Helyretették Magyar Péter tévedéseit a gyermekvédelmi ellátás kapcsán – a számok nem hazudnak!
Fülöp Attila szerint nem a Tisza Párt elnökének a fellépése nyomán javulnak az ágazatban a körülmények, Magyar a konfliktust hozta ebbe a történetbe.
Az európai integráció elkötelezett hívei sokszor fájlalják, hogy a választópolgárok viszonylag kevés időt és még kevesebb figyelmet szentelnek az általuk képviselt ügynek. Nem szűrődik le a hétköznapokba, nem hat az emberek valódi életére, ráadásul megtanulhatatlanok és azonosíthatatlanok az uniós intézmények és az eljárások – hangzik a megszokott válasz a panaszra.
Szó, ami szó, az Európai Unió intézményei mintha bújócskát játszanának a józan ésszel. Az intézmények közül egyiket sem úgy hívják, ahogyan azt megszoktuk nemzeti szinten, amelyiknek pedig ismerős neve van, annak nem az a feladata, amire a neve utal. Nem elég, hogy különbséget kell tennünk az Európai Tanács és az Európa Tanács, az Európai Unió Bírósága és az Emberi Jogok Európai Bírósága között, tudnunk kellene azt is, hogy az Európai Tanács nem az Európai Unió Tanácsa, amelyet ráadásul egyes számban használunk pedig egy tucatnál is több formációja van. Az Európai Bizottságot gyakran hívják az Európai Unió kormányának, pedig csak kismértékben tesz eleget hatásköreivel a nemzeti szinten megszokott kormányok kritériumainak. Ráadásul a tagjait biztosoknak hívják, ez az elnevezés pedig minden nyelven sokkal inkább az erőszakszervezetekkel, mintsem a politikával mutat rokonságot. Nem is beszélve az Európai Parlamentről, amely a parlamentektől eltérően történelmének jelentős részében nem is törvényalkotással foglalkozott.