„Nem szeretném a gyermekemet LMBTQ-kurzusra járatni" – spanyol agytröszt vezetője a Mandinernek

2021. július 31. 12:00
Nyugat-Európa épp a saját öngyilkosságán dolgozik – véli Juan Ángel Soto, a Fundación Civismo elnöke, akivel a spanyol gazdaságról, munkanélküliségről, migrációról, jogállamiságról és az LMBTQI-ról is beszélgettünk. „A magyar kormány nem Brüsszel bábja, hanem a magyar embereket szolgálja. Ahogy annak lennie kell egy demokráciában” – fogalmaz Soto. Interjúnk.

Mivel foglalkozik a Fundación Civismo?

Az elmúlt évtizedben leginkább a jóléti államhoz köthető kérdésekkel foglalkoztunk, különösen a munkaerőpiaci szabályozással, a nyugdíjrendszerrel és a költségvetési, illetve adópolitikával. Az egyik legfontosabb témánk jelenleg a rémisztően nagy munkanélküliség, mely a fiatalok körében különösen magas. Ezt a jelenséget nem a COVID világjárvány vagy a 2008-as pénzügyi, gazdasági világválság idézte elő, ez egy általános jelenség Spanyolországban. Ilyenek vagyunk, a Fundacion Civismo azon dolgozik, hogy ez másképp legyen. A jóléti állam kapcsán elsősorban a nyugdíjrendszer és az adórendszer fejlesztését tűztük ki célul. Az agytrösztünk annak a bemutatásán dolgozik, miképp lehet az erőforrásokat úgy felhasználni, hogy szélesebb személyi szabadságot biztosítsanak. Az utóbbi három évben közpolitikai kérdésekkel is foglalkozunk, illetve különböző politikai szereplőknek igyekszüknk irányvonalakat mutatni. A civismo tehát egy klasszikus liberális agytrösztként határozza meg magát, de nem csak a gazdasággal foglalkozunk, hanem általánosságban a szabadsággal, szabadságjogokkal.

A kultúrharc számos területén a szabadságért küzdünk, például az oktatás szabadságáért.

Beszéljünk előbb a gazdaságról! Melyek a Spanyol foglalkoztatási rendszer problémái?

A statisztika megtévesztő lehet, ugyanis ha csak azt vesszük alapul, akkor 47 százalékos munkanélküliségi arányt láthatunk a huszonöt év alattiaknál. Mondhatjuk, mindez az oktatási rendszer és a szakképzés hibája. Minden fiatal egyetemre megy és egy-két, akár három diplomát is bezsebel. De hány ember van a huszonöt év alattiak közül ténylegesen a munkaerőpiacon? Nagyon kevés, viszont ahogy mondtam, a statisztika megtévesztő, ugyanis nem számol a szürkegazdasággal. Ha tényleg 47 százalékos lenne a munkanélküliség akkor tüntetések, gyilkosságok és mélyszegénység lenne, mint Afrikában, ahol három évig éltem, így első kézből láttam az eseményeket. Évek óta politikai tanácsadással foglalkozunk, ezzel próbálva megváltoztatni a politikát. Felismertük viszont, hogy nem lehet úgy változtani a politikán, ha nem változtatjuk meg azokat, akik hatalmon vannak. Kritizálhatjuk egy kormány költségvetési politikáját, de hacsak nem váltjuk le a kormánytagokat, nem várhatunk változást.

Hogyan látja a világjárvány okozta gazdasági válságot 2008-hoz képest?

A 2020-as válság már meghaladta a 2008-as világválság nagyságát, legalábbis Spanyolország esetében biztosan. Mindez az aktuális kormány alkalmatlanságának köszönhető. A szükséges megelőző intézkedéseket elmulasztották, egész egyszerűen nem voltunk felkészülve a világjárványra. Ugyanazokat a hibákat követjük el újra és újra. A költségvetési rendszerünk egy káosz volt, a munkanélküliség már a járvány előtt is magas volt. Lényegében mindent úgy csinálunk, ahogy nem kellene. A spanyol kormány adóemeléssel próbálozik és valamennyi feltételnek hajlandó eleget tenni az EU-s pénzek megszerzéséért, amelyeket
Brüsszelben szabnak. Úgy próbálunk kilábalni a válságből, idézem, hogy a „gender perspective”-t próbáljuk megoldani. Ezzel foglalkoznak egyes miniszterek a válság közepén. Nemrég egy törvényjavaslatot terjesztettek elő, az összes totalitárius rendszert elítélésére. Nem csak a fasizmus, hanem a kommunizmus elítélésére is. Jelenleg olyan parlamenti többség van, amely szocialistákból és kommunistákból áll.

