A református püspökök elutasítják a HVG megosztó szándékú csúsztatásait

2021. február 6. 13:00

Írta: Joó István
Közös nyilatkozatban fejezték ki egymás iránti szolidaritásukat a Magyarországi Református Egyház négy egyházkerületének püspökei a közelgő zsinati tisztújítás kapcsán. Előzmény: a HVG február 3-án durván megtámadta az egyik elnökjelöltet, a Dunamelléki Egyházkerület püspökét, Balog Zoltánt, és valótlanságokat állított a közelgő zsinati választásról. 

Különleges a maga nemében az a február 5-i közlemény, melyet a négy református püspök, illetve négy főgondnok adott ki a református zsinati elnökválasztásról. A békenyilatkozatot aláíró egyházkerületi vezetők fontosnak tartják leszögezni: egymás iránti tisztelettel és megbecsüléssel készülnek a február 17-i zsinati választásokra.

Hangsúlyozzák, bizalommal tekintenek egymásra, leszögezve, hogy „a száz választott képviselővel megalakuló Zsinat – egyházunk törvényhozó testülete – tagjai szabad mandátummal rendelkeznek, s így szabadon döntenek majd a Zsinat lelkészi és világi elnökének és alelnökeinek személyéről. Egyházunk hagyományainak megfelelően bármelyik püspök és főgondnok vállalhatja a jelölést egyházkerülete és anyaszentegyházunk iránti elkötelezettségből.” Hogy miért kellett ilyen dokumentumnak születnie? Nos, amint írják, ezzel

a sajtóban megjelent téves állításokat szeretnék helyreigazítani.

Változatlanul Balog Zoltánra fixálódnak

A püspökök nem nevezik ugyan meg, de minden kétséget kizárhatóan a HVG hetilap február 3-i cikkéről van szó. Ez ugyanis szinte példátlan támadás az egyik református püspök, illetve vele együtt a második legnépesebb hazai felekezet ellen. Az írás, amely tele van ferdítésekkel, nem kevesebbet állít már a címében is, mint hogy a „hagyományok többszöri felrúgásával lehet a református zsinat elnöke Balog Zoltán”. 

Ismert: a Hold utcai gyülekezet lelkészét tavaly novemberben a Dunamelléki Református Egyházkerület püspökévé választották, miután Szabó István kitöltötte az engedélyezhető három ciklust. A volt humánminiszter ellen már az egyházkerületi tisztújítást megelőzően elindult egy baloldali-liberális sajtóhajsza, amelyből a HVG is kivette a részét. A mostani hecckampány időzítése sem véletlen. Február 17-én tartja  a Magyarországi Református Egyház (MRE) a hatévenkénti, hangsúlyozottan demokratikus elven nyugvó tisztújítását.

A zsinati képviselők ekkor választják meg többek között a lelkészi elnököt,

a világi elnököt, valamint az alelnököket és további tisztségviselőket. 

A hvg-s újságíró, Dobszay János mégis úgy ír Balog Zoltánról – fölemlegetve korábbi miniszterségét és azt, hogy a Fidesz pártalapítványának, a Polgári Magyarországért Alapítványnak is volt a vezetője –, mint akinek püspöksége a „politika mocsarában fogant”. A sértegetések mellett a jól értesültet is adja a lapíró. Állítja például: Fekete Károly, a tiszántúli egyházkerület püspöke „még hezitál”, hogy elinduljon-e a zsinati lelkész-elnöki székért, mert „bár korábban voltak ilyen ambíciói, Balog feltűnésével megváltozott a helyzet”. Itt jegyezzük meg, hogy Fekete Károly e félrevezető cikk miatt külön közleményben tartotta fontosnak megerősíteni, amit már 2020 októberében bejelentett: ő is jelölteti magát a választáson.

Egyházkerületek megosztása

A cikk szerzője azt is állítja, hogy egyfajta váltógazdálkodásnak megfelelően most a Tiszántúlnak kellene zsinati elnököt adnia. „Szokás ugyanis – regéli a HVG újságírója –, hogy a magyar kálvinisták legfőbb vezetőjét, a zsinat lelkészi elnökét a négy egyházkerület két nagyobbika, a dunamelléki és a tiszántúli felváltva adja.”

Ha a HVG szerzője vette volna a fáradtságot, hogy áttekintse a zsinat lelkészi elnökeinek a listáját, azt találta volna, hogy Bölcskei Gusztáv tiszántúli püspök például 1997-2015 között három egymást követő ciklusban volt a Zsinat lelkészi elnöke, míg Szabó István – Balog Zoltánt megelőző – dunamelléki püspök csupán ez után, egyszeri hat évre „jutott szóhoz” lelkészi elnökként. A történelmi távlat tendenciája sem mutat mást: 1883-2001 között Tiszántúl összesen majd 70 évig, míg Dunamellék mindössze 37 évig  részesült abban a lehetőségben, hogy püspöke adja a Zsinat első emberét. Ahogyan tehát

nem az „exminiszter lobbiereje” dönt a kérdésben,

ugyanúgy nem valamiféle íratlan váltótársi szabály dönt arról, hogy a négy egyházkerület közül melyik adja a Zsinat következő lelkészi elnökét.

