Kifutotta magát Gyurcsányék árnyékkormány-próbálkozása? – elemzők a Mandinernek

Jelentősen visszavett az aktivitásból a DK tavaly ősszel megalakított árnyékkormánya. Bár alkalmanként megjelentetnek közleményeket vagy videókat, sőt júniusban ülést is tartottak, a legutóbbi Árnyékkormányinfó óta is már hónapok teltek el, ahogy a nagyobb fórumokról sem hallani mostanában. 

A Gyurcsány-párt 2022 szeptember közepén jelentette be az árnyékkormány megalakítását, miután előtte hónapokig lebegtették, hogy valami nagy dologra készülnek. Igaz, már a saját weboldal elindítása sem ment zökkenőmentesen, a miniszterek bemutatásának közvetítése pedig még kevésbé. 

A Dobrev Klára vezette grémiumba 

Helyfoglalás

Ahogy Mráz Ágoston Sémuel, a Nézőpont Intézet vezetője kérdésünkre elmondta: „az egész projekt létrehozását a helyfoglalás indokolta, hogy a DK váljon az ellenzék vezető erejévé. Ugyanakkor azért, hogy ők lehessenek az elsők a bejelentéssel, látható volt a kapkodás is”. Már az elnevezés sem szerencsés (az angol shadow-cabinet tükörfordítása) – folytatta Mráz Ágoston Sámuel, hozzátéve, hogy már a kezdeteknél is kevés, azóta pedig még kevesebb energiát tettek bele a projektben. Az elemző elképzelhetőnek tartja, hogy Gyurcsányéknak arról volt információjuk, hogy a Momentum is hasonló lépésre készül, ezért volt fontos megelőzni őket, hiszen tavaly ősszel még versenytársak voltak. 

– szögezte le A Nézőpont vezetője.

A kezdeményezés másik célja Dobrev Klára miniszterelnök-jelölti pozíciójának tudatosítása, fenntartása. Ez továbbra is a terv része, és Mráz Ágoston Sámuel szerint ezt a vonalat továbbra is tartják és előveszik majd. 

Hogy a baloldali szavazó mennyire igénylik vagy hiányolják az árnyékkormány aktivitását, arra Mráz Ágoston Sámuel úgy válaszolt:„ igazi tömegigény az árnyékkormányra sosem volt, nem is tűnik fel a hiánya. Se választói igény nincs rá, se konkrét politikai teljesítmény nincs mögötte”. 

 – mondta az elemtő, hozzátéve ugyanakkor, hogy bármikor újra be lehet izzítani a projektet. 

Belső problémák

Nagy Attila Tibor politikai elemző szerint azonban egyáltalán nem az a baj, hogy eltűnt volna az árnyékkormány, Dobrev Kláráék továbbra is aktívak, csak már elmúlt az újdonság varázsa. Hogy mennyi értelme volt az árnyékkormány létrehozásának azt az elemző szerint majd a jövő júniusi EP-és önkormányzati választás fogja eldönteni. Ez fogja legitimálni vagy éppen delegitimálni az árnyékkormányt. 

„A végső cél persze az, hogy az országgyűlési választáson minél nagyobb mandátumszámhoz jusson a párt, de ehhez a DK-nak jól kell szerepelnie a jövő évi választásokon, hogy a többi ellenzéki párt számára egyértelművé tudja tenni: ők a domináns erő a baloldalon és az ő igényeikhez kell alkalmazkodni” – fejtette ki az elemző. 

Ugyanakkor Nagy Attila Tibor szerint szembetűnő, hogy

Kordás László január végi halála óta például nincs munkaügyi árnyékminiszter. Ez pedig azért is furcsa, mert a DK mostanában előszeretettel definiálja magát szociáldemokrata pártként, pedig egy ilyen pártban a munkaügyek előtérbe helyezése alapvető lenne. De kérdés, hogy ki lenne a megfelelő utód, mert jelenleg nem látszik rátermett jelölt a DK-n belül. 

Az elemző azt is problémának tartja például, hogy Mustó Géza árnyék-belügyminiszter rendkívül keveset szerepel.  „Vannak tehát olyan belső problémák, amelyek akadályozzák, hogy az árnyékkormány hatékonyabban működjön” – mutatott rá az elemző. 

Nagy Attila Tibor szerint az árnyékkormány arra továbbra is alkalmas, hogy a Demokratikus Koalíció ellenzéken belüli vezető szerepét megszilárdítsa, tartóssá tegye. De az tény, hogy nagy áttörést nem tudtak ezzel elérni a közvélemény-kutatások szerint. 

Nyitókép: ülésezik az árnyékkormány (Fotó: Dobrev Klára/Facebook)