Biden a stratégiai stabilitásról, kiberbiztonsági és regionális kérdésekről is tárgyalni kíván.
Virtuális csúcstalálkozót tart kedden Vlagyimir Putyin orosz és Joe Biden amerikai elnök, amelyen az ukrajnai helyzetet, valamint a kétoldalú kapcsolatokat és a júniusi genfi találkozójukon történt megállapodás megvalósítását vitatják meg – közölte az orosz elnök szóvivője, Dmitrij Peszkov a Reuters brit hírügynökséggel szombaton.
– közölte egy nevének elhallgatását kérő, jól értesült amerikai illetékes is a brit hírügynökséggel. Biden a stratégiai stabilitásról, kiberbiztonsági és regionális kérdésekről is tárgyalni kíván. A csúcstalálkozó pontos időpontját nem tették közzé.
Olekszij Reznikov ukrán védelmi miniszter hírszerzési jelentésekre hivatkozva pénteken kijelentette, hogy Moszkva feltehetően nagyszabású katonai offenzívára készül január végén, mivel több mint 94 ezer orosz katona vonult fel az ukrán határ térségében. Biden hangsúlyozni fogja az ukrán határ mentén folytatott orosz katonai tevékenységekkel kapcsolatos amerikai aggodalmakat, és
– közölte az amerikai vezető. Biden januári hivatalba lépése óta a két vezető egy alkalommal találkozott személyesen, júniusban Genfben. Legutóbb telefonon beszéltek, július 9-én. Antony Blinken amerikai külügyminiszter csütörtökön az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) stockholmi értekezlete szünetében tárgyalt orosz kollégájával, Szergej Lavrovval, akinek azt mondta, hogy súlyos következményei lesznek, amennyiben Oroszország lerohanja Ukrajnát.
(MTI)
Fotó: DENIS BALIBOUSE / POOL / AFP
A Tisza eltörölné a védett benzinárat, a rezsicsökkentést, évi 1,5 millió forintba és 20 százalék feletti inflációba fájna minden magyarnak Magyar Péterék terve. Itt a Mesterterv legújabb adása.
A béke mellett érvelt XIV. Leó pápa.
Éjjel-nappal működő hivatalos csatornát indít az ukrán külügy, amely „szisztematikusan tesz közzé tényeket a magyar propaganda cáfolatára”.
Denisz Kuzmin szerint az uniós tagállamok „nagyon mélyen és aktívan részt vesznek az Orbán elleni választási kampányban”.
A német külügyminiszter elárulta, a „többi tagállam nem fogja tétlenül nézni Magyarország magatartását”.
A felvételek egy olyan mozzanatot mutatnak, amely több kérdést is felvet a felszereltséggel kapcsolatban.
A Magyar Honvédség pártpolitikától független intézmény.
A bukott miniszterelnök-jelölt ismét megnyomta a kampányhajrát.
Az Európai Bizottság hosszú távú krízissel, egekbe szökő árakkal és ellátási zavarokkal számol, de érdemi választ nem ad a problémákra.
