Az ember, aki nem (?) akart miniszterelnök-jelölt lenni – Karácsony Gergely portréja

2021. május 17. 7:00
Hogyan lett az egykori MSZP-s miniszterelnöki tanácsadóból a szocikat utáló LMP-s, majd párbeszédes politikus, aztán kétszer is az MSZP miniszterelnök-jelöltje, Gyurcsány szövetségese? Kicsoda és mit képvisel valójában Karácsony Gergely?

Régóta sejtettük, és szombaton hivatalossá vált: 2018 után ismét Karácsony Gergely a Magyar Szocialista Párt és a Párbeszéd (és ezúttal az LMP, s várhatóan az egész ellenzéki összefogás) miniszterelnök-jelöltje. De ki ő valójában, és milyen politikai pályafutást tudhat maga mögött a politikus, aki az egykori MSZP-s miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc tanácsadójából vált az MSZP kormányfő-jelöltjévé?

Karácsony Gergely Szilveszter (Fehérgyarmat, 1975. június 11.) magyar politikus, szociológus. 2010 és 2014 között az LMP és a Párbeszéd Magyarországért országgyűlési képviselője. 2014-től Zugló polgármestere, 2019-től budapesti főpolgármester. A 2018-as országgyűlési választáson az MSZP-Párbeszéd pártszövetség miniszterelnök-jelöltje. A 2020-as Befolyás-barométer szerint ő Magyarország 29. legbefolyásosabb személye. Nős, feleségével két gyermeket nevelnek. 

Gyökerek és útválasztás

Karácsony Gergely a szabolcsi Fehérgyarmaton született. A politikus, aki szívesen hangsúlyozza vidéki gyökereit, egy nyírségi kistelepülésen, Nyírtasson élt gimnazista koráig. Szülei kertészmérnök végzettségű első generációs értelmiségiek. „Az, hogy zöld politikus lettem, erősen összefügg édesanyám családi tradícióival, azzal a környezettel, amiben felnőttem” – írja bemutatkozásában. Többször beszélt arról, hogy hatéves korában elvesztette édesapját egy autóbalesetben. Állítása szerint ezért nem szerzett jogosítványt sem. Őt és három testvérét édesanyja nevelte.

Legalábbis ő nagyjából ennyit szokott a nyilvánosság elé tárni családi hátteréről, de a történet ennél természetesen összetettebb. Karácsony László, a politikus bátyja korábban több részletet is megosztott a családjuk életéről. A szülők az akkori körülmények miatt többször is költöztek. Oda, ahol éppen munkalehetőség volt. Korábban a Dunántúlon, Enyingen éltek, idősebb testvérei még itt születtek, majd innen került a család Debrecenbe, majd Csengerbe, és Nyírtassra, ahol apjuk főkertész lett.

Elmondta azt is, hogy ahogy a gyerekkorukban megélt falusi életet, a világot, benne a politikát is nagyon különbözőképp látja mint öccse. Olyannyira, hogy ő például több Békemeneten is részt vett. De nem csak László, hanem az egész család eltérően gondolkodik, mint a párbeszédes politikus.

Bátyja azt mondta, nagyon nehéz vele politikáról, vagy értékekről beszélgetni, és szerinte Karácsony Gergely szembe megy a gyökereivel.

A Párbeszéd társelnöke maga is beszélt korábban keresztény neveltetéséről, és ő is elismerte, hogy családjától eltérő politikai nézeteket vall.  Bátyja szerint ez az eltérő szemlélet a gimnáziumi és egyetemi évei alatt alakulhatott ki Karácsony Gergelyben, aki apjukhoz, és hozzá hasonlóan Debrecenben, a Tóth Árpád gimnáziumban érettségizett, ahol többek közt Ujhelyi István MSZP-s EP képviselő volt az évfolyamtársa.

A komprumisszumkész diák, akinek nincs véleménye

A gimnázium elvégzését követően Budapestre, a Károli Gáspár Református Egyetem történelem szakára vették fel, de végül 1995-2000 között az ELTE Szociológiai és Szociálpolitikai Intézetében végzett szociológusként. Az egyetemi évei alatt a Széchenyi István Társadalomtudományi Szakkollégium (SZISZ) tagja volt.

