Ma már nem az számít tudásnak, amit a miniszter gondol

2016. január 31. 12:53

Nádori Gergely
Index
A kormányzat a tudásról egy 19. századi paradigmában gondolkodik. Nem csoda, ha a PISA-eredmények nem javulnak (hiszen az OECD felmérésében egyszerűen más számít tudásnak mint a mi iskoláinkban).

„A mostani világban az ismeretek és az eljárások nagy részét is gépekben tároljuk és gépek képesek azokat elvégezni, az így felszabadult szellemi kapacitás kreativitásra, innovációra, együttműködésre fordítható, ezért ez is lesz a tudás mérője. A tárgyi tudás már csak egy (nem is a leglényegesebb) eleme a tudásnak. Tudni kell hol keresni, jó kérdéseket megfogalmazni, ami ismeretek nélkül nem lehetséges, viszont az aprólékos részletek sorolása helyett inkább a nagy kép átlátására van szükség hozzá. (...)

A magyar oktatásirányítás ebből a változásból semmit sem vesz észre. Mintha a szekéren ülve csak bámulná, ahogy az egyre gyorsabb autók elhaladnak mellette és ahelyett, hogy átülne egybe, csak egyre jobban csattogtatná az ostort. A szoros tantervi szabályozás, ami nem hagy helyet az innovációnak és a projekt-szerű tanulásnak, a tényanyag hangsúlyozása a kerettantervben vagy akár az az apróság, hogy az idén már nem használható olyan atlasz a történelemérettségin, amiben kronológia is van – tehát a diákoknak az összes lehetséges évszámot fejben kell tartaniuk –, mind azt mutatják, hogy a kormányzat a tudásról egy 19. századi paradigmában gondolkodik. Nem csoda, ha a PISA-eredmények nem javulnak (hiszen az OECD felmérésében egyszerűen más számít tudásnak mint a mi iskoláinkban).

A tanárok pedig abban a helyzetben vannak, mint a korábbi példában a ló: csattog az ostor a hátukon, de pontosan tudják, hogy ettől még nem fogják utolérni a mellettük elhúzó Ferrarikat. Hiába kell központi tantervekből és tankönyvekből tanítaniuk, portfoliót és önértékelést írniuk, 32 órát az iskolaépületben tölteniük és a gyerekeket is bent tartaniuk késő délutánig, hiába kell egyre több és több tényt belepréselniük a gyerekek fejébe, tudják, hogy ez egy lépést sem visz közelebb a 21. századi tudáshoz. Közben ők is látják, hogy a világ, a szülők, a gyerekek elvárásai nem azok, mint amit miniszter megkíván, látják, hogy ebben a rendszerben nincs helye projektmunkának, együttműködésnek, kreativitásnak, problémamegoldásnak, IKT eszközök alkotó használatának, pedig ez az, amit a világ elvár. De jelen pillanatban úgy tűnik, hogy a valódi problémáikat az oktatás irányítói megérteni sem képesek.”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 263 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

A tudás az tudás volt a 19. században, sőt előbb is, csak persze mást is kell tudni, még ha az OECD máshogy is akarja felmérni.

ez egy lépést sem visz közelebb a 21. századi tudáshoz.

Azt a bizonyos 21. századi tudást nyugodtan nevezzük tudatlanségnak, ahol is egy egy részterületen képeznek (kétségtelenül kiváló) szakbarbárokat, akiknek az álltalános műveltségük csapnivaló. Márpedig enélkül széleslátókörű ember nem létezik. Ez viszont nem is céljuk, nagyon megfelel céljaiknak az általuk előállított embertipus.

Másrészről nehogy azt gondoljuk már, hogy a pedagógusok tömegei képesek és akarnak speciális képzési módokat alkalmazni. Ha pedig akarnak is, egyáltalában nem biztos, alkalmasok rá. Az iskola és benne a gyerek pedig nem kísérletezés tárgya. (A kisérlet nem sikerül ki számol el a gyerekkel és családjával ?)