Ezzel mi a gond?

Egy hivatalban lévő miniszter nyíltan kommnistának titulálta magát, a volt miniszterelnökhelyettes pedig néhány napja úgy nyilatkozott, hogy ha a szabadság és a kommunizmus közül kellene választania, akkor a kommunizmust választaná. Egy ilyen országban élünk. Ebből látható, mennyire megosztott ideológialiag Spanyolország és képtelen az összefogásra.

Nyugat-Európa tehát épp a saját öngyilkosságán dolgozik.

Nincs szükségünk barbárokra a kapuk előtt, sem külső fenyegetésre, magunkat is le tudjuk rombolni. Egy barátom szokta mondani, meglepően rugalmas az országunk mérete, úgy tűnik ugyanis, hogy napról napra több idióta fér el rajta. Mindig van egy plusz hely egy idióta számára. Jelenleg egy alkotmányellenes szociallista párt kormányoz. Ez 1978 óta most fordul elő először, miközben épp az alkotmány melletti erős elköteleződésre és egységre lenne szükség. Mindig is voltak Spanyolországban szeparatista vagy kommunista csoportok, pártok. Kicsi, de erős formációk, amelyekkel a szocialista párt most szövetségre lépett. Ezek rémisztő jelenségek. Ám annak ellenére, hogy támadjuk a szocialista pártot és képtelennek tartjuk őket a helyzet megoldására, szükségünk van rájuk, hogy túljussunk a mélyponton. Szükségünk van az erejükre és a pozíciójukra. Meg kell győznünk őket, úgymond jöjjenek haza, térjenek vissza az alkotmányhoz.

Számos tagállami politikus túlzott bürökráciával, lassúsággal és indokolatlan korlátozásokkal vádolja az Európai Bizottság járványkezelési intézkedéseit. Ön hogyan látja például a vakcinabeszerzési stratégiát?

A járvány kezdetén, 2020. áprilisában írtam egy esszét, amelyben kifejtettem, hogy az EU elbukott. Abban az időben a védőfelszerelések, a maszkok, a lélegeztetőgépek beszerzése haladta meg az EU képességeit, ugyanez mondható el róluk a vakcinákkal kapcsolatban. Az EU ismét elbukott. Olaszországnak például egy EU-s intézmény sem nyújtott segítséget, amikor bajban volt, Kína segítette Olaszországot.

Pénzt és hatalmat adunk az EU-nak, átruházzuk a szuverenitásunk egy részét, de amikor szükségünk lenne a segítségére, elbuknak.

Az unió  megmutatta azt is, hogy krízis idején a megszokott régi lemez szerint minden ország magáért felel. Minden ország lezárta a határait és felfüggesztett bizonyos alapvető jogokat. Mindez hipokrata magatartás.

A magyar kormány is ezt hangoztatja.

Vegyük akkor példaként Magyarország esetét, akit szigorúan bírálták az úgynevezett 2015-ös migrációs krízis idején a határok lezárásáért. Most senkit nem kritizálnak, amiért lezárja a határait a vírus miatt. Láthatjuk, attól függően, ki csinálja, másképp kezeljük a dolgokat. A vakcinák esetében ugyanez történt. Az a döntés született, hogy nem költenek több pénzt oltóanyagra. Látható volt, ha nem realizálják időben, hogy vakcinákra szükség van, vagy nem cselekednek elég gyorsan, akkor a gazdaság sokkal nagyobb kárt szenved, mintha megfelelően szereztük volna be a szükséges készleteket. Akármi is volt a motiváció, az EU hibázott. Megint. Azokat az országokat, akik a saját érdekük szerint jártak el, dicséret illeti.

Mit gondol Magyarország vakcinabeszerzéséről? Jó döntés volt Ororszországgal és Kínával is együttműködni?

Igen.

A magyar kormány nem Brüsszel bábja, hanem a magyar embereket szolgálja. Ahogy annak lennie kell egy demokráciában.

Egy olyan felhigult világban élünk, ahol a nyugati országok kormányai úgy viselkednek, mintha az egész világot kormányoznák, vagy ezt kellene tenniük. Ez egy rossz megközelítés. Egy országnak van egy területe, vannak határai, van lakossága. Meg kell tudnunk különböztetni a saját lakosságunkat más országok lakosságától.

Ha már a Brüsszelt említi, Magyarországnak komoly konfliktusa van az uniós intézmlnyekkel a jogállamiság kérdésében is, ami az Ön szervezetének is az egyik alapvető értéke. Hogyan látja mindezt? Megfogalmazhatók mindenkire érvényes jogállamisági kritériumok?

