Soltész: Nick Vujicic példája azt mutatja, hogy az élet minden nehézsége ellenére értékes

MooXi.net - nagyszerű projekt felnőttek számára, akik szexpartnert szeretnének találni

Régen cirkuszokban, mutatványos bódékban mutogatták az így született szerencsétleneket, ma már saját magukat mutogatják, mint ez a Nick is. A többi rablómese, a cél, hogy legyen aki gondozza, legyen amiből éljen. Ez normális, de miért kell mellé a vallási körítés? Bár gyerekkori balesetből kifolyólag az egyik karom alig használható, s miatta számos dologtól elestem az életben, de soha eszembe sem jutott volna, kihasználni ezt magamutogatás céljából! Azzal kell tudni élni amit a sors enged, így olyan pályát választottam, amelynél nem számított a fogyatékosságom. Ráadásul nem ma, az elektronikus művégtagok világában.

Remélem Bokros Lalyos is így fog kinézni. és akkor én is letérdelek vele imádkozni az egész nyugdíjamért.

Van egy exdrogos, ma már drogosok leszoktatásában segítő ember (Dudits Dénes), akinek pont az a nagy dobása, hogy ő azt élte meg, hogy a családja nem hagyta magára, hanem igenis elcipelték rehabra, és mellette álltak és ő le is szokott. A kampánya címe, hogy "ne hagyd magára függő szerettedet!" Bár széles körben elterjedt az a nézet, hogy nem lehet segíteni annak, aki nem magától keresi fel az addiktológust, ez nem teljesen igaz, mondja Dudits; ő magától nem szánta volna el magát, de mivel a családja erősködött és intézkedett, ezért végül is sikerült leszoknia. Itt is a lényeg az, hogy igenis szükség van arra, hogy egymásnak segítsünk, tevőlegesen, ténylegesen, nem rázhatjuk le magunkról a felelősséget, nem gondolhatjuk azt, hogy majd csinál az illető azt, amit akar, ő tudja stb. Vujicicnál az a jó, amikor az iskolai zaklatásról beszél, amit ő maga is átélt - a csúfolódás miatt akart volna öngyilkos lenni; szóval a zaklatás esetében naná nem azt mondja, hogy "majd az Isten segít!!" - ott nagyon is tudja, hogy szükség van a többiek beavatkozására, a kicsúfolt védelmére, ezt nem lehet enerváltan és közömbösen hagyni. Az az érdekes, hogy pont abban a témában nem hivatkozik Isten segítségére, amiben őt pont az Isten mentette meg - bele akarta magát fojtani egy kád vízbe, de az életösztöne győzött, és ezt Isten közbeavatkozásának tudja be; a Pillangócirkuszban is ez a téma, hogy nem fullad meg, és van egy dala is, aminek a klipjében emberek szintén vízbe akarják fullasztani magukat: https://www.youtube.com/watch?v=GrV_ZvwZRvw Tehát pont abban a témában, amiben végül is keservesen magára maradt, nagyon is tudja, hogy szükség van az emberi beavatkozásra és segítségre. Amiben viszont egyáltalán nem volt magára hagyva, és segítő emberek álltak körülötte mindig is, abban nem rájuk hivatkozik, hanem az Istenre...... Ennek fényében még furcsább a prédikációja; és az a része tetszik igazán, amiben mások megsegítésére szólít fel. Azzal teljesen egyetértek, hogy ez a hozzáállás semmi ahhoz a csaláshoz képest, amit Németh (és még nagyon sokan) levágnak; végül is ők is hasonlóan hamisan hitegetve embereket Isten segítségével, miközben sokszor egész vagyonokat húznak ki a hiszékenyekből. Nem azt állítom, hogy helytelen Isten segítségében reménykedni; de magamról is tudom, milyen hiszékeny vagyok és milyen könnyen felülök hamis ígéreteknek meg légváraknak; utólag persze nem azokon verem le a keserűséget, akik ténylegesen becsaptak, hanem mondjuk az Istenre vagyok dühös, ahogyan Jób is, aki megtanulta, hogy az Istennek KÖTELESSÉGE őt segíteni, mert ő jó ember, és neki JÁR az isteni segítség. A barátai ott ültek körülötte és vádaskodtak, egyiknek se jutott eszébe az, hogy ténylegesen, tevőlegesen bármiben is segítsen neki, csak tovább marcangolták, hiszen ugyebár az Isten KÖTELESSÉGE az, hogy segítsen a bajban. Milliók vagy százmilliók keserűek pontosan emiatt - hát hogy ők kérték az Istent, de az Isten nem segített rajtuk, akkor minek is higgyenek benne. És ezt a keserűséget pont az ilyen prédikátorok keltik fel, akik zsebre vágják a hatalmas honoráriumot, adományokat, lelépnek, és ezek után semmiféle felelősségük nincs amiatt, hogy mi történik a felültetett, elbódított emberekkel. Van egy érdekes magyar regény, ami arról szól, hogyan lehet eladni a túlvilágot: "Heaven Consulting – egy cég, ami teljes pénzügyi biztonságot garantál az ügyfeleknek az idők végezetéig és azon túl, mindörökkön örökké, ámen. Heaven Consulting – a harmadik évezred vállalkozása, ami a feje tetejére állítja a világot. És a túlvilágot is. Heaven Consulting – egy regény konformizmusról és lázadásról, hitről és téveszmékről (...) Heaven Consulting – egy történet arról, hogy van-e a koporsón zseb, és ha igen, érdemes-e bármit beletenni." https://moly.hu/konyvek/meszoly-agnes-heaven-consulting És mondom, mindezt tényleg nem ateista nézőpontból mondom, hanem azért, mert én magam is számtalanszor szívtam és dühösködtem a hiszékenységem miatt - na persze ennek ellenére is, továbbra is töretlenül hiszek az Istenben, de muszáj felülbírálnom mások állításait arról, hogy az Isten miképpen avatkozik bele az emberi életbe. Annál sokkal kevésbé, ahogyan azt azok a prédikátorok állítják, akiknek végső motivációja (Nick Vujicicot is sajnos ideértve) végső soron ez: "Egyezzünk meg, Istenem, Uram, Osztozzunk meg azon, ami van. Száz dicsőség néked odafenn! S nékem egy kis pénz itt lenn!" Ez is egy ismert dal a bizniszegyházak kigúnyolásáról a Genesistől: https://www.youtube.com/watch?v=35K6vQRt67g Sajnos azt kell mondani, hogy ez a hozzáállás borzasztó nagy károkat okoz, kiábrándítja azokat, akik hinnének, kizsákmányolja azokat, akik hajlandóak felülni neki (és nem csak a butákat - Bartus László, aki azért végül is csak diplomás újságíró, a lakását is eladta, és az árát beadta a hitgyülibe, mert majd az Isten segít neki...., az a lényeg, hogy annak segít az Isten, aki tejel!) Megértem Nick Vujicot, hogy neki szinte semmi más lehetősége nincs, mint önmagával haknizni. Nem akarom bántani miatta, mert nyilvánvaló, hogy ilyen körülmények között 100 emberből 100 ugyanazt tenné, amit ő. Legföljebb még jobban elhagyná magát. De jobban tetszene, ha nagyobb hangsúlyt fektetne arra, hogy azért lett pszichésen ép, kiegyensúlyozott, viszonylag vidám, mert emberek álltak mellette, segítették, nem hagyták magára - és még az Isten is megmentette, amikor öngyilkos akart lenni. Még egy videót mutatok, aminek összességében az a tanulsága, hogy a teljesítmény tesz boldoggá - a benne szereplő embernek szintén nincsenek lábai, bár kezei vannak, és azokon mászik fel a Kilimandzsáróra: https://www.youtube.com/watch?v=MmPcEk8yeAY Ennek a nőnek sincsenek lábai, csak karjai - autószerelőként dolgozik, férjhez ment, gyereket szült: https://gloria.tv/video/nUwzZbguLpkX46T6tcGS4Mreu Ez az angol nő pedig úgy művész, hogy szinte egyáltalán nincs keze-lába, de gyereket ő is szült: https://en.wikipedia.org/wiki/Alison_Lapper (Szobra is van Londonban, Erzsébet királynő avatta fel).