Ahogy az Átlátszó korábbi Karácsony-portréjában szerepel, a szakkolégium ekkor inkább konzervatív közegnek számított. ide járt például korábban a Fidesz-alapító Németh Zsolt és Rogán Antal is. A cikk említi, hogy Karácsonyra egyes kollégistatársai hallgatag, szociálisan érzékeny, környezettudatos és kompromisszumokra kész diákként emlékeztek.

Kritikusai szerint sosem volt karakteres politikai véleménye, megosztó hozzáállása, de nyitott volt a tudásra.

A szociológus diploma megszerzése után Karácsony a Corvinus Politikatudományi Intézetében kezdett  el dolgozni, ahol Török Gábor politológus volt az egyik kollégája, és Lánczi András, az Egyetem jelenlegi rektora volt a főnöke. Karácsony közben a Medián közvélemény-kutatónál is dolgozott, és kutató volt a Norvég Alapnál. Elsősorban a választói viselkedés, politikai közvélemény, politikai kultúra, választási kampányok, választási rendszerek szakterületeivel foglalkozott.

Időközben, 2004-ben elkezdte a szociológia Phd-t az ELTE-n, amit végül azóta sem fejezett be. Ennek körülményeiről vasárnap épp Lánczi András számolt be röviden. Karácsony 2012-ig tanított is a Corvinuson (2008-tól adjunktusként), de elbocsájtották, mert lejárt a törvényben előírt nyolc éve, amíg az egyetemi oktatói munka feltételeként előírt doktori fokozatot meg kellett volna szereznie. Önéletrajzában Karácsony azt írja, tíz éven keresztül tanított választási rendszerekről.

Lánczi úgy emlékezett Karácsonyra, hogy az úgy távozott az egyetemről, mint aki képtelen az elvárt teljesítményeket elérni. Pedig nem így indult a dolog. A rektor maga is azt mondja,

minden jel arra utalt, hogy Karácsony tudományos pályára készül.

Lánczi szerint az egyetem minden támogatást meg is adott neki, de ő nem élt a lehetőséggel. 2012-ben ugyanis még azt is felajánlották neki, hogy menjen fizetés nélküli szabadságra a doktori megszerzéséig, de ez sem volt elég, így kénytelenek voltak végleg megválni tőle. Csakhogy ekkor ő már a parlamentben ült.

A Mediánnál 2000-2006 között kutatásvezető, majd 2007-től 2010-ig kutatási igazgató volt. Ez idő alatt kezdett közeledni a pártpolitika felé. 2002-ben a Medgyessy Péter miniszterelnökkel felállt MSZP-SZDSZ kormány megalakulását követően a Miniszterelnöki Hivatal politikai tanácsadója lett, és maradt is 2008-ig, amiért a kabinet az akkori viszonyokat tekintve elég sok pénzt fizetett a cégének.

A párbeszédes politikus az akkori miniszterelnökségi, koalícióért felelős államtitkár, az SZDSZ-es Horn Gábor szakértői stábjának volt a tagja.

Karácsony Gergely tehát mindkét Gyurcsány-kormánynak tanácsadója volt,

de hamarosan elhagyta korábbi politikai közegét egy épp az ő korszakukat meghaladni akaró, alakulóban lévő politikai formáció, a Lehet Más a Politika kedvéért.

Karácsony Gergely az LMP kampányfőnökeként (fotó: MTI/Kollányi Péter)

Karácsony és a pártpolitika

Karácsony azt mondja, 2009-ben az LMP-től keresték meg, hogy csatlakozzon hozzájuk. Kiemeli, hogy korábban semmilyen pártnak sem volt tagja, sőt a szakmai munkája miatt állítólag nem is lehetett. Saját bevallása szerint nagy határátlépés volt számára, hogy belépett a pártpolitikusok sorába.