Nem mondom, hogy minden rendben van. De ez az érvelés gyenge lábakon áll.

Az internet használatát meg kell tanulni. Az internetes tartalom 10%-a fontos és hesznos tudnivaló, a többi kizárólag szemét.

Ma az látható, hogy már az egyetemisták is kezdenek leszokni a könyvtárazásról, és az internetet túrják, miközben nem rendelkeznek azzal a tudással, hogy ki tudják szűrni a fals ökörséget a valódi ismertekből.

Az internet annak, és csakis annak könnyíti meg a dolgát, aki egy adott tudományban már megalapozott ismeretekkel rendelkezik.

Az nem megy, hogy hopp, ugorjunk neki, és a net segítségével kitanulunk valamit. Abból egy hatalmas katyvasz lesz csak az ember fejében, igazságok, részigazságok és komplett őrültségek elegye, ami úgy tánik, mintha koherens egészt alkotna, holott nem.

Sajnos sokkal valószínűbb, hogy az oktatás katasztrofális állapota nem a kontraszelekció és a dilettáns döntések következménye, hanem tudatos rombolás. Orbánisztánnak nincs szüksége szakképzett, önálló gondolkodásra képes polgárokra, elég pár százezer droid, akik befogott pofával működtetik a rezsimet.

pontosan. És éppen azért, mert a net egy mindenki számára hozzáférhető fórum, az ilyen őrültek valódi támogatottságot szereznek, s aki mögött sok ember áll, az hatalommal bír.

Emlékezzünk csak az amerikai bionénire, aki hadjáratot indított az egészségtelen ételek ellen, és arra szólította fel híveit, hogy semmi olyat ne vegyenek meg, aminek az összetevői között olyan szót látnak, amit nem értenek.
Mondanom sem kell, előfordult, hogy a gyártó cég hátrált meg és vett ki az összetevők közül egy teljesen ártalmatlant, mert félt a negatív reklámtól, elmagyarázni meg úgysem tudta volna, hogy nincs azzal semmi baj, hiszen nem értették volna meg.

A tudomány eljutott oda, hogy bizonyos területeken annyira előrehaladt, hogy elmagyarázni is képtelen az átlagembernek, hogy mit és miért tesz és gondol.

Az átlagemberek meg ezzel egyidőben egyre ostobábbá válnak, a netről és a tömegkommunikációból tájékozódnak, és örülnek az antalvaliknak, mert ők két mondatban el tudják magyarázni a hihető faszságot, míg a mérnök/biológus/nyelvész/történész stb a pontosságra törekedve bonyolult mondatokban tudna csak elmondani nekik valamit, ami ugyan igaz, de számukra homályos.

Az a fránya módszer!
Bizony azzal van a probléma. Meg a megszokott kényszerű feladásával. Ami tegnap jó volt, ma nem jó. Azonban ez többlet munkával jár. A versenyszférában is nagyon sok beosztásban lévő munkáknál folyamatosan készülni kell. Munkaidő után, hétvégeken, szakkönyvekből az internet segítségével. Ezt sem fizeti senki meg. Illetve abban kerül megfizetésre, hogy foglalkoztatnak. Amennyiben elhanyagolom a naprakész tudást és erre rájönnek, másnap már más lesz helyettem.

A tanításnak, tanulásnak számos módszere van, nemcsak a sablonos "magolás". Ebbe a körbe beletartozik a logika, a logikai képesség fejlesztése, hasznosítása.

A módszert az oktatónak egyetlen törvény, rendelet sem írja elő. Saját magának kell megválasztani, figyelembe véve a környezetet, a lehetőségeket, képességeket. Ezért több a tanár, mint a betanított munkás. A gyakorlatban viszont úgy néz ki; az oktatók többsége betanított munkásként funkcionál.

