Szociológus: A magyarországi gondolkodásmód mindenkori és uralkodó eleme a cigányok kiirtása

2022. február 21. 11:45
Zsigó Jenő szerint a politika „élére állt a népi rasszizmusnak, a faji előítéletességnek, s elkezdték politikailag hergelni, kiélezni a cigányokkal szembeni előítéleteket”.

A Szabad Európa Zsigó Jenő szociológus, népművelővel beszélgetett, aki többek között a Roma Parlament Egyesület alapítója és elnöke 2012-től. A szociológus a magyarországi roma kisebbséggel szembeni évszázados előítéletekről, valamint a rendszerváltás utáni roma érdekérvényesítés nehézségeiről nyilatkozott. Az interjút a Mérce kivonatolta.

„Ha az utóbbi 80-100 évet tekintjük és végignézzük a történelmi nyomait a cigányokról való gondolkodásmódnak, akkor folyamatosan uralkodó és mindig visszatérő elem a cigányok kiirtása” – mondta Zsigó a többségi társadalom rasszizmusának gyökereiről.

Kiemelte, hogy ez már a fasiszta rezsim hatalomra kerülése előtt is jellemző volt Magyarországon. Összeszedte azokat a parlamenti felszólalásokat, amelyekben a szónokok szerinte a cigányok kiirtására utaltak, vagy esetleg azt követelték, hogy a „vándorló”, „népvándorló” romákat kényszermunkahelyekre tereljék. Szerinte ez a hozzáállás, illetve az ebből következő beidegződések, „hangulatok” a mai napig velünk élnek és uralkodóak.

Szabad iskolaválasztás

Kifejtette, hogy az 1985-ös szabad iskolaválasztásról szóló törvény fektette le a romákkal szembeni előítéletek alapjait: „Kiderült, hogy kvázi egy óriási népakarat nyilvánult meg, amikor a nem cigány szülők kiemelték a gyermekeiket a cigányok által látogatott iskolákból vagy osztályokból. Ennek az alapja nem az állami akarat volt, hanem a nép megnyilvánulása. Mindez valamiféle pogrom volt” – vélekedett. Értelmezésében a kor legismertebb esete, az 1992-es kétegyházi események és a büntetőper mind ezt bizonyítják. Kijelentette, hogy a szegregáció, az eltávolodás és eltávolítás röviddel az 1985-ös törvény után, amelyet 1993-ban megerősítettek, egyéb területeken is megjelent, és a kisebbségi bántalmazás egyre súlyosabb formákat öltött.

„Azzal, hogy a cigány emberek a 90-es évek előtt kikerültek az állami foglalkoztatásból, teljesen megváltozott a lakóhelyük, a munkanélküli státuszuk pedig szinte véglegessé vált. A gyerekeik kikerültek a nem cigány gyerekekkel való osztályból vagy iskolából. Akit nem ismerünk, aki cigánytelepre kényszerült költözni a városból, ahol az előbb még megbecsült munkás volt, annak a gyerekétől is félni kell, rettegni kell, mert nem együtt szocializálódnak az iskolákban” – fejtette ki, majd hozzátette, hogy a magyarországi többségi társadalom felelőssége elvitathatatlan a roma nemzetiségű magyarok kálváriája miatt.

Zsigó szerint kezdetben nem az állam fűtötte a cigánygyűlöletet, de később, amikor a folyamatok visszafordíthatatlannak látszottak, a politikai vezetők „az élére álltak a népi rasszizmusnak, a faji előítéletességnek, s elkezdték politikailag hergelni, kiélezni a cigányokkal szembeni előítéleteket”. Ebben a legsikeresebb kétségkívül a Jobbik volt – hangsúlyozta.

„A nehezen felszedhető politikai szavazatok választások idején nagyon jól behajthatók, a lakosság szinte kínálta magát, hogy »itt vagyunk, faji előítéletes lakosságként, s nagyon díjaznánk, hogy elbántok a cigányokkal«” – világított rá.

Állami beavatkozás

Ezek után Zsigó kiemelte még az állami beavatkozás szerinte két súlyos formáját:

  • amikor szerinte kimondta a törvény, hogy a gyűlöletbeszéd korlátlan és büntethetetlen, 
  • valamint amikor az 1993-as kisebbségi törvény kimondta, hogy a kisebbségi önkormányzatok megválasztásában valamennyi magyarországi állampolgár részt vehet.

A Mérce összefoglalóját, valamint az eredeti interjút a cikk alatti linkeken olvashatja el, illetve hallgathatja meg.

Nyitókép: MTI Fotó: Illyés Tibor

Összesen 178 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Szociológus: A magyarországi gondolkodásmód mindenkori és uralkodó eleme a cigányok kiirtása

Nagyon nem sikerül végrehajtani:
Történetesen angolból kell visszafordítanom magyarra, amit Karsai László történész, holokauszt specialista, a magyarországi cigányokat ért vészkorszaki üldöztetésről írt a Népszabadságban:

Roma holocaust, Hungarian history
by Dr. László Karsai, Professor of History
Népszabadság, 17 Aug. 1998.

„Több mint egy évtizedes levéltári kutatás után úgy ítélem meg, hogy azoknak a cigányoknak a száma, akiket bármiféle üldöztetés ért, ötezerre tehető, ezek közül körülbelül egyezer vált a cigány holokauszt áldozatává.”

A szociológus paradoxon: minél jobban igyekeznek segíteni az elesetteknek, annál többen lesznek...

Tudtommal Papp Laci nem, Kádár-korszakbeli "suttogó propaganda" volt ellene.

Forgács István csütörtöki cikke: https://mandiner.hu/cikk/20220..
Ugyanarról a témáról két ellentétes vélemény két érintettől. Akárhogy is nézem, Zsigó mintha Setét megüresedett helyét akarná betölteni, Forgácson meg tényleg azt látom, hogy őszintén szeretne segíteni, cigánynak és nem cigánynak egyaránt. És ez már a sokadik eset, hogy balról csak az ideológiát lehet hallani, míg jobbról valós problémára valós megoldási kísérletet.
De azért szurkolok annak, hogy a szabad iskolaválasztás eltörlését végre bevegye a baloldal a programjába, legalább nem kellene aggódni a választás miatt.

A Jobbikra gondoltál, ugye?

Nem tehetek róla, de számomra a hiteles szakértőt úgy hívják, hogy Forgács István, aki nem kerüli meg a cigányság saját felelősségét sem. Magam több olyan cigány családot ismerek, akik maguk is sokat tettek a felemelkedésükért, akik ezért költöztek el, szakadtak ki a gettóból. Az ellenzék megrendelésére, a magyar és a többségi társadalom egymás elleni uszítását célzó fizetett hirdetést olvashattuk.

Szerencsére a cigányság hagyományos család-és gyermekszerető, felelősen gondolkodnak jövőjükről, tudják, hogy a családjuk létét, hagyományaik, erkölcseik fenntartását csak a Fidesz garantálja.

A cigányságot Lipóciából az úgynevezett jogvédők mindig csak politikai haszonszerzés céljából fedezték fel, egyébként hátat fordítottak nekik, s ma is ez a jellemző. S ezt csinálja Gyurcsány, a DK is. A DK, az MSZP tele van cigány-és zsidógyűlölő szavazókkal, a Jobbik is, ezért bájos a fasiszták és kommunisták egymásra találása, koalíciós egymásra találása.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés