Milyen hatással van az EU migrációs politikájára az arab világ? 

2020. május 25. 14:00
Juhász Hajnalka beszélgetett Nógrádi Györggyel.

Új online beszélgetés sorozatot indított dr. Juhász Hajnalka országgyűlési képviselő (KDNP) a Külügyi Bizottság alelnöke és Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő, melyben a két fél az aktuális biztonságpolitikai és külpolitikai kérdéseket közérthető módon elemzi, mutatja be a nyilvánosság számára – közölte a képviselő. Az első felvétel a politikus induló YouTube csatornáján lesz elérhető, melyben Törökország, Szíria és Líbia biztonságpolitikáját vizsgálják meg, kitérve az Európai Unióra gyakorolt hatásukra is.

A beszélgetést azzal a felvetéssel indul, hogy a biztonságpolitikában minden mindennel összefügg, ezért, ami a Közel-Keleten zajlik vagy az afrikai országok biztonságpolitikai helyzetében, az a különböző külpolitikai stratégiai célok és az illegális migráció következtében a maga sajátos formájában az Európai Unióban is jelentkezni fog. Különösen annak fényében, hogy az Európai Unió a mai napig nem tudott választ adni az illegális migráció kihívásaira és annak biztonságpolitikai összefüggéseire.

Az arab és muzulmán világ fogalmi elhatárolását követően az ún. „török migráns kártya” kérdésköre kerül a társalgás előterébe, amely ebben az esteben a török politikai stratégia vonatkozásában értendő. A beszélgetés során Törökország nemzetközi helykeresése körvonalazódik. Nógrádi kifejti, hogy a korábbi birodalom nem találja helyét a régióban, melyen nem segít sem az őt körülvevő országokkal kialakított nem túl baráti kapcsolata, sem az uniós csatlakozásának szinte megvalósíthatatlansága. 

Ahhoz, hogy a török migrációs politikát és stratégiát részletesen elemezzék, kitérnek többek között arra is, hogy hogyan is kerültek görög fennhatóság alá azok a török partok mentén fekvő szigetek, melyek elvesztése alapjaiban határozza meg Erdogan stratégiai lépéseit. Ugyanis a török stratégia azon része, amely a görögök felé a határok megnyitásáról és a szírek fele azok lezárásáról szól, teljes kiszolgáltatottá teszi az Európai Uniót az illegális migrációval szemben, különösen azzal az Uniós politikával, ami biztonságpolitikai szempontból a tüneti kezelésről szól a törökök irányába és tartós megoldást nem jelent Európa jövője szempontjából.

Ahogy azt Nógrádi György részletezi, a török stratégiára adott uniós válasz sem új keletű. A nyolcvanas években az NSZK vezetése a sri lanka-i migránsok nagy számú bevándorlásának megakadályozására hozott megoldása is hasonló mechanizmusra épült: a megfelelő összegért cserébe az NDK nem engedte át az NSZK-ba a sri lanka-i migránsokat. Ugyanez történt a 2016-os megállapodás során is. Juhász véleménye szerint ugyanakkor ez az uniós politika csak tüneti kezelést jelent, ráadásul csak idő kérdése, hogy a török stratégia alapján mikor kezdik el használni az Unióval szemben az afrikai országok is a saját „afrikai migráns kártyát”, amelyet arra építenek, hogy megfelelő anyagi juttatás ellenében ideig-óráig biztosítják, hogy az illegális migrációs nyomás ne fokozódjon az Unió irányába.

Törökország külpolitikai stratégiáját a kurdok helyzete is erősen befolyásolja, akik az autonómia elérésére törekednek. Ezzel szemben, ahogy arra Nógrádi is kitér, Ankara egyik legfontosabb célja, hogy a környezetében sehol ne jöjjön létre kurd autonómia. Ebből kifolyólag előszeretettel telepítenének vissza például Szíriába a Törökország területén élő szír menekülteket a kurd többség által lakott török-szír határ környékére annak érdekében, hogy ott a kurd lakosság fölényét megingassák. E terv megvalósításához óriási támogatási összegeket kérve az Európai Uniótól. 

