Nyugaton a helyzet megváltozott

2020. december 15. 7:15

Varga Judit
Magyar Nemzet
Kelet-Közép-Európa megérkezett és felkerült a térképre.

„A magyar delegáció úgy érkezett haza múlt pénteken az állam- és kormányfők részvételével megtartott Európai Tanács-ülésről, hogy valamennyi célkitűzését elérte. Sikerült megőrizni az Európai Unió egységét, mert az ­Európai Tanács konszenzusra jutott az új hétéves költségvetés még vitatott elemeiről. Sikerült megőrizni az európai szolidaritást, hiszen a támogatás végre eljuthat azokba a tagállamokba, ahol a leginkább szükség van rá. Sikerült megvédeni az Európai Unió alkotmányos berendezkedését, mert az új költségvetési mechanizmus nem szolgálhat a jogállamiság védelmére hivatott 7. cikkely szerinti eljárás megkerülésére. Sikerült megvédeni Magyarország szuverenitását és alkotmányos hagyományait, ugyanis a jövőben sem kényszeríthet ránk senki költségvetési eszközökkel politikai és ideológiai elvárásokat. Sikerült megvédeni a magyar emberek és vállalkozások pénzét: a nekünk járó források mondvacsinált okokból nem lesznek elvonhatók.

A siker annyira nyilvánvaló, hogy még a magyar kormány iránti szimpátiával legkevésbé sem vádolható szereplők is kénytelenek voltak elismerni. Róna Péter szerint például Orbán Viktor elképesztő eredményt ért el, és újradefiniálta az Európai Unió lényegét. Had­házy Ákos szerint az unió nem egyszerűen meghajolt, hanem lefeküdt a magyar miniszterelnök előtt. A 24.hu úgy értékelte, hogy »egy kicsit mindenki nyert az uniós kompromisszummal, de leginkább Orbán«.

Néhány nap távlatából már lehetséges az események objektív értékelése. Ehhez azonban nem árt tisztán látni, hogy miben is állapodtak meg pontosan az uniós állam- és kormányfők. Mit is értünk el valójában?

Az Európai Tanács következtetéseinek szövege tisztázza, hogy az új költségvetési mechanizmus (amit korábban jogállamisági mechanizmusnak hívtak, de ezt az elnevezést alighanem el is felejthetjük) célja az EU költségvetésének védelme a csalással, korrupcióval és az összeférhetetlenséggel szemben. A mechanizmust úgy kell alkalmazni, hogy az tiszteletben tartsa a tagállamok nemzeti identitását és hatáskörét. Ezt a követelményt a mechanizmust létrehozó rendelet nem tartalmazta.

Az állam- és kormányfők egyértelművé tették, hogy a jogállamiság megsértését az uniós szerződés 7. cikkelye kezeli, és ezért a jogállamiság elveinek állítólagos megsértése önmagában nem elégséges a mechanizmus elindításához. A mechanizmust létrehozó rendelet ezt a szabályt sem fogalmazta meg egyértelműen.

Magyarország és Lengyelország már bejelentette, hogy az Európai Bírósághoz fordul a mechanizmust létrehozó rendelet jogszerűségének vizsgálata érdekében. A bizottság az Európai Tanács következtetéseiben foglaltak szerint kötelezettséget vállalt arra, hogy a mechanizmus alapján nem fog intézkedéseket javasolni mindaddig, amíg az Európai Bíróság vizsgálata nem zárul le.

Az Európai Tanács tisztázta, hogy a rendelet nem általános hiányosságokra vonatkozik, alkalmazásához konkrét jogsértést kell bizonyítani. A jogsértő magatartások zárt listát képeznek, amibe nem lehet beleérteni rendszeridegen szempontokat (például gender vagy migráció). Ezt a rendelet nem tartalmazta.

Ráadásul a rendelet csak abban az esetben alkalmazható, ha az uniós jog által biztosított más eljárások (például az Európai Bizottság által indítható költségvetési korrekciós vagy kötelezettségszegési eljárások) nem biztosítják hatékonyabban az EU költségvetésének védelmét. Ez sokkal erősebb megfogalmazás, mint amit a rendeletben olvashatunk.”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 102 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés