Orbán: Az Alkotmánybíróság továbbra is értékelheti a jogszabályok alkotmányosságát

Semmi olyan jogszabályt nem fogadott el a magyar parlament, amely az alkotmány jogértelmezési lehetőségeit korlátozta volna – jelentette ki a miniszterelnök, aki szerint az, aki ennek az ellenkezőjét állítja, az vagy nem olvasta a módosítást, vagy nem érti azt. „A magyar Alkotmánybíróság továbbra is ellátja az alkotmány védelmének feladatát, minden joga és lehetősége megvan arra, hogy az alkotmánnyal szemben álló vagy nem összhangban lévő jogszabályokat elbírálja, értelmezze, ha kell megerősítse, ha szükséges hatályon kívül helyezze” – mondta Orbán Viktor.

Az MTI-nek arra a kérdésére, hogy miként reagál a módosítás azon részét érő bírálatokra, amely azt írja elő, hogy az Ab csak formai szempontból vizsgálhatja az alaptörvényt és annak módosításait, a miniszterelnök világossá tette, hogy a taláros testület feladata az, hogy az alacsonyabb rendű jogszabályokat vizsgálja abból a szempontból, hogy azok összeegyeztethetőek-e az alaptörvénnyel. A kormányfő rámutatott, hogy az Ab-nek korábban is ez volt a gyakorlata, amit még a Fidesz-kormány hivatalba lépése előtti több határozatában maga is kimondott. „Az a fölvetés, hogy az Alkotmánybíróság vizsgálhatja-e magát az alkotmányt, az az abszurditás kategóriába tartozik a jogászok számára” – mondta a kormányfő.

Orbán Viktor kitért arra, hogy azok a módosítások, amelyek - az Alkotmánybíróság döntése nyomán – bekerültek az immár egységes alkotmányszövegbe, 95 százalékban korábban is érvényesek voltak. Ezeket másfél évvel ezelőtt „töviről hegyire megvitattuk” – mondta Orbán Viktor, aki szerint azért kellett módosítani az alkotmányt, mert az Ab erre kötelezte a parlamentet, amikor megsemmisítette az alaptörvény átmeneti rendelkezéseinek nagy részét azzal az indoklással, hogy azok nem átmenetiek. Ha pedig az Országgyűlés ragaszkodik ezekhez a szabályokhoz, akkor azokat bele kell foglalnia az alaptörvénybe – indokolta az alkotmánymódosítást a miniszterelnök. A kormányfő elmondta: a kialakult vitában semmi kivetnivalót nem lát. A transzparencia, a nyilvánosság és a vita az európai politikai kultúra fundamentuma.

Újságírói kérdésre, hogy miért nem tett eleget a magyar kormány annak a kérésnek, hogy halasszák el a szavazást, engedjék, hogy a szöveget előbb megvizsgálhassa az Európa Tanács Velencei Bizottsága, Orbán Viktor kijelentette: egy hónapon át zajlott a vita a módosításról, és egyetlen nemzetközi intézmény, egyetlen külföldi kormány sem emelt szót, majd pár nappal előtte kezdetüket vették a kritikák, egy nappal a zárószavazás előtt pedig érkezik egy telefont, hogy állítsa le a szavazást. Ön nem tartja ezt abszurdnak? – kérdezett vissza Orbán Viktor. Az újságírói kérdésre, hogy Magyarország ellen megindulhat-e az uniós szerződés hetes cikkelye szerinti eljárás, amely az unió alapértékeinek megsértése esetén végső soron az adott ország kizárásával végződhet az uniós döntéshozatalból, a kormányfő elmondta: „dühöt, ellenszenvet, sőt talán még gyűlöletet” is tapasztal ugyan, de ahhoz, hogy a hetedik cikkely szóba jöhessen, tényekre van szükség.

„Ki tud akár csak egyetlen olyan bizonyítékot, tényt felmutatni, amely alapot adhat ahhoz az érveléshez, hogy amit teszünk, az ellentétes a demokráciával?” – mondta Orbán Viktor. A miniszterelnök visszautasította, hogy Magyarországgal szemben kettős mércét alkalmazzanak Mint mondta, a vitákat európai módon, európai stílusban, tényszerűen kell lefolytatni. Egy újságíró kérdésre úgy válaszolt, hogy egyáltalán nem érezte magát elszigeteltnek a néppárti állam- és kormányfők csúcstalálkozóján, hangzottak el bírálatok, de természetes, hogy vannak viták, és nem mindenki támogat minden álláspontot.

Magyarország még sosem engedte meg magának, hogy bármely más ország alkotmányozásába beleszóljon – mutatott rá a kormányfő. A rezsicsökkentés kapcsán megjegyezte, hogy az unión belül is vita van arról, szabályozhatja-e egy kormány – és ha igen, hogyan – a fogyasztói energia árát, de rámutatott, hogy Magyarországon az uniós átlag másfélszeresébe kerül az energia, ami elfogadhatatlan, megjegyezve, hogy Magyarországon az átlagbér 500 eurónak, az átlagnyugdíj pedig 300 eurónál kevesebbnek felel meg. Az, hogy egy szegény országot nem lehet az európai uniós átlag másfélszeresének megfizetésére kényszeríteni létfontosságú díjak esetében legalább olyan fontos, mint a piacgazdaság elvont eszméje – mondta a miniszterelnök.

A magyar gazdaság állapotáról szólva a miniszterelnök megjegyezte: az elemzők is csak azon vitatkoznak, hogy idén, vagy jövőre indul be a növekedés, nem azon, hogy lesz-e egyáltalán. Rámutatott, hogy Magyarország elsőként, Görögország előtt omlott össze a válságban, jelenleg viszont annak a négy országnak az egyike, amelyekben csökken az államadósság, emellett pedig a magyar államháztartás hiányát is sikerül az uniós szabályok szerinti három százalék alatt tartani.