont nem érdeke, hogy a szomszédjában egy olyan sikeres állammodell jöjjön létre, amely megteremti a jogállamiság és demokrácia működő intézményeit, és utána vonzó példává növi ki magát az orosz emberek számára is.

Meddig kész elmenni az Egyesült Királyság az ukrán szuverenitás védelmében?
Óvatosnak kell lenni, nem szabad ürügyet szolgáltatni egy súlyosabb konfliktus kibontakozásához. Mert lehet, hogy az orosz kormány erre vár. Az Egyesült Királyság kiáll Ukrajna szuverenitása és területi integritása mellett, védelmi fegyvereket is szállít Ukrajnába, de katonákat nem fog. Ukrajna nem NATO-tag, ezért védelmi kötelezettségünk nincs vele szemben. Az Oroszországgal közös határral bíró NATO-tagoknak azonban minden támogatást megadunk, a balti államoknak, Lengyelországnak katonai segítséget is nyújtunk. Minden diplomáciai eszközt fel kell használni a feszültség enyhítésére. Erről egyeztetni jött Budapestre három héttel ezelőtt a brit védelmi miniszter. Ha Oroszország a katonai támadás mellett határozza el magát, az súlyos stratégiai tévedés. Kemény szankciós csomag van az asztalunkon erre az esetre.

Az igaz, hogy Ben Wallace részben azért érkezett Magyarországra, hogy óva intse a magyar kormányt az oroszokkal való szívélyes viszonytól?
Nos, inkább szövetségesek közötti diskurzus volt. Magyarországnak közös határa van Ukrajnával, ez óriási felelősség, ám senkinek, így nekünk sincs jogunk beleszólni, mit tegyen egy ilyen helyzetben egy szuverén állam. A brit védelmi miniszter elmondta, hogy az Egyesült Királyságnak semmilyen ellenvetése nem volt azzal kapcsolatban, hogy Orbán Viktor Moszkvába ment tárgyalni. Az volt a fontos, hogy világos üzenetet vigyen, és ez megtörtént – magyar kormányzati tisztségviselőktől tudom, hogy Orbán felvetette Ukrajna ügyét a Putyinnal való megbeszélésén. Békemisszióról beszélt, és arról, hogy szükséges a feszültség csökkentése. A NATO egysége közös érdekünk Magyarországgal, és ez az üzenet eljutott Moszkvába.

Oroszországnak nem érdeke, hogy a szomszédjában egy sikeres alternatív állammodell jöjjön létre”

Lavrov viszont keményen bánt a brit külügyminiszterrel, a találkozójuk feszült volt. Az oroszok az erő alapján mérik be tárgyalópartnereiket, az Egyesült Királyság pedig már nem az EU tagja, egymagában állva csökkent a nemzetközi politikai súlya. Érzik, hogy Oroszország máshogy áll önökhöz?
Nem. Az Egyesült Királyság az ENSZ Biztonsági Tanácsának egyik állandó tagja, atomhatalom, képes határain kívül katonai hadműveletek végrehajtására, a világ egyik legerősebb gazdasága és a NATO egyik meghatározó tagállama.

A brexit utáni Britannia újraszervezi kapcsolatait az uniós tagállamokkal. Magyarország mennyire fontos önöknek a viszonyrendezésben?
Magyarország fontos állam. Én vagyok a brexit utáni első brit nagykövet Budapesten, ez egy új helyzet. Újra kell gombolnunk a kapcsolatrendszerünket az uniós államokkal, és ez nagy kihívás. Egyik prioritásunk a regionális szövetségekkel való kapcsolatok erősítése, a V4 ilyen, annak egyik motorja pedig Magyarország. Az európai politikában Magyarország jelentős erővé vált, Orbán Viktor mára meghatározó nemzetközi politikai szereplővé emelkedett – nemcsak amiatt, hogy csúcstartó abban, hány évet töltött egy kormány élén, de egy évtizede ő az általa képviselt irányzat egyik vezéralakja Európában. Egy brit frázissal: Orbán a saját súlycsoportjánál magasabb kategóriában bokszol – vagyis Magyarország jelentősége nagyobb, mint amilyet a mérete indokolna. Magyarország és az Egyesült Királyság ráadásul az állami szuverenitást fontos értéknek tekinti.

Van élet az EU-n kívül?
Persze hogy van.

Egy olyan erős államnak, mint az Egyesült Királyság, persze hogy van. De Magyarországnak is lehetne?
Ezt a magyaroknak kell eldönteniük. Én a brit tapasztalatról tudok csak beszámolni. 2016-ban a britek népszavazáson úgy döntöttek, hogy az Egyesült Királyság kilép az Európai Unióból. Öt éven keresztül tárgyaltuk a kilépés feltételeit, most pedig egy vadonatúj kapcsolatunk van az EU-val. Nem tűntünk el, és az EU sem tűnt el a szomszédunkból – mindkettőnknek szüksége van a másikra. Gazdasági, biztonsági, kulturális és egyéb okokból. Az új gazdasági, kereskedelmi, politikai viszony jogi alapjait kellett lefektetnünk. Még megoldásra váró ügy az észak-írországi viszonyrendszer: Észak-Írország az Egyesült Királyság része, de természetes határa van az EU-tag Írországgal – ez bonyolult helyzet, de dolgozunk azon, hogy legyen egy olyan megoldás, amely biztosítja az uniós egységes piac és az Egyesült Királyság belső piacának integritását is.

