Orbán és Kövér pávatánca a katonai tábortűz körül

2016. január 18. 16:11
Trombitás Alfréd
Szegedi Kattintós
Orbánék jól bevált módszert választottak arra, hogy érzékeltessék a lakossággal: ők radikálisabb módszereket is választanának a magyar emberek védelmére. Az Orbán-rezsim kimondva és kimondatlanul is felelevenít olyan hagyományokat, melyek az 1990 előtti állampárt örökségei.

„Emlékeznek-e még Simicska Lajos kínosan hatástalannak bizonyuló atombombájára? (...) A katonaélet ezúttal sem nosztalgiából került terítékre, hanem mert Kövér László házelnök (kihasználva, hogy az Országgyűlés hosszú, jól megérdemelt szabadságát tölti) szinte naponta ad interjút a barátinak tartott médiáknak, és szükségét érzi annak, hogy minden egyes megszólalásával borzolja az ellenzéki (és olykor a kormánypárti) szavazók idegeit. Az Új Néplapnak adott interjújában katasztrofális hibának nevezte a kötelező sorkatonai szolgálat 2004-es eltörlését. Azon kívül, hogy Simicskó István honvédelemért felelős miniszter már pedzegette a témát még semmi indoka és előjele nem volt ennek a problémafelvetésnek, de Kövér most megint mondani akart valami ütőset.

Mielőtt úgy gondolnánk, hogy egyeztetések nélkül, kvázi kaotikusan történnek a dolgok a kormány háza táján, szögezzük le, hogy a pávatánc eklatáns példája rajzolódott ki előttünk, amikor gyorsan reagált a miniszterelnök egykor kollégiumi lakótársa felvetésére. Orbán leszögezte, hogy nincs napirenden a sorkatonaság felújítása Magyarországon. Igaz, hogy Kövér sem lát reális esélyt erre, hiszen felgyorsulna a fiatalok kivándorlása külföldre, de ahogy mondani szokás kis hazánkban: igény az volna rá. Lényegében Orbán játszotta ebben a történetben a jó zsarut, pedig Kövér pendítette meg a rendpárti szavazók igényeit. (...)

Orbánék jól bevált módszert választottak arra, hogy érzékeltessék a lakossággal: ők radikálisabb módszereket is választanának a »magyar emberek védelmére«, de a nemzetközi viszonyok nem teszik lehetővé, hogy a legszélsőségesebb eszközök bevetését megvalósítsák. Körülbelül olyan pávatánc bontakozik ki a szemünk előtt, mint amilyet a halálbüntetés meglebegtetésekor »élvezhettünk«. Orbán egy darabig azt szajkózta, hogy ő személy szerint örülne a halálbüntetés visszaállításának, de egyelőre nincs napirenden a kérdés. Ezt a bűvésztrükköt ismétlik most meg két szereplővel: jó lenne ismét a sorkatonaság, de sajnos egyelőre ez megvalósíthatatlan.

A sorkatonaság és a halálbüntetés ügye egyébként annyiban is kötődik egymáshoz, hogy mindkettő a szocializmusból örökölt hagyomány volt, így visszasírásuk gesztus olyan választók felé, akik nosztalgiával emlékeznek az állampártra attól függetlenül, hogy most a Fideszre vagy az MSZP-re, esetleg a Jobbikra adnák a voksukat. Az Orbán-rezsim kimondva és kimondatlanul is felelevenít olyan hagyományokat, melyek az 1990 előtti állampárt örökségei, így manapság már a magánéletbe is olyan állami eszközökkel igyekszik behatolni, melyeket korábban csak a rendszerváltás előtti időszakhoz tudtunk kötni. Gondoljunk bele, milyen erős az állami befolyás az oktatás, a nők társadalmi szerepe vagy a népesedés területén, ahogy az állam igyekszik azt is megmondani, hogy vasárnap illik-e boltba mennünk, vagy sem.”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 28 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Most egy kerítéssel távol lehet tartani a behatolókat. A következő hullám már fegyveresen érkezhet.

A Kövér Laca által bedobott gumicsont megtette hatását, mint a fékezett habzású mosópor. Aztán megjött a Főnök, és megmondta a tuttit; csak egy kis militarista nosztalgiázás volt az egész (Jól csináltad, Lacikám!), dehát az EU, ugye, úgysem engedné...

Felkészül: Lázár, Rogán...

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés