MNB: A 2008-as IMF-megállapodás nemzeti érdek volt

Simor András jegybankelnök az Országgyűlés gazdasági bizottságának szerdai ülésén „A 2008-as IMF-megállapodás és körülményei” című napirendi pontjának meghívott előadójaként emlékeztetett: 2008 őszétől hosszabb lejáratokon és devizában gyakorlatilag lehetetlenné vált a magyar költségvetés finanszírozása. „Akkor, október első hetében a forint már 10 százalékkal gyengült, a 10 éves állampapírok hozama 150 bázisponttal emelkedett, és egyes bankok csak az MNB támogatásával tudták biztosítani devizaforrásaikat” – fejtette ki. Simor András rámutatott: a megállapodás aláírása után 2008 végére az árfolyam stabilizálódott, a hosszú lejáratú állampapírhozamok visszatértek a szeptemberi szintekre. A külföldi banktulajdonosok pedig 2010 őszéig, az IMF/EU megállapodás felmondásáig nem vontak ki forrásokat az országból.

A jegybank 2008-as előrevetítései szerint a kötvénykibocsátás elmaradása már decemberében az állam fizetésképtelenségét jelentette volna, a kincstárjegy-kibocsátás elmaradása hamarabb jelentett volna államcsődöt – mondta Simor András. A jegybank elnöke emlékeztetett: a hitelmegállapodás megkötésének időpontjában a kilátások rendkívül bizonytalanok voltak. Rámutatott: Az Államadósság Kezelő Központ októberben sem forintban, sem devizában nem tudott kötvényt kibocsátani. „Várható volt, hogy rövidebb lejáratú állampapírokat sem tud majd kibocsátani, és ez októberben be is következett” – tette hozzá. Arra a kérdésre, hogy miért ő jelezte a  Nemzetközi Valutaalap felé Magyarország hiteligényét, Simor András úgy válaszolt: „Azért mert akkortájt az MNB volt megbízva, hogy képviselje az országot az IMF-ben”. Hozzátette: ezt úgy tette meg, hogy azzal az ÁKK vezérigazgatója és a miniszterelnök is egyetértett.