Nem lesz nemzeti érzés tanóra

„Az új SZFE-n Szarvas József a prózai színész osztály vezetője, ön pedig a segítője lesz.

A színészmesterséget fogjuk oktatni. Ez azért különleges, mert noha különböző évfolyamokon, de mindketten Horvai István és Kapás Dezső osztályába jártunk az akkori főiskolán. A felkérés után egyeztettük mindazokat az élményeket, tapasztalatokat, tananyagokat, amelyeket Horvaiék nekünk tanítottak vagy velünk csináltattak. Elemeztük, hogyan oktattak bennünket, mert a Horvai–Kapás páros pedagógiai szellemét szeretnénk továbbvinni. Ezt a szándékot erősíti Méhes László tanártársunk, a leendő zenés mesterség oktatója, aki osztálytársam volt. 

Hogyan lehetne összefoglalni a módszer lényegét?

A két mester két módszert képviselt, ezért helyesebb, ha néhány jellemzőt mondok. A színpadi egyedülléttől, a színpadi kapcsolatfelvételtől a partnerre/partnerekre való figyelmen át a jelenetértelmezésen, -elemzésen keresztül a nélkülözhetetlen rögzítőképességig terjedt az első két év mindennapi gyakorlata. Sztanyiszlavszkij módszerét más-más irányból közvetítették felénk.

»A kuratóriumi tagsággal vállaltam, hogy az SZFE – te is jól tudod – egyoldalú képzésében a nemzeti, keresztény értékrend is helyet kapjon« – ezt tavaly nyáron ön írta válaszként Alföldi Róbertnek. Hogyan kap majd helyet?

Szarvas József és én a nemzeti-keresztény értékrendet képviseljük. Nem lesz »nemzeti érzés tanóra«, ezt nem így kell elképzelni. Azt gondolom, hogy a tetteinkkel, világlátásunkkal, gondolkodásunkkal példát lehet és kell mutatnunk, ez a legjobb módszer.

Sokan azzal riogattak a sajtóban, hogy ideológiai oktatás lesz.

Senki ne dőljön be az efféle huhogásnak. Mi nem törekszünk átnevelésre… Korábban hallhattunk ilyen történeteket, melyekről nem is akarok véleményt mondani, mert már nem az intézmény múltjával akarok foglalkozni, vagy összehasonlítgatni magunkat azzal, ami volt: muszáj előre nézni és a saját magunk dolgát végezni”.