A definíciónak, és épp ezért az értelmezésnek is egyszerűnek kellene lennie. A jogállam azt jelenti, hogy nem csak szabályok, törvények vannak, hanem azok szerint is kell cselekedni, azokat be kell tartani. Így működik egy civilizált társadalom.

Brüsszel talán nem szereti a magyar jogszabályokat, csak hogy ez nem az ő dolga.

Ez a magyar emberek dolga, a magyar parlamenté és a kormányé. Akár tetszik, akár nem, ez nem képezheti alku tárgyát, nem bírálhatják felül a magyar választópolgárok akaratát. Vegyük például a spanyol migrációs törvényt, amelynek rendelkezéseit a jogállamiság szellemében be kell tartani! Amennyiben valamelyik politikai erőnek nem tetszik a jelenlegi szabályozás, a jogállam szabályainak megfelelően a parlamentben van lehetőség a törvények megváltoztatására. Ettől függetlenül a különböző politikai pártok rengeteget vitatkoznak arról, hogy mi lenne a helyes migrációs politika. Be kell-e őket engedni, kell-e nekik állampolgárságot adni, satöbbi. A VOX például mindenkit hazaküldene, jelszavuk az „Isten védd meg Spanyolországot”. Ezzel szemben a baloldali pártok a „wilkommenskultur” pártolói, a szocialisták narratívájukban kifejezetenaz utóbbit támogatják. Amikor azonban egy-egy médiavisszhangot kiváltó esemény elcsendesül, repülőre ültetik és hazaküldik a migránsokat a törvényi rendelkezéseknek megfelelően. A „rule of law" azon egyszerű definícióját, miszerint a jogszabályokat be kell tartani, folyamatosan az aktuális politikai érdekei alapján alakítja Brüsszel, politikai fegyverként használva azt.

Mi a helyzet a spanyol oktatás szabadságával?

Jelenleg a spanyol oktatási rendszer a felsőosztálynak kedvez. Akinek elég pénze van magániskolákba menni, szabadon választhat. Aki nem rendelkezik a szükséges erőforrásokkal, korlátozott lehetősége vannak az iskolaválasztásban. Lássunk tisztán, a politika számára a média és az oktatás azok a csatornák, amelyeken keresztül a legegyszerűbb befolyásolni egy társadalmat. Éppen ezért a mindenkori politka számára kulcsfontosságú két területről beszélünk. A média és az oktatás kontrollálja a társadalom értékrendjét és hitvilágát. Éppen ezért kiemelkedően fontos, hogy az oktatás szabad legyen.

Én nem szeretném a gyermekemet egy mindenki számára kötelező LMBTQ-kurzusra járatni, mivel ez az én értékrendemmel és világnézetemmel ellentétes.

Azt, hogy az oktatási rendszert a mindenkori politika ideológiai eszközként használja, mi sem igazolja jobban, minthogy az elmúlt húsz évben minden kormány új oktatási törvényt fogadott el. Következésképp nincs konszenzus arról, hogy jó szakmai oktatási programot fogadjunk el mindenféle politikai ideológia nélkül. Mindezen hiányosságok a spanyol oktatás tekintetében, a nemzetközi felmérések eredményeiben világosan megmutatkoznak.

nyitóképünk illusztráció: fiatalok a 2019-es londoni Prideon (MTI/EPA/Hollie Adams)

Összesen 85 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Úgy tűnik, minden országban van még a normalitasnak követője.
Reméljük, megerősödnek a liberalfasisztakkal szemben.

Juan A. Soto
,, A Civismo igazgatója. A Navarrai Egyetemen szerzett üzleti adminisztrációs és jogi alapképzést, valamint csereprogramokat szerzett a HEC Montréal -ban és a The Sorbonne -ban. A Nemzeti Távoktatási Egyetemen (UNED) államtudományi alapképzésben, a University College Londonban (UCL) jogi és politikai elméleti MA -n szerzett diplomát. Számos agytröszttel és nemzetközi szervezettel dolgozik együtt, és rendszeresen ír számos újságban. Korábban kutatásokat végzett a fejlesztési gazdaságtudományban a Navarra Nemzetközi Fejlesztési Központban (NCID) és a St. Mary's University (London) közpolitikájában.,,

Igaza van. A lejtmenet az EU-ban már 15 éve tart és még nem látszik a vége. Változás csak akkor várható, ha a tagországok tekintetében a balliberálisok háttérbe szorulnak és az EP vagy megszűnik vagy ott is a nemzeti képviselők kerülnek túlsúlyba.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés