Keresztelő Szent Viktor

Nyitókép: Facebook

„Az Orbán-kormány kifejezetten szeret nevet adni annak, amit éppen csinál. Már csak azért is, hogy ne kelljen állandóan magyarázni a magyarázhatatlant. Volt már a talpraállás, az országvédelem, a családok, a munkából élők költségvetése. Most éppen – rögön a háborús után – a béke költségvetése fut. Utóbbi komoly segítséget is kap, jelesül a semleges gazdaságpolitikát. 

Az ember azonnal kutatni kezd a fejében, aztán előveszi a szakkönyveket majd segítségül hívja okos barátját, Google-t, hátha utóbbi tudja, vajon miről is lehet szó. Valahogy a gazdaságpolitika és a semleges szó számomra nem fér meg egymás mellett. Pedig ha gazdaságpolitikáról van szó, akkor széles a paletta amiből válogatni lehet, így valahol már feltűnhetett volna. Ugye van rövid-, vagy hosszútávú, konjunkturális vagy szerkezeti, a stabilizálót vagy a fejlődést segítő, kereslet-, vagy kínálatorientált, merkantilista ( a külkereskedelemre épülő) vagy patrióta (a hazai cégeket helyzetbe hozó), a jóléti (méltányos jövedelemelosztást célzó), a neoliberális (a piacok automatizmusára épülő), a szociális (nevével ellentétben nem akarja feltétel nélkül mindenkire kiterjeszteni a szociális hálót), és hosszan sorolhatnám, hogy milyen ideológiák és irányelvek léteznek és milyen utak járhatók. A semlegesség azonban egyikre sem jellemző. Minden irányzat egy adott cél mentén leteszi valami mellett vagy valami ellen a voksot.”