Írtam egy hosszabb hozzászólást is, de elszállt. A hsz.-om Burmin 2016. január 31. 15:19 hsz.-val volt kapcsolatos. Nincs időm újraírni, de javaslom mindkettőtöknek elolvasni a linken található írást, amely megvilágítja, hogy mit értünk a portfólió alatt.
http://www.nyf.hu/bgytk/sites/..

A lexikális tudás nem tudás. Előbb, vagy utóbb elfelejtődik. Az alapokat sem a lexikális tudás képezi, hanem a megértés, a logika megléte és használata.

Mindig utáltam a magolást, a keretek merev szabályát. Ezért hagytam abba nappalin a tanulást és a közép, felsőfokú képzést levelező tagozaton végeztem, csak a vizsgákra jártam be.
A vizsgákon is legtöbbször vitába kerültem a vizsgáztatókkal egyes tantárgyaknál, mert már régen túlhaladott volt, amit az írott tananyag tartalmazott, ők viszont ragaszkodtak a tananyaghoz. Ezt csak úgy tudtam megkerülni, hogy elmondtam a sajátomat, majd kiegészítettem, hogy ez a tankönyvben, jegyzetben tévesen van leírva.
Talán mondanom sem kellene, de nem voltam a kedvence ezeknek a vizsgáztatóknak.

Válaszok:
Tündér_Lala | 2016. január 31. 16:23

"Az átlag ember nem ostobább, csak szembe jön velünk az a típus, akinek létezéséről az internet előtt nem tudtunk"

Igen, ha belegondolok, ebben valószínűleg igazad van.

Először.
Az általad visszaidézte szöveg nem a tanításra vonatkozik, hanem a céges magatartásra, az ottani készülésre.

Így amit nekem állításnak tulajdonítasz azt te fogalmaztad meg. Olyan is és annyit is ér.

Nem tudom és nem is érdekel, hogy a gyakorlatban miképpen minősítik őket, de az biztos, hogy a tudás, hozzáállás, az eredmény alapján kellene minősíteni. Ehhez nyújt segítséget a portfólió.

Azt nem tudom, hogy Arany János, Babits Mihály, Rácz tanár úr milyen metodikával tanított, de abban biztos vagyok, hogy nem biflázás, magolás megkövetelésével. Kb úgy ahogy Öveges József professzor úr. Nekem is volt egy ilyen fizika, kémia tanárom. Egyik tantárgyat sem kedveltem, de jól éreztem magam az óráin.

"A net nem tudás-eszköz."?

Aki ilyent állít annak a tanításhoz semmi köze sincs. Bizony a net a tudáshoz segítő eszköz. Ennek segítségével tanult meg olvasni, írni a lányom 4 éves korában. A net segítségével - letöltött programok felhasználásúval - tanult idegen nyelvet, majd a tanári szakdolgozatát ennek felhasználásával készítette el.
Az állításod olyan, mintha azt állítanád; a tankönyv, a könyv nem a tudás eszköze.

PISA eredményekkel érvelni a magyar oktatási rendszerrel szemben veszedelmes vállalkozás. Mert az embernek rögtön bevillan a svéd eredmény, ami hajszálra a magyarral egyezik meg, pedig ott négyszer többet költenek egy diákra mint nálunk és eléggé liberálisnak tűnnek.Ott is itt is a tanulók összetételének változása a döntő ok- a svédeknél a képességtelen bevándorló gyerekek arányának a növekedése pl. Negyven éve nálunk 5% volt a cigány tanulók aránya, ma 20% körül, ötven év múlva lesz 40%. Bármilyen felvilágosult, index-pozitív oktatási szisztéma alkalmazása mellett is boldog békeidőként hivatkoznak majd a mostani eredményekre- annyira szar lesz az akkori.
A másik, nem tudom a szerző tisztában van-e azzal a ténnyel, hogy a PISA eredményekben toronymagasan első keleti országokban (Tajvan, Korea, Kína, Japán) milyen mennyiségű lexikális tudást tömnek a diákok fejébe? Esetleg mondjuk az a háromezer kanji írásjel, mondjuk a japán, vagy kínai diákoknál bizony bekerül a buksikba, azt nem google-ról tolják..

