A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) által szervezett ReGeneráció táborban a hétvégén hatvan ambiciózus egyetemista első kézből tudhatta meg, hogy igenis izgalmas lehet a köz szolgálata. A politikusokkal folytatott kötetlen beszélgetések során az ifjúságpolitika, az EU-elnökség, az országmárka és az önkéntesség is szóba került. A Mandiner beszámolója.
„Aki ma itt lehet Siófokon, az első Regeneráció táborban, megtisztelve érezheti magát, hiszen kiválasztott. Másrészről viszont kísérleti nyúl is, mert most dől el, hogy nekünk, politikusoknak nem kellett volna-e inkább tanári pályára lépnünk” – mondta pénteken Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter hatvan egyetemista fiatalnak a KIM által szervezett háromnapos tábor megnyitóján. Az ötletgazda kormányférfi köszöntője alatt elmondta, a ReGeneráció rendezvénysorozat célja, hogy megmutassa, a „közigazgatás nem csupán szürke és unalmas öregemberekből áll, nagy komor épületekben, hangos írógépek mellett”, hanem egy igazán izgalmas pálya, ahol a dolgozók munkája által egy országnak lehet jobb sorsa.
A táborba felvételt nyert egyetemisták többsége valamely jogi kar hallgatója, de akadt köztük leendő közgazdász, politológus, bölcsész, sőt mérnök is. Sokan közigazgatási pályára készülnek és kapcsolatépítési céllal jelentkeztek a konferenciára, de a balatoni hétvége is csalogató volt. A program zsúfoltsága miatt lazsálásra nem sok idő maradt: Rétvári Bence, Latorcai Csaba, Ódor Bálint és Kovács Zoltán voltak a beszélgetőpartnerek. Az esetleges szünetekben csapatokra bontva, mintegy minisztériumokat modellezve projekteken kellett dolgozni, úgy mint a légszennyezés visszaszorítása Magyarországon, magyar termékek külföldi promóciója, vagy az idegen nyelvek tanulásának népszerűsítése.
A konstruktív munkát nehezítő körülmények ellenére – meleg, csöpögő légkondi, egy előadóterem, ahol megállt az idő 1987-ben („olyan kék falfestéket azóta nem kevertek”) – Rétvári Bence, Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára tartott előadást: lerántotta az asztalterítőt és az ablak elé lógatva a kivetítő is láthatóvá vált, így a hallgatók szembesülhettek a magyar lakosság alapvető problémáira rávilágító statisztikai eredményekkel. Rétvári Bence - akinek a felesége „butáskodásnak” tartja a politizálást - többek között elmondta: tarthatatlan, hogy a három, vagy annál több gyereket vállaló szülők hátrányos anyagi helyzetbe kerülnek; a drogprevenciót a marihuánával kell kezdeni; valamint hogy ügyvédtanoncként gyakornokoskodva volt alkalma megtapasztalni, mit kellene egyszerűsíteni a bürokratikus eljárásokban.
Ódor Bálint, a Külügyminisztérium EU-ügyekért felelős helyettes államtitkára az uniós elnökséget értékelte a résztvevők előtt: „Az elnökség rendkívüli lehetőség volt arra, hogy Magyarország megítélése javuljon, hogy jobban odafigyeljenek ránk, hogy egy magyar felszólalásakor ne csak az iphone-jukat nyomogassák a külföldi vezetők Brüsszelben”. Hozzáfűzte: maximálisan elégedett az elmúlt fél évvel, de már dolgoznak azon, hogy kiderítsék, elrontottak-e valamit, és ha igen, hogyan kellett volna másképpen csinálni. „Az elnökséget megelőzően az ország az uniós ranglétra alján állt, innen csak felfelé vezetett az út” – fűzte hozzá. Kérdésekre válaszolva az államtitkár elmondta: az, hogy a belpolitikában a szuverenitást hangsúlyozzák, a külügyekben ugyanakkor az EU tagállamok mélyebb integrációját sürgetik, nem áll szemben egymással. „Ahogy az alkotmányban is megfogalmaztuk, a szuverenitást a többi országgal közösen gyakoroljuk; nekünk is le kell mondanunk bizonyos nemzeti érdekekről, hogy valamit kaphassunk.”
Kovács Zoltán a KIM kormányzati kommunikációért felelős államtitkára az uniós ügyekről úgy nyilatkozott, „túl sokat foglalkozunk azzal, hogy mit gondolnak rólunk külföldön”. Országmárkáról szóló beszéde alkalmával megjegyezte: „addig nincs értelme külföldön reklámozni Magyarországot, amíg nem csitul az alkotmány és a médiatörvény körüli vita”. A nemzetiségekért felelős helyettes államtitkár, Latorcai Csaba az önkéntesség évével kapcsolatban arról beszélt: elege van a konferenciákból, az önkéntesség azonban pont arról szól, hogy cselekedni kell, és ebben Magyarország élen jár.
A nap vége többek számára kormányzati gyakorlati lehetőséggel zárult. Lazításként egy szakértő asszisztálása mellett magyar borokat és pálinkákat kóstoltak a táborozók, éjjel pedig a szervezőkön volt a sor, hogy bebizonyítsák: nem kell „szürkének, unalmasnak és öregnek” lenni ahhoz, hogy a közigazgatásban dolgozzon az ember.
A legalább részben külföldről finanszírozott szervezetekről készül törvényt hozni a grúz parlament, ami ellen nagy erőkkel tüntet az ellenzék, ugyanakkor a kormány támogatói is utcára vonultak. A nyugati hatalmak csóválják a fejüket.
„Ahol én mozgok, nem találkoztam ilyen fordulatokkal, ott nem használnak ilyen mondatokat” – mondta a közigazgatási és területfejlesztési miniszter.
A Fidesz-KDNP kommunikációs igazgatója arról is beszélt, hogy „a baloldal elvenné a magyarok pénzét”.
Pedig nem volt könnyű dolga.
Senkinek ne legyenek kétségei afelől, hogy a magyarországi baloldal honnan veszi át a narratíváit, és milyen urat szolgál.
Az MCC főigazgatója szerint világosan körvonalazódik, hogy szélsőbaloldali csoportok a nagy politikával és a helyi politikával közösen hogyan szövetkeztek a konzervatív hangok elfojtása érdekében.
„Azért kell győznünk, mert a biztonságunk, az életünk, a jövőnk múlik a választáson” – hangsúlyozta a Fidesz-KDNP kommunikációs igazgatója Tiszaföldváron.
A legalább részben külföldről finanszírozott szervezetekről készül törvényt hozni a grúz parlament, ami ellen nagy erőkkel tüntet az ellenzék, ugyanakkor a kormány támogatói is utcára vonultak. A nyugati hatalmak csóválják a fejüket.