Fotó: Ficsor Márton

Ez az ügy jogi része, de a brexit a fejekben még nem jutott nyugvópontra. A Statista friss felmérése azt mutatja, hogy a britek többsége még most is hibás döntésnek tartja, hogy az ország kilépett az EU-ból.
Ez így van, de a közvélemény tesztelésének első számú próbája nem egy felmérés, hanem a választás. Amikor 2019-ben Boris Johnson megnyerte a parlamenti választást, akkor a britek tudták, hogy ez azt jelenti, a kormányfő végre fogja hajtani a brexitet. Johnson erre kért felhatalmazást, és a voksoláson a britek többsége megadta neki. Nincs ma olyan jelentős brit párt, amelyik az EU-ba való visszat­érést programszerűen támogatná. A brexit megtörtént, a kérdés le van zárva. A jövővel kell foglalkozni, a briteknek azt kell eldönteniük, hogy milyen szerepet akarnak betölteni a változó európai politikában.

A tervek szerint február 25-én Budapesten visegrádi–brit külügyminiszteri csúcstalálkozót tartanak. A régió biztonsági kérdései lesznek napirenden?
Igen. Ukrajna, a Nyugat-Balkán és gazdasági, kereskedelmi ügyek is. Ez a találkozó várhatóan megalapoz majd egy későbbi visegrádi–brit miniszterelnöki találkozót is.

Mi a Nyugat-Balkán stratégiai jelentősége az önök számára? Boris Johnson nemrég különmegbízottat nevezett ki a régióba.
Ez megint az én terepem, Jugoszlávia-elemzőként kezdtem a pályám a külügynél. A térség szakértőjeként is mondom: a baj az, hogy a Nyugat figyelme elterelődött a Balkánról. Pedig a térség stabilitása ma is törékeny. Bosznia, Koszovó, Észak-­Macedónia – nem egyszerű helyzetek, és a nemzetközi közösségnek van felelőssége a stabilitás garantálásában. A brit érdek az, hogy rend legyen, mert ha a Balkán instabil, akkor felerősödhet a szervezett bűnözés, a csempészet, a zavaros pénzügyi tranz- akciók, és ennek negatív hatása lehet az Egyesült Királyságra is. Segítenünk kell a balkáni állami struktúrák megerősítésében. Horvátország és Szlovénia már EU-tag, Szerbia csatlakozási törekvése pedig reális, támogatható célkitűzés.

A magyar stabil, kiszámítható üzleti környezet előnyös adózási háttérrel és felülképzett munkaerővel”

Egy hónapja Magyarországon járt a brit kereskedelmi biztos: hogyan állnak kétoldalú kapcsolataink e téren?
Magyarország a harmadik legfontosabb kereskedelmi partnerünk a régióban Lengyelország és Csehország után. A British Telecom, a Vodafone, a PwC üzleti tanácsadó cég, dohányipari cégek, a British American Tobacco és más brit társaságok jelen vannak Magyarországon, magyar befektetők pedig, mint a Mol vagy a Richter Gedeon, ott vannak az Egyesült Királyságban. Az éves kereskedelmi mérleg hatmilliárd fontra rúg, egymilliárd fontos magyar kereskedelmi többlettel. Jó számok, de én azon vagyok, hogy még jobbak legyenek. A magyar stabil, kiszámítható üzleti környezet előnyös adózási háttérrel és felülképzett munkaerővel. Ráadásul Magyarország földrajzi elhelyezkedése stratégiai szempontból rendkívül előnyös, hiszen Közép-Európa szívében fekszik.

Beszélgetésünknek van egy ünnepi apropója is: nemrég volt II. Erzsébet királynő trónra lépésének hetvenedik évforduló- ja. Milyen szerepet játszik az uralkodó a brit közgondolkodásban?
Közjogilag az uralkodó az államfő a brit alkotmányos monarchiában, jogkörei elsősorban ceremoniális jellegűek. A parlament feloszlatását, a kormány alakítását ő rendeli el, és így tovább – ceremoniális, mégis nagyon fontos kötelezettségek ezek. Ezenkívül azonban az uralkodó személyében jelképezi az állam kontinuitását. A pártok és kormányok jönnek és mennek, a monarchia mint keret megmarad, és az uralkodó ott áll az állam élén. II. Erzsébet királynő immár hetven éve jeleníti meg az állam stabilitását, folytatólagosságát, kapocs a brit múlt és a brit jövő között. Az ő szerepvállalása rendkívüli jelentőségű lélektanilag, politikailag és más aspektusokból egyaránt. Az uralkodó személye a ragasztó, amely az építményt összetartja. Walter Bagehot 19. századi brit politika­tudós Az angol alkotmány című munkájában az alkotmány „tiszteletre méltó” és „hathatós” részeiről ír; a második rész a kormányzásról és az abba vetett közbizalomról szól, az első pedig a monarchia és az uralkodó tekintélyéről. Ezt testesíti meg II. Erzsébet ma is. Hetven év a trónon rendkívüli teljesítmény, nem sok uralkodónak adatott meg ez a történelemben. Jubileumi ünnepségsorozat lesz tehát az Egyesült Királyságban, melynek csúcspontja a királynő születésnapja lesz.

Paul Fox
Brit diplomata. 2020 szeptemberétől az Egyesült Királyság magyarországi nagykövete. A University of Sussexen történelem, az oxfordi St. Antony’s College-ban pedig orosz és kelet-európai tanulmányok szakon diplomázott. 1987-ben kezdett dolgozni a külügyminiszté­riumban Jugoszlávia-elemzőként, az 1990-es években Újdelhiben, Bakuban és Bangkokban szolgált. 2006 és 2010 között varsói konzul, majd a brit külügy Afganisztán-főosztályának vezetője, ezt követően Abu-Dzabiban misszióvezető-helyettes, Dubajban konzul. Budapesti követi pozíciója előtt két évig az Egyesült Királyság moszkvai nagykövetségén volt követtanácsos. Nős, három lánya van.

Nyitókép: Ficsor Márton

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés