Morawiecki: „Elképesztő, ami jelenleg Brüsszelben történik. A szólásszabadság veszélyben van”
„Utoljára a kommunizmus alatt tapasztaltuk ezt, amikor szamizdatokat kellett használni” – fogalmazott Orbán Balázs a brüsszeli események kapcsán.
Legalább végre értjük a nyugati jogállamot.
Nyitókép: SIMON WOHLFAHRT / AFP
„Összegezzük tehát: a brüsszeli kommunista szerint nem tarthatnak konferenciát konzervatív és jobboldali (»szélsőjobboldali«) politikusok, akik etikailag konzervatívok, ráadásul a nemzeti szuverenitás védelmére összpontosítanak, ellenzik az abortuszt, »homofóbok«, euroszkeptikusok, tradicionalisták, hagyománytisztelők, ráadásul békepártiak és migrációellenesek. Vagyis: normálisok.
Ez be van tiltva. S hogy kik is ezek a betiltott emberek?
Suella Braverman volt brit belügyminiszter – legyen ő a Dinamit.
Eric Zemmour – HBB.
Mateusz Morawieczki – Edda.
Orbán Viktor – Beatrice.
»Amíg van kenyér, s a disznó kövér, / Mondd, kit érdekel, mondd, kit érdekel, / Óóó, mondd, kit érdekel, hogy ki vagyok én?« – énekelte Hobó 1980-ban. És tényleg, a mai Nyugaton még álldogál a jólét, még ha inog is, hát kit érdekel, hogy ki kicsoda? Így aztán, a woke idióták, a genderszakos barmok, a neokommunisták (bár ilyen nincs, kommunistából csak régi van) meg az eltakarítandó, terrorista »antifák« szemszögéből mindenki szélsőjobboldali.
»Hitványak az álmok, ha mindent eltakartok. / Fekete függöny mögé zavartok, rosszak. / Könyöröghetek bárhogy, / Éles késsel rám vadásztok / Ha megtaláltok, kicsináltok, rosszak« – énekelte az Edda, s ez ma minden normális ember alapélménye.
»Mer' elfogyott a türelmed már, / Pedig szabad a csók, szabad a tánc, / Száz éve Párizsban az volt a jó, / A kommün ezért kötelet adott. / Nyolc óra munka, nyolc óra pihenés, / Nyolc óra szórakozás. / Nyolc óra munka, nyolc óra pihenés, / Nyolc óra szórakozás. / A kocsmában, ott van a nagy élet, / Tompulnak az agyak, élesek a kések, / Sűrű a levegő az olcsó sör szagától, / Eleged van már e kib…ott világból« – énekelte a Beatrice, és ennél tökéletesebben nehéz lenne megfogalmazni a mindent.
Az összes illúzióvesztésünket, kiábrándulásunkat, utálatunkat és megvetésünket az egész woke világ iránt.
Megérkeztünk. Hajdúnánásból Brüsszelbe. 1980-ból 1980-ba.
De legalább végre értjük a nyugati jogállamot.”
***
Ezt is ajánljuk a témában
„Utoljára a kommunizmus alatt tapasztaltuk ezt, amikor szamizdatokat kellett használni” – fogalmazott Orbán Balázs a brüsszeli események kapcsán.
***