Áttérve Szíriára, Juhász megjegyzi, hogy az ország kapcsán meghatározóak lesznek a török lépések. Aki számít jelen van az országban: ott van Szaúd-Arábia, Oroszország, Irán, Törökország, Amerikai Egyesül Államok. Kivéve pont az Európai Uniót, aki Nógrádi álláspontja szerint, képtelen a közös kül-és biztonságpolitikát kialakítani.

Szíria kapcsán Juhász kitért arra is, hogy míg az ország területén a 20. századig meghatározó számú ortodox keresztény közösséggel találkozhattunk, addig az utóbbi időszakban, főleg a szíriai háború következtében, drasztikus mértékű csökkenés tapasztalható létszámukban. Kifejti, hogy az ott élő keresztények számára a háború nagymértékű kiszolgáltatottságot jelent, hiszen eleve marginalizált helyzetben, döntően a perifériákon, szegénységben éltek. Sokuk számára a háború előtti és utáni időszak semmiben nem fog különbözni. Véleménye szerint a keresztény közösségek segítését e térségben tovább nehezíti egyrészt az, hogy az országban számos nagyhatalmi érdekellentét ütközik, valamint az, hogy a központi kormányzatba vetett bizalom már régen elveszett, függetlenül attól, hogy ki van hatalmon. A képviselő ennek kapcsán hangsúlyozta, ezért kiemelten fontos a Hungary Helps Magyarország humanitárius programja, mert pl. a nyitott kórházak projekt támogatásán keresztül segíti három szíriai kórház éves fenntartását, amely a helyben való maradás humanitárius segítségén túl, a vallásközi párbeszédet támogatását is jelenti, hiszen a keresztények mellett, a muzulmánok is igénybe veszik ezt az egészségügyi ellátást, amelynek megfelelő hiánya a migráció egyik alap kivált oka a térségben.

Líbia kapcsán Nógrádi hangsúlyozza, hogy az egyik alap probléma, hogy mind a mai napig törzsi társadalomról beszélhetünk, valamint, hogy az ország egyes részei közt éles ellentét húzódik. 2014 óta tart a háború, az országban szemben áll el-Szaradzs és Haftar tábornok. A belpolitikai helyzetet tovább fokozza a szemben álló felek külföldi támogatottsága mögött meghúzódó nagyhatalmi érdekérvényesítés is. Nógrádi álláspontja szerint e téren a líbiai helyzet rendkívül összetett, szinte áttekinthetetlen.

Míg a központi kormány viszonylag alacsony külföldi támogatottságot élvez, ez főleg a törökök és olaszok részéről érzékelhető, addig például az ország 80%-át ellenőrző Haftar tábornok mögé felsorakozott a nagyhatalmak széles köre. Kérdés, hogy megvalósul-e egy esetleges katonai puccs a közeljövőben a koronavírus árnyékában. De Líbia komplex helyzetét jellemzi Juhász szerint például az is, hogy azok az olaszok törekednek arra, hogy közvetítő szerepet játszanak volt gyarmatukon, akik pont az olasz belpolitika bizonytalansága miatt nem valószínű, hogy meghatározó szerephez jutnának a konfliktus rendezésében. Továbbá, a felek szerint kérdéses a Líbiában tartózkodó, egy millióra becsült migráns jövője is, akiknek közel 15% embertelen körülmények között él a menekülttáborokban. Ráadásul a jelenlegi koronavírus járvány e téren is tovább tetézi a helyzetet. Az olaszok attól tartanak, hogy a Líbiából érkezők közt koronavírusos betegek is lesznek, hiszen Afrikában valóságos mérés nem igazán történik. 

A beszélgetés teljes hosszában Juhász Hajnalka hamarosan induló YouTube csatornáján érhető el. A következő alkalommal Magyarország nemzetbiztonsági stratégiájáról beszélgetnek. 

(Forrás: Juhász Hajnalka)

 

Összesen 4 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés