Huxit, csuklott egyet Orbán

„És ez így van rendjén, végül is ő viseli a felelősséget, mi csak kívülről, a kirakatüveghez tapasztott orral figyeljük, hallgatózunk, leselkedünk, mi is történik odabenn.

De miután már ötödször csinál ilyet a Fidesz elnöke, és ebből negyedszer hihetetlen hatalommal felruházva, azt kell gondolnunk, hogy a nép – az az istenadta nép –, voltaképpen nem kíváncsi a részletekre; szerintem az egészre sem. Csak mi, akik ott tapasztjuk az orrunkat, mi akarunk mindent tudni. Vagy, ha nem is mindent, annyit legalább, hogy mi miért történik, kit miért emelt maga mellé Orbán. Tudni akarjuk, hogy hová lett Máger Andrea, vajon milyen bűnt követett el, vagy éppen a paksi felelős, Süli János?  Megengedem persze, hogy ezek olyan részletek, amelyek a minden lében kanál, független újságírókon kívül senkit nem hoznak lázba, talán arra sem reagál a nagyközönség, hogy négy év téblábolás, ügyetlenkedés, tízparancsolat után, csak ki lett akolbólítva a kormányból Kásler Miklós. 

Miatta azért érdemes egy új bekezdést nyitni; nem sok nála vitatottabb személy volt eddig az Orbán-kormányokban. Már csak azért is kevés ilyet találunk, mert végső soron úgyis minden a miniszterelnök kezében összpontosult. Itt azonban egy váratlan helyzettel találta magát szembe; olyan minisztert tett maga mellé, aki ugyan előzőleg egy fontos kórház igazgatója volt, egyesek szerint egy időben kiemelkedő eredményeket is produkált, de elég rosszul öregedett; pont a pandémia idejére csuklott össze, és vált lényegében használhatatlan támaszává a kormányfőnek. Orbán azonban makacs ember, nem hagyja magát külső erőktől befolyásolni, hiába a sok bukdácsolás, nevetséges megnyilatkozás. Annál tovább nem ment, hogy lényegében a járvány intézkedéseit kivette a szakminiszter kezéből, és meghagyta ugyan a csapat tagjai között, de évekre a kispadra ültette. Kivárta a meccs végét, de az új csapatba már nem hívta be. Érthető döntés.”

Nyitókép: MTI / Soós Lajos