Egy az egyben előkerülnek azok a rosszhiszemű ferdítések is, melyeket már a Mandiner is cáfolt. Ám kérkedve, hogy „mint azt a HVG elsőként megírta”, a baloldali orgánum megint előveszi: „Balog egyházi karrierjének beindulása elől a zsinat korábban azzal hárította el az adminisztratív akadályokat, hogy eltörölték azt a rendelkezést, amely legalább tízévi folyamatos lelkészi működést írt elő a püspökké választás előfeltételeként.” Holott az igazság más: a zsinat a családanyai hivatásukat is gyakorló lelkésznőkre kedvezőtlen eddigi szabályozást orvosolta. Merthogy akik gyereket vállaltak és gyesre, gyedre mentek, megszakadt a szolgálatuk.

Balog Zoltánnak pedig már a régebbi időkből megvolt a 10 évi folyamatos lelkészi szolgálata,

miatta eleve nem kellett volna megváltoztatni a szabályokat!

Ismét próbálkozik a balliberális sajtótermék azzal a sugalmazással is, hogy a reformátusok „már tavaly is jóval a felekezeti tagok népességen belüli arányát meghaladó mértékben részesültek az állami támogatásokból”. Csakhogy: az egyházügyekért felelős államtitkárság, illetve a Magyar Közlöny nyilvános számadatai szerint az elmúlt években – Balog tárcavezetése idején is, azóta is – az állami támogatásokban a felekezeti létszámarányokat mindig tiszteletben tartotta a Fidesz-KDNP-kormány.
 

Balog Zoltán, immár püspökként (Fotó: Földházi Árpád)

A HVG mint egyházias, „jól értesült” kibic

Tulajdonképpen vicces, hogy a HVG, illetve alkalmazottja, Dobszay úgy próbál kéretlen kibice lenni a választásra jogosult reformátusoknak, hogy az egész egyházat rossz fénybe vonja nemcsak a fenti valótlansággal, hanem azzal is, hogy elejti azt a hazugságot, miszerint ennek az egyháznak egyre fogyatkozik a létszáma. Holott 2010 óta az egyháznak irányított adóegyszázalék-felajánlások száma mintegy százezerrel növekedett.

De vajon érdemes volt-e a HVG-nek azzal próbálkoznia, hogy megossza a reformátusokat? Nos, akárki legyen is február 17-től a református egyház zsinatának új lelkészi elnöke, az eredményt aligha a méltatlan sajtótámadások fogják eldönteni. A HVG ugyan láthatóan nem érti az egyházi közösségek dimenzióját, de a református püspökök, főgondnokok fent említett közös nyilatkozata segíthet az eligazodásban. Íme még egy részlet a dokumentumból: „A választások eredményét Isten kezéből fogadjuk el és minden igyekezetünkkel azon leszünk, hogy egymást segítve Isten dicsőségét és Krisztus egyházának épülését szolgáljuk a magunk helyén. Ahogyan a Szentírás tanít minket: Minden dolgotok szeretetben menjen végbe! (1Kor 16,14)”

Nyitóképünkön a Magyarországi Református Egyház zsinata (MTI/Bruzák Noémi)

Összesen 124 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Allitolag az allami es egyhazi ugyeket szet kell valasztani, ami ugye, baloseknal azt jelenti, hogy ok belepofatlankodhatnak tudatlanul is az egyhazi ugyekbe, de az Egyhaz melyen hallgasson barmilyen vilagi dologgal kapcsolatban.

Etikátlan, de most valahogy ciki is, hogy mi zsidók, beleavatkozunk a reformátusok belügyeibe, nem elég nekünk a szégyenteljes, minden normális zsidó ellenérzését kiváltó MAZSIHISZ körüli botrány?

Ha a cél a Fidesz minél nagyobb arányú választási győzelmének segítése, akkor a hvg jó úton jár.

De miért reagálsz erre a csatornapatkányra? nem szabad.

Mikor lesz már olyan sajtótörvénye ennek az országnak, amely tiltja a hazugságot, a rágalmazást és a kellő kutatás elmulasztását?

Lehet újra regisztrálni: X.

Szerintem a református A MAGYAR vallás. A református énekek a legszebbek.

A HVG nevű szennylapnak SEMMI KÖZE a reformátusok egyházi önkormányzatához, még a Dobszay közvetítésével sem.

Nekem az angolszász világból átvettek a kedvenceim, de sok szép van. Mikor az Utazás Északra c. remek finn filmben a popzenész apa és klasszikusban "utazó" zenész fia eljátsszák a Hadd menjek Istenem, mindig Feléd-et kissé dzsesszesítve a nagymama szeretet otthonában, hát, az nagyon megmaradt, meg is van a film, meg kéne már egyszer újra nézni.A zsoltárok közül a MInt a szép híves patakra és a tebenned bíztunk eleitől fogva olyanok, mint az anyanyelv első, zenés mondatai, meghatározók és otthont, hazát adók. Nem tudja az, aki ebből kimarad, mit veszít.

Felejthetetlen az Áldjad és lelkem, a dícsőség örök irálya is

kár, h. a Covidos változat NEM lett közkincs. Persze, Királya, mindegy, akinek ez egy ismerős közeg, érti.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés