Ki is az igazi keresztény?

2019. október 30. 13:12

Joó István
Mandiner
Nem méltányos épp azt a vezető politikust kifigurázni, aki akkor is vállalja hitét, amikor úgy tűnik, hogy a kereszténység nem a szavazatmaximálás hívószava. 

Napok óta terjed a világhálón, közösségi oldalakon egy különleges kompozíciójú fotó. Főleg jobbra szavazó, vallásos polgárok osztogatják. Elvileg semmi különös: két ember, a háttérben Budapest látképe. De az egyik ember úgy áll a budai várbeli kormányzati épület erkélyén, akár egy lábatlan sakkbábu.

A másik emberalak térdepel. Így alig magasabb a mellette imádkozó férfinál. Egy szinten vannak. Ráadásul a közös imádság hullámhosszán. A térdelő hagyományos-egyháziasan összekulcsolja a kezét, társa viszont csak feje lehajtásával tudja kifejezni az imahelyzetet. Utóbbi Nick Vujicic, ausztráliai szerb igehirdető, aki világszerte sportcsarnokokban nyújt lelki erősítést hívőknek, Istent keresőknek, mozgáskorlátozott sorstársaknak. Imatársa pedig Orbán Viktor magyar miniszterelnök, aki az általa újabban hangoztatott „keresztény szabadság” szókapcsolattal majdnem akkora visszhangot vert Európában és itthon, mint korábban az „illiberális demokráciával”.

A kép vitathatatlan népszerűségét Balavány György, a 24.hu újságírója egy nem túl jó indulatú, de annál feltűnősködőbb hangvételű glosszával igyekezett ellensúlyozni. Ahogy az elején sietve leszögezi: „A végtagok nélküli sztárprédikátor és motivációs tréner természetesen nem azért tette a látogatást, mert legitimálni óhajtja a magyar kormányfő politikáját. Nick Vujicic szokása, hogy kvázi az evangélium diplomatájaként az országokban, ahol előadást tart, felkeresi a politikai vezetőket, az elmúlt években tizennyolcnál is több elnökkel találkozott.” Balavány ezzel feledtetni próbálja, hogy a világhírű prédikátor, bár találkozott tizennyolcnál is több elnökkel, de nyilván

nem mindannyiukkal elegyedett közös imádságba. Orbánnal viszont örömest. 

E visszájára elsülő figyelemelterelési kísérlet után az ellenzéki portál izgékony megmondóembere nekilát izzadtságszagú gonoszkodásának, ő ilyen imának látná létjogát: „Hazudtam, lehetővé tettem, hogy strómanokon keresztül elsíbolják a közpénzt. Nem neked adtam a dicsőséget, hanem magam köré építettem személyi kultuszt. Itt, ahol most vagyunk, százmilliókból építtetem csak a teraszt, hogy nagyzolhassak. Ugyanakkor egyáltalán nem törődtem a szegényekkel, az elesettekkel. Nem törődtem a mozgássérült emberek jogaival sem eleget, kilenc éves kormányzásom alatt sem lett teljes a közintézmények akadálymentesítése.

Néha pimasz dolgok következnek a demokráciából, a szólás- és sajtószabadságból. De hát akik demokraták, azoknak ilyenkor tűrni kell. Különösen igaz ez a kereszténydemokratákra, akik közül némelyeknek tényleges keresztény szabadságuk is van arra, hogy türelmesek legyenek Balavány György zsurnaliszta cikkével szemben, amely kicsúfolja két híres személyiség kétségtelenül megtörtént, valóságos közös imádságát. A 24.hu korábban már megírta: a lekapott jelenetet először a világhírű hitszónok twittelte, ezt vette át később a magyar kormányfő a Facebook-oldalán. 

A „közpénzelsíbolásról” mint közhelyes, sulykolt vádról bevillanhat sokunknak, hogy az önkormányzati választásokon vesztes fideszes önkormányzatok, megyei jogú városokban, budapesti kerületekben,

milyen jó állapotban adták át a szivárványkoalíciónak a kasszát.

Ferencvárosban például kiderült: Bácskai Jánosék 9 milliárdot hagyományoztak az új vezetésre. Baranyi Krisztina új ferencvárosi polgármester ekkor eresztette el szállóigéjét, hogy ha ennyi pénz van a számlán, annál inkább nem érti, hogy miért van még mindig annyi ferencvárosi vécé kint a gangon. Ki a szellemesebb vádolgató? Baranyi Krisztina? Vagy az újságíró, aki önkényesen kijelölte, milyennek kellett volna lennie Nick Vujicic és Orbán Viktor között annak az imádságnak – amelynek ő nem is volt tanúja? 

Ó, de könnyű odavetni, hogy Orbán személyi kultuszt épít, de bezzeg a közintézmények akadálymentesítése például nem haladt előre. Mi is hadd vessük könnyedén oda, hogy ennyit kormány még nem tett mozgáskorlátozottak, látás- és hallássérültek köztéri, közintézménybeli, sőt infokommunikációs akadálymentesítésért. 

Ám a miniszterelnök kéretlen imaírója csak ezután jut glosszája „mélységes tetőpontjára”, folytatván az álimádságot: „Kiforgattam a jogaiból a nyomorultat, a hajléktalant, a jövevényt.” Mármint hogy e szavakkal kéne töredelmesen bűnt vallania a miniszterelnöknek, természetesen a keresztény motivációs tréner jelenlétében. Kiforgatta-e a jogaiból Orbán Viktor a nyomorultat? Csak vaktában lövöldözöm a klaviatúrámon, nézzük a cigányságot. Hány tízezer roma jutott be ez idáig a Fidesz-KDNP kormány által felépített közfoglalkoztatásba, a

helyett, hogy a liberálisok ajánlotta „segílykével” hagyták volna őket további nemzedékekre bebetonozódni a munkanélküliségbe?

Hány ilyen, eredetileg mélyszegényégben élő, de a munka világára a közfoglalkoztatásban felkészített romának lett később állása az elsődleges munkaerőpiacon? A csok segítségével hány roma család szerzett élhetőbb hajlékot?

Mindemellett számos olyan jogszabály és intézkedés született tavaly, amely nem engedi a köztéren megfagyni a fedélteleneket akkor sem, ha – a növekvő férőhelyszám és javuló hajléktalan-ellátási körülmények ellenére – némelyikük télen is utcán akarna maradni.

Az ex-jobboldali publicista, aki a kormányzati családvédelmi politika kapcsán nemrég kinyilvánította, nincs abban semmi rossz, ha a magyarság eltűnik a porondról, új remekében azt is véli: Orbán „meghódoltatta a nagyobb egyházakat”. Próbáljuk aprópénzre váltani: netán olyasmivel van baja, hogy mondjuk egy tradicionális egyházi gyülekezet az újra indított általános iskolája működéséhez egyházi kiegészítő támogatást kap az államtól, vagy egyszeri támogatást óvodaépítéséhez, temploma felújításához? Ezek volnának a meghódoltatás nyilvánvaló bizonyítékai? 

A szólás- és sajtószabadság nagyobb dicsőségére nyugodtan lehet prolongálni a kormányfővel szembeni gyűlöletkeltést. De ha Balavány keresztényibb, mint amekkora keresztényiséget Orbán Viktornak tulajdonít, akkor magán kezdi a bűnvallást, amelyre persze mindenkinek naponta szüksége lehet. És nem próbálja kifigurázni azt a vezető politikust, aki lám, akkor is vállalja hitét, amikor úgy tűnik, hogy a kereszténység nem a szavazatmaximálás hívószava. 

Összesen 325 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés