Orbán: A szomszédságpolitika a migrációt is érinti

Várhelyi pozíciója nagy eredmény

Az elmúlt 10 év legnagyobb diplomáciai sikere az, hogy Magyarország uniós biztosi jelöltje felelhet majd a szomszédságpolitikáért és bővítésért – mondta Orbán Viktor a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában. A miniszterelnök úgy fogalmazott: nem emlékszik arra, hogy Magyarország az elmúlt tíz évben olyan erős befolyást tudott volna szerezni az unióban, mint most a bővítési pozícióval, amelyet a következő öt év legfontosabb portfóliójának nevezett.

A feladatcsomag érinti a migrációt, a biztonságot, és például az energia szempontjait is – mutatott rá –, hiszen a magyar biztos foglalkozik majd a Kaukázussal és Azerbajdzsánnal is. A kormányfő hozzátette: a biztosi poszt elnyerése „sokunk”, a többség sikere, de nem minden magyaré, hiszen sokan akarták megakadályozni azt. Az ellenzék ennek érdekében egyesítette erejét Brüsszelben, és Soros György is személyesen próbálta megakadályozni Várhelyi Olivér kinevezését. 

A kormányfő kijelentette: sosem fog nemzetközi pozíciókba olyan embereket delegálni, akik nem jó hazafiak és ezt nem tudják összeegyeztetni a nemzetközi megbízatással. Leszögezte: a kettő nincs ellentétben egymással. Várhelyi Olivér is kiváló hazafi és jó európai.

„Ez egy misztikusan hangzó szó, hogy szomszédságpolitika, meg bővítéspolitka, de ugye ez a migrációt is érinti, mert a migránsok délről jönnek, a balkáni országok felől és ezek az országok tagjelöltek, tehát velük fog foglalkozni a biztos. Az Európát fenyegető egyik bizonytalanság az Ukrajnában van, az ukrán-orosz konfliktus miatt, Ukrajnával is foglalkoznia kell az új biztosnak és az Afrika felől jövő fenyegetés is fontos, bármilyen furcsa de a Földközi-tenger túlsó oldalához tartozó afrikai országokkal is a mi biztosunknak kell majd foglalkoznia” – mondta a miniszterelnök.

Gazdasági eredmények

A kormányfő a rádióinterjúban elmondta: 2020 legfontosabb feladata a magyar gazdaság eredményeinek megvédése. Hozzátette: komoly csatákat kell majd vívni a növekedés fenntartásáért, amikor az eurózónában gazdasági zavarok lesznek. Úgy látta: jövőre kiderül, hogy Magyarország és Közép-Európa képes lesz-e megállni a saját lábán, és nagyobb sikereket elérni, mint a gazdagabb országok.

Emlékeztetett: az elmúlt évek sikereit is az adócsökkentés tette lehetővé, azt, hogy az ország egyre versenyképesebben termelt, egyre több árut tudott eladni a világban, és a bérek is nagy ütemben nőttek. Különösen a cégek által fizetett adók mérséklődtek, harmadával – hangsúlyozta.

Elmondta, sokak szerint a magyar siker az európai gazdasági eredményeknek köszönhető, míg mások szerint sajátosan magyar dolog is van ebben, amit „akkor is tudunk szállítani, ha a többieknek rosszabbul megy”.  Orbán Viktor kijelentette: az elmúlt öt évben az európai vezetők két területen vétettek nagy hibát, a bevándorlással, valamint a gazdaság területén. Mint fogalmazott, az eurózóna területén cudar állapotok vannak, ott nehéz évek jönnek.

A német gazdaság csak szerencsével érheti el az 1 százalékos növekedést, ami nem csak a németek problémája lesz – hangsúlyozta. Az eurózónában Brüsszel rossz gazdaságpolitikát folytatott, nem tudta segíteni a nemzetállamokat a jó gazdaságpolitikában, „és ennek most megfizetjük az árát”. Emiatt 2020 legfontosabb feladatának nevezte a magyar gazdaság eredményeinek megvédését, és Európa ellenfeleinek nevezte azokat a nem állami szereplőket, akik azért dolgoznak, hogy bevándorlókkal árasszák el Európát. Kijelentette: nem véletlenül áll ennek élén egy pénzügyi spekuláns.

Arra a felvetésre, hogy a Moody's hitelminősítő 2014 óta folyamatos és erőteljes gazdasági teljesítményről számolt be, amely várhatóan a következő két évben is fennmarad, azt mondta: bár a magyar növekedés többszöröse a németnek, ez nem azt jelenti, hogy itt jobban is mennek a dolgok, hiszen egy gazdagabb ország növekedését mindig nehezebb előidézni.

Orbán Viktor szamárságnak ítélte azt a felvetést, hogy az uniós források kifizetését jogállamisági kritériumokhoz kössék, szerinte ebből nem lesz semmi.

Európai Néppárt és Donald Tusk 

Donald Tusknak, az Európai Néppárt új vezetőjének álláspontját, miszerint a szabadságjogok nem áldozhatók fel a biztonság oltárán, úgy kommentálta: a Fidesz azt várja, hogy a Néppárt tisztázza nézeteit és terveit, mert amíg a magyar kormánypárt nem tudja, mire számítson, addig függőben tartja tagságát. Kijelentette: egy magyar kormányzópárt nem tartozhat egy olyan politikai közösséghez, amely bevándorláspárti, amely nem támogatja a határvédelmet, a kerítést, és nem adja meg a tiszteletet a magyaroknak, nem ismeri el az Európa megvédése érdekében tett erőfeszítéseket. Valaha a Néppárt ilyen volt, de baloldali sodródás kezdődött benne. A kérdés az, hogy az új elnök meg tudja-e állítani ezt, „ha nem, akkor más politikai közösséget kell építenünk” – fűzte hozzá.

MÁÉRT és a Diaszpóra Tanács

Orbán Viktor a nemrég lezajlott Magyar Állandó Értekezlet és a Diaszpóra Tanács ülésével kapcsolatban kijelentette: Magyarországnak ott is kultúrát kell erősíteni, kapcsolatot építeni, ahol nagy számban élnek magyar közösségek, mert „egy vérből valók vagyunk, összetartozunk”.

Az összetartozásnak a gazdasági lába is megerősödött a lelki mellett az elmúlt években – hangsúlyozta. A széttagoltság hátrányából szerint úgy lehet előnyt kovácsolni, ha a világ különböző területén élő magyarok összekapcsolódnak, összeadják erőiket, kapcsolatrendszerüket. Ennek köszönhető szerinte, hogy a magyar gazdaság a legnagyobb eredményét a szomszédos országokkal folyatott kereskedelemmel éri el.

A magyarországi gazdasági teljesítmény így az egész térségben élő magyar közösség gazdasági teljesítménye – mondta, bírálva azokat a pártokat, akik szembeállítják a magyarországi és a határon túli magyar közösségeket. Az a jó, ha a magyarok a szomszédos országokban maguk látják el saját politikai képviseletüket – szögezte le.

Puskás Aréna

Az átadott Puskás Arénáról szólva hatalmas műszaki teljesítménynek ítélte, hogy a tervezés kezdetétől a befejezésig minden munkát magyarok láttak el, vagyis a modern világ egyik legnagyobb méretű beruházását önerőből el tudja végezni az ország. Ez nem volt mindig így - emlékeztetett -, a Budapest Sportcsarnok leégésekor még nem volt olyan magyar cég, amelyre rábízható lett volna az újjáépítés.

(MTI, hirado.hu, Kossuth Rádió)