LMP-s karrierje gyorsan ívelt felfelé: A 2010-es országgyűlési választásokon már ő vezényelte a párt kampányát. Sikeresen, az LMP ugyanis első nekirugaszkodásra bejutott a parlamentbe,

Karácsony Gergelyből hirtelen országgyűlési képviselő, sőt frakcióvezető-helyettes lett.

„Az LMP mélyen benne gyökerezik a hazai civil társadalomban, amely az utóbbi években egyre erősebbé vált, és amely egyre nehezebben viselte el a pártok által uralt közélet romlottságát” – írta akkor a hvg-ben megjelent cikkében. A politikus az LMP listájáról került a parlamentbe, majd egy évvel később a I. kerületben indult az időközi választáson, de a fideszes Láng Zsolt és az MSZP politikusa, Lévai Katalin mögött harmadikként csak 6,45 százalékot ért el az egyéni körzetért tartott voksoláson.

Korábbi munkatársai Karácsonyt kiváló kommunikációs képességekkel rendelkező,

jószándékú, kompromisszumkész, de befolyásolható, sokszor másoknak megfelelni akaró személyiségű emberként jellemezték.

Az LMP-ben azonban a ciklus végére belviszály alakult ki, az alapító Schiffer Andrást követő függetlenségpártiak szembekerültek az ellenzéki összefogást pártolók csoportjával. Utóbbiak közé tartozott Karácsony is. Később kiderült, a pártelnök, Schiffer is csak a Magyar Nemzetből tudta meg, hogy Karácsony annak idején nem mediánosként dolgozott a szocialistáknak és az SZDSZ-nek, hanem saját cégén keresztül. Ezt is úgy, hogy a meghallotta, a jobbikosok rajtuk nevetnek a parlamentben.

Valószínűleg arról sem tudott, hogy Karácsonyék belső fórumokon már arról beszélgettek, hogy a 2014-es választáson elkerülhetetlen lesz az együttműködés a baloldallal. Pedig nem is olyan sokkal korábban,

2012-ben Karácsony kijelentette, jobban utálja a szocikat, mint a Fideszt. Ezt azóta már tagadja.

Karácsony és a hasonlóan gondolkodók az „Esti fazekasok” fantázianevű belső levelezőlistán egyeztették rendszeresen elképzeléseiket, amiből nyilvánosságra kerülését követően ügy lett az LMP-ben. A politikus ekkor azzal védekezett, nem volt aktív részese a csoportnak, épp csak véletlenül került a címzettek közé.

Végül a Bajnai-fél Együtt 2014 választási szövetség létrejöttét követően, 2013-ban, egy januári napon jött el a pillanat, amikor az LMP kettészakadt. Karácsony hetven párttársával kilépett, és megalapították a Párbeszéd Magyarországért pártot, amelynek társelnöke lett. Majd összeálltak Bajnaiékkal. Így született meg az Együtt-PM.

Pedig Karácsony állítólag nem sokkal korábban ellenezte Bajnai visszatérését, akivel kapcsolatban először az is felvetődött, hogy az LMP-hez csatlakozna. Karácsony állítólag közölte, ha Bajnai jön, ő menni fog. Pontosan így lett, bár ő valószínűleg nem ilyen formában gondolta, amikor ezt a kijelentést tette.

Schiffer Andrással a Parlamentben, még 2010-ben (fotó: MTI/Kovács Attila)

Polgármesterség Zuglóban

A 2014-es választáson nagyot bukott az összefogás, a Párbeszéd támogatottsága pedig továbbra is nulla és egy százalék között maradt (ez azóta sem változott érdemben). Az őszi önkormányzati választáson Karácsony pedig már Zugló polgármesteri címéért indult, többek közt az MSZP támogatásával.

Meg is választották, de polgármesteri teljesítménye erősen vitatott.

Kiderült, valami gond lehetett Karácsonyék alatt az önkormányzat gazdálkodásával, ugyanis a 2 milliárd forintos tartalékkal átvett kerület kasszájában a ciklus végére, 2019-re csak 50 millió forint maradt. Karácsony ugyan tagadta ezt, de bizonyítékot nem mutatott az ellenkezőjére.

