Karikó Katalin olyan sokat tett a magyar nőkért, mint Puskás Ferenc a magyar fociért

„Karikó Katalin, aki a nőket a tudományos pályán érő összes hátrányt megtapasztalta, akit sokszor gáncsoltak a férfi oktatói, akinek mindig kétszer úgy kellett teljesítenie, mint férfi társainak, és akinek évtizedekkel ezelőtt el kellett hagynia az országot, hogy elérje azt, amit előtte eddig egyetlen magyar nő sem.

Amikor a tudományban a nemi alapú diszkriminációról beszélünk, lehetetlen, hogy ne térjünk ki az úttörő nők történelmi szerepére, azon nők emberfeletti küzdelmére, akiket nemi alapon diszkrimináltak (kőkeményen), mégis előre törtek, és akiknek a tudományos pályafutásukért folytatott küzdelme örök memento mindannyiunknak. Mert ezek a nők még holtukban is rengeteget tesznek a mai nők részvételéért a tudományos életben.

Kis történelmi kitérő: 1934. július 5-én a The Guardian bejelentette Marie Curie, halálát. Hatvanhat évesen halt meg vérszegénységben, miután évekig dolgozott magas sugárzású anyagokkal. Marie Curie volt az első nő Franciaországban, aki doktorált, és az első, akit férje 1906-os halála után az általános fizika professzoraként alkalmaztak a párizsi Sorbonne Egyetemen. Ő volt az első nő, aki Nobel-díjat kapott. (Valójában két Nobel-díjat nyert különböző területeken, egyet fizikából 1903-ban, egy másikat kémiából 1911-ben, és ma is ő az egyetlen személy, aki két tudományban is megkapta ezt az elismerést.)

Ez a bámulatos teljesítmény ma is szinte elérhetetlen bármely tudós életében, amitől csak még figyelemreméltóbb, hogy Curie (született: Maria Salomea Skłodowska) akkoriban érte el mindezt, amikor a tudomány kizárólag a férfiak terepe volt. Az akkoriban a mainál sokkal inkább férfiak uralta tudományos életben Marie Curie-nek - és sok más, figyelemre méltó női tudósnak, akik jelentős mértékben hozzájárultak a haladáshoz -, rengeteg hátrányt kellett ledolgozni, azonban ez nem akadályozta meg őt és társait abban, hogy a tudományban elfoglalt helyükért és munkájuk elismeréséért körömszakadtáig küzdjenek. Ez akkoriban szinte lehetetlen vállalkozás volt, de éppenséggel ma sem könnyű.

Most az egész ország Karikó Katalin – lázban ég, rá büszke mindenki. Pedig igazán nincs okunk, jogunk a kalapunkra tűzni a sikerét, ugyanis ezek idegen tollak. Nem itthon kapta meg azokat a lehetőségeket, amelyek idáig vezettek, bármekkora píár is ez most az országnak.

Így aztán szerintem az lenne most a dolgunk, hogy Karikó Katalin laudálása mellett szakítsunk egy kis időt arra, hogy elgondolkodjunk: mit kell tennünk, hogy a magyar kislányoknak Karikó Katalin lenyűgöző eredményei a tudományos életben ne elérhetetlen álmok, hanem követhető példák legyenek. Mint Puskás eredményei a fociban.”

***

Nyitókép: Képernyőfotó