A "lexikális tudás nem tudás" bizonyítéka te magad vagy a hozzászólásaiddal. Logikátlan, tartalmatlan, troll. Változtass nick nevet. Bár oly mindegy a stílus úgyis elárul.

Persze, hogy elfelejti az adatokat, képleteket. De ha egyszer megtanulta (nem bemagolta), begyakorolta és legfőképpen megértette, akkor ahhoz később is vissza tud nyúlni. (Igen az adatok, képletek előkereshetők.) Ehhez azonban egyszer komolyan foglalkinia kell az adott témával, különben fel sem ismeri, hogy miről van szó.

Különben egyetértek. Ez egy hivatás (volna) ahol az ismeretátadáson kívül felépítenek egy embert (mindenféle szempontból). Azért ettől a szemlélettől nagyon messze kerültünk.

Válaszok:
Berecskereki | 2016. január 31. 16:28
Berecskereki | 2016. január 31. 16:30

:-)
Aki azt hiszi, hogy a portfólió az olyan valami, ami port és le van fóliázva annak úgyis hiába magyarázod.

a "libsi anarchista" részre

Az AKG-ben jártam már, és biztos voltam benne, hogy az én gyerekem nem oda fog járni.
Ellenben azt is tudom - mivel a tágabb családból ismerek ilyet - aki a hagyományos iskolarendszerben csak kallódott, és az AKG-ben találta meg önmagát, és lett végül kallódó fiatal helyett sikeres.

Az a modell, amit az AKG csinál, igen sokaknak nem való. Másoknál viszont működik. És ezért van létjogosultsága.

Te ettől még gyűlölheted. Én csak szimplán nem iratom oda a gyerekem.

Megtanulni, megérteni, alkalmazni. Ez a lényeg. A megértéshez pedig nagymértékben hozzásegítenek a vizuális eszközök, kísérletek, stb..
Mindehhez felhasználható a számítástechnika, az internet, mint eszköz.

Ja!
A hívatásról meg nem érdemes vitatkozni. Nem is lehet. Egyetértek veled. Sőt! A mutatvány ezen áll, vagy bukik.

biztosan nem olvastam figyelmesen: hol is mucsaizta le őket en bloc?

"jelen pillanatban úgy tűnik, hogy a valódi problémáikat az oktatás irányítói megérteni sem képesek.”"
Ez így igaz.
ha értenék, első helyen vezetnék be "Az emberi tudat manipulálása" tantárgyat.
És minden továbbit erre építenének.
Mi pl. ezelőtt majd hatvan évvel részletesen tanultuk a kamatszámítást, a kamatos kamatot, ÁLTALÁNOS ISKOLÁBAN, falun.
Sőt: volt egészségtan, háztartási ismeretek, benne postai feladóvevények kitöltése, minden, ami az életben való EL NEM TÉVEDÉSNEK adott helyt.

Válaszok:
OberEnnsinnen | 2016. január 31. 17:04

És még cak annyi.
HA TILOS AZ ÚN. SZEGREGÁCIÓ:
MAGYARORSZÁG Minden elit iskolája mellé kollégiumokat építeni!
Annyi hellyel, amennyi fel tudja szívni az elmaradott térségek gyerekeit, és őket ezekben az elit iskolákban - természetesen a MAGÁN- és MINDEN iskolatípus IDE ÉRTENDŐ - tanítani, végig, 16 éves korukig.
És akkor ne legyen szegregáció.
Míg ez nincs így, addig az elit- és alapítványi iskolák szegregálják az állami iskolákat.
Ezt a helyzetet likvidálni kell.