Az átláthatóság fontosságát rendszeresen hangsúlyozó politikus többször elmondta azt is, hogy a kerületnek nincs adóssága, de amikor az az önkormányzat kifizetetlen számláinak listáját kérték tőle, az információs törvényre hivatkozva megtagadta a kérést, mondván, ezek az adatok tíz évig nem nyilvánosak. Talán nem véletlen, hogy az általa átláthatósági biztosként alkalmazott volt LMP-s párttársa, Vágó Gábor is elég gyorsan távozott az önkormányzattól, amit szűkszavúan annyival indokolt, hogy munkája során állandóan falakba ütközött.

Zuglói polgármesterként (Kép: MTI/ Koszticsák Szilárd)

A zöldpolitikus faültetési programot is hirdetett, ám ez sem lett nagy siker.

Korábban megírtuk, a zuglói önkormányzat Karácsony polgármestersége alatt 2100 fát ültetett. Összevetésképpen: az óbudai önkormányzat, amelyet Karácsony épp a faültetések miatt kritizált, ebben a ciklusban 6500 fát telepített. De még az akkor Tarlós István által vezetett főváros is több mint feleannyi, 1260 fát ültetett Karácsony kerületében mint maga a polgármester.

Karácsony zuglói regnálásának leginkább vitatott része azonban a zuglói parkolási szerződés ügye volt. A kerületnek csaknem 740 millió forint veszteséget okozó szerződést Karácsony terjesztette elő, s ő volt az is, aki vétó helyett aláírta a zuglói önkormányzat és a C-Ware Kft. által vezetett konzorcium között 2017 áprilisában megkötött megállapodást. Majd ezt követően a Fideszt hibáztatta érte.

MSZP-s miniszterelnök-jelöltből főpolgármester, majd ismét MSZP-s miniszterelnök-jelölt

Közben az MSZP 2017-ben a választásra készülve először Botka László szegedi polgármestert jelölte miniszterelnöknek, ám jelöltségét időközben megtorpedózták a párton kívülről és belülről, így a szocialistáknak új jelölt után kellett néznie. Az MSZP és a Párbeszéd összefogásával Karácsonyra esett a választás. Pedig nem sokkal előtte még Juhász Péterrel akart új pólust létrehozni a régi baloldallal szemben. Később azt mondta, már korábban is megkereste az MSZP, de nem akart részt venni Botka megbuktatásában.

Az MSZP 2018-ban nem szerepelt túl jól a választáson, Karácsony pedig így maradt Zuglóban. De egy évvel később már a 2019-es önkormányzati választásra készült. A körvonalazódó ellenzéki összefogás előválasztásán végül megverte az MSZP-s Horváth Csabát, aki őt váltotta Zuglóban, a második fordulóban pedig a Momentum jelöltjét, és a Gyurcsány Ferenc által támogatott Kálmán Olgát. Ősszel pedig Tarlós István korábbi főpolgármestert, a Fidesz-KDNP jelöltjét is sikerült legyőznie, és Budapest vezetője lett.

Az új főpolgármester, 2019-ben az önkormányzati választás győzteseként (fotó: MTI/Balogh Zoltán)

Fővárosi teljesítménye is hagy kívánni valót maga után.

Hogy csak egy emlékezetes példát említsünk, ott van a felújításra szoruló Lánchíd ügye, amelynek közbeszerzését csak sokadszorra, megválasztását követően másfél évvel sikerült kiírnia, és az is kiderült, hogy a nyertes konstrukcióban jóval többet kell érte fizetni, mint amennyibe Tarlós Istvánék tervei szerint került volna. Addig pedig közlekedési problémák várhatók, mivel ki tudja mikor készül el maga a felújítás.  De Karácsony ígért ingyen BKV-t is, amiből nem lett semmi, viszont lett helyette rovarhotel és körúti biciklisáv.

Karácsony sokáig lebegtette, hogy indul-e miniszterelnök-jelöltként, mondván nem kíván ezzel foglalkozni, és

megszólalásaiból úgy érződött, nem igazán fűlik a foga az egészhez.

De sosem zárta ki teljesen a dolgot, és azoknak (nagyjából mindenkinek) lett igaza, akik sejtették, hogy végül beadja a derekát. Karácsony Gergely végül május 15-én a várnál egy héttel később először Debrecenből, majd a technikai porblémák miatt Nyírtassról bejelentkezve bejelentette: elindul ez ellenzéki előválasztáson, mint az MSZP-Párbeszéd és az LMP közös miniszterelnök-jelöltje. A Publicus legfrissebb kutatása szerint pedig máris ő a legnépszerűbb az előválasztás résztvevői között.

Emlékezetes mondatok Karácsony Gergelytől

„Jobban utálom a szocikat, mint a Fideszt … azért támogattam az együttműködést az Együtt 2014-el, hogy ne Bajnai Gordon legyen a miniszterelnök, és kihúzzam a szocik seggéből az összefogást.” (Egy Debrecenben tartott fórumon 2012-ben.)

„Alapvetően az az érzésem, hogy a fasznak hagytam magam rábeszélni erre miniszterelnök-jelöltségre, mert sokkal jobb lett volna, ha el sem kezdem.” (2017 decemberében egy zárt ülésen a miniszterelnök-jelöltségéről, és a 2018-as választásról.)

„Nem gondolom, hogy ez önmagában nácizmus.” (A Hír tv-ben, 2019-ben, arra a kérdésre válaszolva, hogy Gyöngyösi Márton ötlete, a zsidó képviselők listázása antiszemitizmus, nácizmus-e)

„Ha én visszamegyek Zuglóba, akkor engem elásnak (...) Most tudnék mesélni néhány sztorit, de a szocikkal közösen nem tudunk indulni.” (A 2019-es önkormányzati választási kampányban egy magánbeszélgetésről készült kiszivárgott hangfelvételen a zuglói MSZP-sekkel, köztük a helyi országgyűlési képviselő, Tóth Csabával való kapcsolatáról beszélt.)  

„Ne viccelj. Többször.” (ugyanitt, arra a kérdésre válaszolva, hogy Tóth megfenyegette-e a családját)

„Orbán alacsony és kövér, én magas és vékony vagyok.” (A The Economist napokban megjelent interjújában)

Borítókép: MTI/Balogh Zoltán

Összesen 174 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Nem mintha nagyon érdekelne, de azért ez figyelemre méltó, jó, ha tudjuk és emlékezünk rá:
"2002-ben az MSZP-SZDSZ kormány megalakulását követően a Miniszterelnöki Hivatal politikai tanácsadója lett, és maradt is 2008-ig, amiért a kabinet az akkori viszonyokat tekintve elég sok pénzt fizetett a cégének.
Karácsony Gergely tehát mindkét Gyurcsány-kormánynak tanácsadója volt,"
EZ ÉPP ELÉG, Karácsony a helyszínen, felelősként tartózkodott, amikor szoc-lib "hagyomány" szerint, többedszer szétrabolták Magyarországot.
Aki csodálkozik, hogy Magyarországot, a magyarok vagyonát minden ballib kormányok alatt lerabolják, kifosztják, IDEGEN GAZDASÁGI-PÉNZÜGYI KÖRÖK, az bolond.
Ma, - és egyébként mindig, de ma különösképp - a miniszterelnöki pozíció nem kevesebb képességet és elkötelezettséget! igényel, mint amit anno a 007-es ügynök - filmen - bemutatott...
ALL ROUND FIGHTER-nek kell lennie, főképp egy olyan, többszörösen áldozati szerepre kiszemelt országban, mint Magyarország, amelyet a Soros-ok különösképp uralni akarnak.
Ettől Karácsony Gergely olyan messze áll, mint az egykori Makó vitéz Jeruzsálemtől...
Bal-lib kormányzás 2022=Magyarország utolsó katasztrófája.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés