El kell hinnünk, hogy lehet magyar világcéget csinálni

2021. február 25.
Az amerikaiak többet mutatnak, mint amijük van, mi pedig azt is eltitkoljuk, ami a miénk – fogalmaz Tálos Péter, a tajvani Foxconn csoport magyar alelnöke. A gazdasági szakemberrel a tajvani csodáról, a magyar pedagógiai szemléletről és a robotizált jövőről beszélgettünk.

Rádi Balázs interjúja a Mandiner hetilapban.

Mióta erősíti a Foxconnt?
Dél-Kínában dolgoztam, Sencsenben és Hongkongban egy finn cégnél, ázsiai regionális igazgató voltam. Ezt a társaságot 2003-ban felvásárolta a Foxconn, én pedig maradtam. A magyarországi Foxconn-nál 2004 tavaszától dolgozom. A felvásárolt finn cég embereiből tudomásom szerint mára csak én maradtam, szoktam is viccesen mondani, lehet, hogy én vagyok a világ legdrágábban felvett munkatársa. Érdemes tudni, hogy a Foxconn a világ egyik legnagyobb árbevételű vállalatcsoportja, minden kontinensen jelen van, és több mint egymillió embert foglalkoztat.

Különböző kultúrájú emberekkel dolgozott együtt, ez alapján mit lát, miben kellene fejlődniük a magyaroknak?
A magyarok gyengesége, hogy iszonyú introvertáltak, kevés az olyan kolléga, aki szeret szerepelni, és meg tudja magát mutatni. Az iskolában arra neveltek minket, hogy álljunk be a sorba, máskülönben a fejünkre koppintanak; ez visszaköszön később a munkahelyen. Az amerikaiaknál azt látjuk, hogy mindenki próbál mutatni magából valamit, a magyarokat viszont úgy kell felfedezni. Csepeli György mondta erre, hogy az amerikai társadalom credit society, mert többet mutat, mint amije van, a magyar pedig debit society, mert mi azt is eltitkoljuk, ami a miénk.

Fotó: Ficsor Márton

Kreatív, innovatív nemzet a magyar?
Igen, meglepő módon, annak ellenére, hogy a közoktatás évtizedek óta  irtja a kreatív gondolkodást. A magyar krea­tív nemzet, az emberek mindig igyekeznek megtalálni a rövidebb, hatékonyabb utat – ha ezt képesek vagyunk jól használni, akkor erősödik az innováció a vállalaton belül. A kínai vezetők viszont ezt gyengeségnek tartják, és ahogy csak tudnak, fellépnek ellene, náluk ugyanis az „aki nem lép egyszerre, nem kap rétest estére” filozófia dominál.

Milyen innovációk folynak a komáromi Foxconn-gyárban?
Főleg gyártási folyamatokat és módszereket fejlesztünk, amelyek világújdonságok. A kiterjesztett valóságot ipari környezetben használjuk fel gyártásra a Microsoft HoloLens termékére építve.

Egy kis ország is meg tudja valósítani a gazdasági csodát”

Mit jelent a kiterjesztett valóság, és hogyan segíti a termelést?
Monitor és billentyűzet ide már nem kell, csak felvesszük a szemüveget, ránézünk a tesztcsarnokban elhelyezett gépekre, és a lencsén látjuk, hogyan állnak a tesztek. A kezünkkel virtuális gombokat tudunk nyomogatni, amelyekkel parancsokat adunk a gépeknek.

Átadja a Foxconn ezt a tudást a magyar gazdaságnak?
Igyekszünk. Az innovációs együttműködéseinket mindig a magyar partnerekkel közösen végezzük, és a keletkezett szellemi terméket a magyar fél tulajdonában hagyjuk. Ezzel a kis cégeknek is megadjuk a lehetőséget, hogy megtapasztalják a multinacionális környezetet.

A magyar kormány retorikájában erőteljesen jelen van a keleti nyitás, az unió viszont a veszélyeire figyelmeztet. Ön hol helyezkedik el a kérdésben?
Mivel Magyarország kicsi ország, minden égtáj felé nyitnia kell. Nem engedhetjük meg magunknak, hogy bárkitől is elzárkózzunk, mert meg kell élnünk. Persze kellő óvatossággal figyelnünk kell arra, hogy kinek mi az érdeke.

Nyitókép: Ficsor Márton

Ez a cikk csak előfizetéssel rendelkező olvasóink számára elérhető. Ha van érvényes előfizetése, jelentkezzen be!

Bejelentkezés