Erre Strasbourgban azt az ítéletet hoznák, hogy az intézmény megsértette a jelentkező emberi méltóságát a felvételivel.
Arról már nem is beszélek, ha esetleg a bőrszíne, ateizmusa stb...

"A világ korábban is gyorsan változott"

A világ egyre gyorsabban változik, a "régen is jó vó't, most is jó lesz" attitüd automatikusan magában hordozza a lemaradás veszélyét.

"Biztos nem az iskolában tanulták meg használni a gépet, mégis megtanulták."

Ja, megtanulták írógépként használni a számítógépet. Csodás. Ami természetesen nem jelent egyet a számítógéphasználat ismeretével.
Éppen arról lenne szó, hogy ne fészbúkolni és csetelni használjanak (csak) a kölkök egy ilyen eszközt.

Tudod a játékszabályt: aki állít, az érvel, bizonyít.

Tiéd a pálya.

Az idézett rész az én szememben nem ezt jelenti, egyszerűen a sebességkülönbséget és a változtatásoktól való félelmet érzékelteti. Semmi köze a bőgatyás dumához.
Ott lehet a baj, hogy amikor olvasok, a tartalomra koncentrálok.

a ki így, ki úgy igaz, csak az arány nem mindegy. Az ötvenesek döntő többsége számítógép-analfabéta, annak ellenére, hogy naponta használja.

Én nem állítom, hogy tudom, hogy pontosan hogyan kéne átalakítani az oktatást. De abban nagyjából biztos vagyok, hogy nem mehet ami húsz éve sem működött, azt hiába toldozgatjuk, most sem fog. Azok a fiatalok sikeresebbek, akik innovatívak, kreatívak, jobban fel vannak készítve a változásokhoz való alkalmazkodásra. Máshogy is el lehet lavírozni persze, csak kérdés, hogy lehet-e a lavírozás a cél.

Mindenesetre nem a legjobb üzenet, hogy olyan stratégiailag döntő fontosságú területeknek, mint az oktatás és az egészségügy, nálunk önálló szakminisztériuma sincs, hanem be van seperve egy totálisan inkompetens teológus alá, míg a propagandának önálló minisztériumot állítottak fel.

"S tényleg jobban működtek-e vagy csak a fóbiáidat teregeted?"

írtam volna, hogy jobban működtek? Vagy csak ezt szeretnéd belelátni?
Nem szerencsés azzal visszavágni egy az oktatást ért kritikára, hogy akkor biztos úgy gondolom, régen jó volt.
A gyerekeknek teljesen mindegy, ki van kormányon.


A számítógép-analfabetizmuson azt az 50 felett gyakori jelenséget értem, hogy a ki-bekapcsolás és az írógépszerű használaton kívül másra képtelenek használni a gépet. Tehát nem programozásról beszélek, hanem szimpla felhasználói ismeretekről.

örülök, hogy egyetértünk abban, hogy mi is a probléma

Ez vmi találós kérdés?

Célravezetőbb lenne, ha közölnéd: mit állítasz; mit cáfolsz abból, amit írtam (de csak abból, amit ténylegesen leírtam), és mivel támasztod alá.

ahogy elnézem, az esetedben sikerrel jártak

idézz kérlek: melyik állításomnak a cáfolata?

Szerintem baromira el vagy tévedve

ennek nem mond ellent az, hogy azt mondod, a fiatalok is azok.

Éppen az lenne a cél, hogy ők már ne legyenek azok.

Én nem az ellenvéleményt nem viselem el, csak az zavar, ha olyan véleményt álmodsz meg, ami nem az enyém, majd azzal vitázol.

Gondolkodni kell tanítani. Te arról beszélsz, hogy a csoportod tagjai egyből bele akarnak kezdeni, vagy a franc tudja, de nem gondolkodni akarnak. A korszerű oktatásban nem arról van szó, hogy ki kell dobni a papírt, hanem arról, hogy megtanulják használni az agyuk. Amit te elvársz a csoportodtól, az a legtöbb kezdő programozással foglalkozó könyvben alapvető elemként jelenik meg, és nem véletlenül, ezért kicsit furcsa is, hogy a csoportodban ennyire ignorálják. És pont ez az ignorálás mutat rá arra, hogy nem égett bele mélyen az agyukba: gondolkodjanak, tervezzenek. Nem is gondolnak arra, hogy gondolkodjanak. :)

A másikból lesz a politikus. :)

Csoportmunkát "próbálni" nincs értelme, mert csak egy arra jól felépített rendszerben tud működni. Az emberek egy része nincs hozzászokva, ezért kellene már az óvodától kezdve bevonni a nevelésbe. Ráférne a magyar emberekre, hogy jobban együtt tudjanak működni. Nekünk már nem lesz jobb tőle, de a következő generációknak igen.

Nem "mi" írjuk, hanem az a maroknyi ember, aki nem elégedett meg azzal amit az iskolában kapott. Ők - megítélésem szerint - többségében pont azok, akik érdeklődésből (kvázi játékból) vagy céltudatosan tanultak, fejlesztették magukat. Ettől még az átlag nem lesz jó informatikus, mert a jók nem az oktatási rendszer jósága által termelődtek ki, hanem a saját sorsukból fakadóan.

Nem tanulták meg. Én is meg tudok javítani az autómon ezt-azt, és egyre több dolgot, mert utánanézek, kérdezek, de azért a tudásom csupán lassan mélyülő, nem készségszintű, mint egy jó autószerelőé. A legtöbb embernek fogalma sincs arról, hogy a számítógép nem feltétlenül az, amit ők ismernek, arra pedig ritkán gondolnak, hogy a számítógép használata nem kell hogy kimerüljön abban amit ők csinálnak vele, és így teljes sötétségben vannak azt illetően, mi az a maximum amit egy gépből ki lehet hozni, és mi az amit a gép segítségével az ember elérhet (gyk. hogyan lehet az ember és a gondolkodása, tudása fejlődésének szolgálatába állítani a számítógépet). Nem ismerik a saját számítógépüket, ahogy én sem az autómat, és nem ismerik a lehetőségeket, ahogy én sem az autószerelést. A mai gyerekek kevés tudománnyal bírnak a számítógépekkel kapcsolatosan, de az előbb írtak miatt beszélgetni sem igazán lehet arról, hogyan vonjuk be hatékonyan és helyesen a számítógépeket az oktatásba, mert többen egyből beüvöltik: Facebook. És tulajdonképpen okkal teszik. Pont azért, mert sem ők, sem a fiatalok nem tudják hatékonyan használni a számítógépet, nem értik, nem látják a lehetőségeket, gyakorlatilag mintha azok nem is lennének, ezért a fejlődés helyett Facebookoznak. Nem az a baj, hogy azokat a dolgokat csinálják az emberek a számítógéppel amiket csinálnak, hanem az, hogy nincs rálátásuk a további lehetőségekre, és ennél is nagyobb baj, hogy a gyerekek sem kapnak sokkal több támpontot az iskolában. Pedig 2016-ban fontos lenne megtanítani a fiataloknak, hogyan használják okosan a számítógépet. Ahogy az is elengedhetetlen lenne, hogy az iskolában megtanulják használni a fejüket.

"Mi meg most azt hisszük, csak nekünk lesznek új technikai megoldások az életünkben, és ez valami különleges."

Én azt hiszem, hogy itt vannak a számítógépek az asztalokon, kezekben, zsebekben, az emberek mégsem igazán tudják a saját fejlődésük szolgálatába állítani őket.

Ő az internetről beszélt és ebben a szálban korábban azt írta, az internet nem csupán facebookozásból áll...

Egész jól leírtad. Köszönöm.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés