Most akkor tényleg elveszik az építésügyet az önkormányzatoktól?

2019. november 15. 9:15

Írta: Kereki Gergő
Nem. Az építésügy eddig sem volt önkormányzati feladat. A jegyzők sem önkormányzati tisztségviselői minőségükben, hanem az államigazgatás helyi képviselőjeként jártak el építési hatósági ügyekben. Részletek a cikkben.

A kormány frissen beadott javaslatai szerint az önkormányzatok nem szólhatnának bele, mi épül a településen és mi nem – írja az Index a Miniszterelnökség „a fővárosi és megyei kormányhivatalok működésének egyszerűsítése érdekében egyes törvények módosításáról” címmel beadott salátatörvényére hivatkozva.

A törvénymódosítás értelmében 2020 márciusától a járásközpont városok jegyzői helyett a kormányhivatalok járnának el építési igazgatási ügyekben első fokon. Az Index szerint ez „jelentős feladatelvonás az önkormányzatoktól, amelyeknek innentől nem lesz beleszólása abba, hogy mi és hogyan épül a városokban, kerületekben”. 

Az építésügyi igazgatás eddig sem volt önkormányzati hatáskör

Csakhogy építésügyi hatósági kérdésekben az önkormányzatok eddig sem járhattak el, hiszen azokat a jegyzők nem önkormányzati tisztségviselőként, hanem az államigazgatás helyi képviselőjeként látták el. 

A települési jegyzőnek ugyanis az önkormányzati törvény szerint kettős szerepe van. Egyrészt a képviselő-testület által átruházott hatáskörben önkormányzati feladat- és hatásköröket gyakorol, ez a jegyző önkormányzati tisztségviselői minőségét domborítja ki. Másrészt törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet államigazgatási feladatokat telepíthet a jegyzőre. Ebben a helyzetben a jegyző már az államigazgatás helyi képviselőjeként jár el. Az építési hatósági feladatok vonatkozásában pont ezutóbbi lehetőséggel élt az állam. Az építési hatósági feladatok ugyanis az építési törvény szerint államigazgatási feladatnak minősülnek, azokat pedig az állam eddig első fokon a járásszékhely települési önkormányzat jegyzőjén és a fővárosi kerületi önkormányzat jegyzőjén keresztül gyakorolta. A másodfokú építésügyi hatósági feladatokat pedig a fővárosi és megyei kormányhivatalok látták el. 

Magyarul:

a jegyzők eddig sem önkormányzati feladatot teljesítettek, amikor első fokon építési ügyekben eljártak,

hanem a kormány által rájuk ruházott államigazgatási jogkört gyakorolták. Ebből következik, hogy bár a jegyző felett a település polgármestere gyakorolja a munkáltatói jogokat, építési ügyekben, mivel azok nem önkormányzati, hanem államigazgatási hatáskörök, a polgármester vagy a helyi képviselő-testület eddig sem lehetett befolyással a jegyzőre, utasításokat törvényesen nem adhatott neki, építésügyi döntéseit nem bírálhatta felül. A Miniszterelnökség által

most benyújtott módosítás tehát az önkormányzatoktól semmilyen hatáskört nem von el,

hiszen eleve olyan hatáskörről beszélünk, ami eddig sem volt az önkormányzatoké.

Az eddigi szabályozás szerint egyébként, ha valakinek építési engedélyre volt szüksége, annak első körben a jegyzőhöz kellett fordulnia. Amennyiben a jegyző az építési engedély kiadását megtagadta, akkor jogorvoslattal a másodfokon eljáró, illetékes kormányhivatalnál lehetett élni. 2020 márciusától az változik, hogy már első fokon is a kormányhivatalhoz kell fordulnia annak, aki építeni szeretne.

Ami nem változik: továbbra is az önkormányzatok fogadják el a helyi építési szabályzatot

Az önkormányzatok kezében továbbra is erős kártya marad a helyi építési szabályzat elfogadásának eszköze. A helyi építési szabályzatot az önkormányzatok képviselő-testülete dolgozza ki és fogadja el. 

A helyi építési szabályzatban az önkormányzatok lehatárolhatják az építési övezetek területét, az építési övezetek vonatkozásában előírhatják a megengedett legnagyobb beépítettség mértékét, a megengedett legnagyobb beépítési magasságot vagy építménymagasságot, a beépítési módot, az építési helyet, az építési telken elhelyezhető épületek számát és rendeltetését, a minimális zöldfelület mértékét, hozhatnak a járművek mennyiségére és elhelyezésére vonatkozó előírásokat, de közegészségügyi szempontok szerint megállapíthatják a szennyvízelvezetés vagy tisztítás szabályait is. 

A 2020-tól már első fokon is eljáró kormányhivataloknak az engedélyek megadásánál továbbra is tekintettel kell legyenek a képviselő-testületek által elfogadott építési szabályzatok rendelkezéseire. Az önkormányzat területén így csak a helyi építési szabályzat előírásainak megfelelően szabad építkezni. 

A települések tehát a helyi építési szabályzatokon keresztül a jövőben is meghatározhatják, mi és hogyan épüljön a területükön.

Ráadásul az önkormányzatok jogosultak arra is, hogy telekalakítási, építési vagy változtatási tilalmat rendeljenek el a településen.

Összesen 106 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Azt írja az Index: "A kormány frissen beadott javaslatai szerint az önkormányzatok nem szólhatnának bele, mi épül a településen és mi nem, a szabálysértési ügyeket átadnák a rendőrségnek, a tömegközlekedést pedig a városoknak nagyrészt az iparűzési adóbevételekből kellene fenntartani. Utóbbi megrogyaszthatja az amúgy sem túl biztos lábakon álló fővárosi költségvetést."

Ebben a formájában egyik állítás sem igaz.

El kell olvasni a https://epitesijog.hu/magyaraz.. linken található tájékoztatót és akkor minden világossá válik.

Azzal pedig egyet lehet érteni, hogy az önkormányzatok elsősorban a helyi tömegközlekedésre fordítsák az iparűzési adót. Egyébként a tömegközlekedést az állami költségvetés is támogatja.

Én már elég rég építkeztem, arra emlékszem, hogy be kellett gyűjtenem a szomszédok hozzájárulását is. A szövegből nekem az jön le, hogy a használatbavételi engedélyt a kormányhivatal adja ki vagy esetleg a nevében a Jegyző vagy valamilyen osztály a várostól? A szomszéd ezek után hova felebezhet, ( ha mégis eltértem és az ellenőr valamiért nem szúrta ki, mert valakik kijönnek az biztos) egy magasabb szintű kormányhivatalhoz vagy a bírósághoz? Nem világos az, hogy kinek mi a feladat/jogköre.

A legújabb titkos Orbán-terv: valóban, az önkormányzatokat elveszik
- az önkormányzatoktól.
És odaadják a
- kormányzatönöknek.

A helyreigazító cikk, mint halottnak a csók.
A lapot a címlap, vagy a címlapfotó adja el.
A hírt pedig annak megcímezése.

A miniszterelnököt megölni nem kell, félnetek jó lesz, ha mindenki egyetért, én nem, ellenzem.

A miniszterelnököt megölni, nem kell félnetek, jó lesz, ha mindenki egyetért, én nem ellenzem.

A Fidesz és a kormány képtelen értelmes jogalkotásra!!!
A jogban hangsúlyosan kell szerepeltetni, a cím, a fejszöveg (lead), fotó hatását. Mert ez ragad meg az olvasóban,

nem az, mint több száz sajtólotyó mellett a Gergely Zsófia nevezetű médiaringyó a HVG-ben használ: hogy ti., a cikk első 99 százalékában hamisít, besároz, gyaláz, aztán az utolsó három sorában, amit 100-ból pont 99-en NEM OLVASNAK EL, odaböki, az egész csak terv, de azt sem erősítették meg.

Ez egy kis fontoskodó hsz-köcsög, perverzül élvezi, minél irrevelánsabban hazudik.

A településen az, ott és úgy épülhet, ahogy az a HÉSZ-ben van. Ez önkormányzati hatáskör. Volt
és lesz továbbra is. (Az, hogy ennek ellenőrzése a kormányhivatalhoz kerül, tekinthető úgy is,
mint a jegyző tehermentesítése.)

Tényleg, milyen jó lenne kizárni mindenkit a választhatóság jogából, aki butább a jegyzőnél!
Minden településre kéne egy eukomform pszichiátriai intézet, aki specifikus független-
objektív vizsgálattal eldöntené, hogy ki lehet potenciális polgármester. Ha véletlenül jön egy
új jegyző, aki okosabb nemcsak a régi jegyzőnél, hanem a régi jegyzőnél okosabb
polgármesternél is még okosabb, akkor új polgármesterválasztásokat kell kiírni.

Ezt a megoldást még az Sargentini asszony is megtapsolná, aki okosabb a legokosabb jegyzőnél, ezért írhat jelentést a jogállamiságról.

"Az önkormányzatok kezében továbbra is erős kártya marad a helyi építési szabályzat elfogadásának eszköze. A helyi építési szabályzatot az önkormányzatok képviselő-testülete dolgozza ki és fogadja el."

Hát hogyne, kedves Kereki, hát hogyne...
Ott volt ez az "erős kártya" pl. a zuglói önkormányzat kezében is, csak éppen sz.rt sem ért vele,
amikor a helyi építési szabályzata szerint akart eljárni a Liget projekt városligeti beépítéseinek ügyében.
Merthogy a projektet "kiemelt beruházás"-nak minősítette a kormány,
és máris Tarlósék,
ill. az építési engedélyeket illetően a nagyon derék Kosztyu Anikó (V. ker. oszt.vez./főoszt.vezh.)
kezébe került az ügy.
Olvasnivaló:
https://magyarnarancs.hu/belpo..

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés