Új kollaboráns

„Az Orbán-kabinet és a Hit Gyülekezete között nemrégiben létrejött finanszírozási megállapodás sokakban értetlenséget váltott ki. A Fidesz-KDNP és a szóban forgó felekezet több évtizednyi háborúskodást zárt le ezzel a »konkordátummal«. Az érintett felek nem csupán elásták a csatabárdot, egyenesen szövetségkötésről beszélhetünk. Hack Péter szánalmas magyarázkodása ellenére indokolt marad a kérdés: hogyan válhatott a hazai kormánypártok kommunikációjában Németh Sándor eklézsiája »extrém szektából« nagy hirtelen »bevett egyházzá«? Az emberi és polgári szabadságjogokat védelmező, illetve a vallási pluralizmust és a szekularizációt preferáló Hit Gyülekezete vajon miféle folyamat betetőzéseként vált egy autokratikus rezsim csatlósává?

Az eredetileg római katolikus Németh Sándor fiatalkorában egyik elindítója volt a Katolikus Karizmatikus Megújulásnak, melynek tevékenységében tinédzserként e sorok írója is részt vett. A hazai áldozópapok és püspökök többsége még ma is idegenkedve tekint e lelkiségi mozgalomra, mely a hívek körében fejti ki tevékenységét. Nem véletlenül. A Magyar Katolikus Egyház kétezer éves tradíciót követ, amikor a fárasztó, költséges és gyakran eredménytelen térítő munka helyett inkább az államhatalomba próbál beépülni, hogy törvények útján kényszeríthesse a társadalomra saját értékrendjét, tanításait.

A jelek szerint ezt az erkölcstelen gyakorlatot időközben skrupulusok nélkül átvette a Hit Gyülekezete is, hiszen a rendszerváltozás óta eltelt harminc esztendőben úgyszólván a magyar politikai élet valamennyi formációjával megpróbált már szövetségre lépni. A »fülkeforradalom« sikere aztán megérlelhette Németh Sándorban a meggyőződést, miszerint Orbán Viktor belátható ideig leválthatatlan az ország éléről. Láthatta azt is, a magyar autokrata mennyire bőkezűen hálálja meg a hazai történelmi egyházaknak az iránta tanúsított lojalitásukat. A Hit Gyülekezete vezető lelkészét valószínűleg elszédítették a rivális klérusnak az állami költségvetésből juttatott milliárdok, s a nem kevésbé fontos privilégiumok. Úgy tűnik, ekkora bizniszből ő sem akar kimaradni.”