A Nélküled – Nélkületek

A ballib médiában megy az erőltetett értetlenkedés a Nélküled című, stadionszerte ismert és szeretett dal elhangzásával kapcsolatban a Puskás Ferenc aréna nyitómeccsén és avatóján. Egyikük Facebookon tálalt, kissé izzadságszagú, kötözködő hangvételű kifogásain keresztül mutatjuk be ezt a lelkiállapotot – és reagálunk rá.

Ballib újságírók a Facebookon: 

„Én 5 perccel ezelőttig még sose hallottam a Nélküled c. dalt, és nem álltam fel most, amikor meghallgattam.”

„De miért kellett vajon felállni? Már a Himnusz is le lesz cserélve? Most kellene eldönteni, mert akkor nem tanuljuk meg a gyerekkel feleslegesen.”

Mit lehet erre mondani? Próbáltam a száraz tényeknél maradni:

„A Nélküled a Dunaszerdahely (DAC), a csallóközi magyar focicsapat nemhivatalos himnusza. Nem lett a Himnusz lecserélve, csak a Nélküled Kárpát-medence szerte sokfelé énekelt dal táboroktól baráti összejövetelekig, mivel kifejez valamit. A szurkolók pedig egyébként fel szoktak állni a sporthimnuszokra, a Fradi-szurkolók sem ülve éneklik a Fradi-himnuszt. Nem tudom, mi ebben annyira meglepő.”

Ballib újságírók, kettes számú kifogás:

„Szólt a Himnusz. Nekem azzal sincs bajom, hogy ez is szól, és az is lehet, hogy ez a szurkolóknak tök ismert cucc, csak ne legyen már idegenszívű, akinek ez semmit nem mond. Plusz a Puskás Aréna átadása szerintem nem csak a szurkolóknak nagy esemény, hanem mondjuk a U2-koncertre váróknak is. Akik meg azt se tudják mi az a DAC, nem hogy a himnuszukat ismerjék. Btw tegnap nem a DAC játszott.”

Próbáltam komolyan venni mindezt:

„A Székely himnusz sem csak a székelyeké, valamiért spontán módon úgy alakult, hogy szimbolikusan az elszakított területek egészére vonatkoztatjuk. A Nélküled nem a DAC dala csak, hanem az Ismerős Arcok egy klasszikus slágere. Azt is mondhatnád, a DAC se sajátítsa ki azt. Senki nem mondta, hogy idegenszívű, aki nem tudja, az mi, fociszurkolói körökben azonban közismert, nyilván csodálkoznak, ha valaki nem ismeri. U2-koncert meg nem tegnap volt. Szerintem tök erőltetetett ez az értetlenkedés.”

Úgy látszik azonban, nem jártam sikerrel:

„Ez egy 2007-ben írt dal, és én az Ismerős Arcokat se ismerem. Ez nem az általános műveltség része, én se várom el, hogy mindenki ismerje a Kispál-dalokat, amiből nekem több is himnusz. A U2-t félreértetted. Arra vonatkozott, hogy szarok a focira, s ha én kijutok majd, akkor koncertre fogok menni, olyanra, ami azért nem volt Magyarországon, mert eddig nem volt hol megrendezni.”

Nem adtam fel, próbáltam megmagyarázni a lehetetlent:

„Nekem az az értetlenkedés a furcsa, ami a jelenséget övezi. Hogy egy, a nemzet szempontjából fontos sporttörténeti eseményen elénekelt, szurkolói körökben is slágernek számító dalra kiakadtok. Én pl. nem szeretem a Kispált, de jópárszor voltam Kispál-koncerten, és sosem méltatlankodtam, hogy miért játszik a Kispál Kispál-számokat, amelyeket nem ismerek.”

De nem sikerült: 

„Semmi bajom azzal hogy elénekelték, azzal igen, ha valakit meghurcolnak a kormánymédiában azért, mert nem ismeri, es nem érzi kötelezőnek, hogy állva énekelje. (A U2-s cuccot tovabbra is félreérted.)”

Azért csak tovább próbálkoztam:

„Ha elmész egy ismeretlen vallás szertartására, igyekszel követni a jelen lévőket, hogy mit kell csinálni. Ha elmész templomba úgy, hogy nem vagy hívő, például valakinek az esküvűjére, akkor csatlakozol legalább mozdulatokban. Ha elmész külföldre, és nemzeti ünnepen a saját himnuszukat éneklik az adott országban, te is velük ünnepelsz. Így megy ez a focistadionokban is. Nem ismered a dalt, oké; nem tudod, mi az, oké; nem énekled, oké; de legalább felállsz, mert mindenki feláll, és érted, hogy ez közösségileg fontos.”

Csak fokozták:

„Értem amit írsz, és még az is lehet, hogy a tömeg erejének engedve felállsz, de azzal sincs baj, ha nem. Ugyanis ez nem a nemzeti Himnusz. Még csak nem is évtizedeken és generációkon át öröklődő dal fontos dolog.”

Erre még válaszoltam:

„S csak a hivatalos himnusz, meg a generációkon át öröklődő dalok lehetnek ilyen funkciójúak? Szerintem elkeseredve keresed az izzadtságszagú kifogásokat. De mondjuk úgy, hogy neked egyéni jogod nem énekelni és nem felállni, másoknak meg egyéni joga, hogy nekik a te magatartásod ne tetsszen, és ennek hangot adhassanak. Ennyit az egyéni jogi megközelítésről.”

Itt abbamaradt az eszmecsere. Illetve később előkerült pozitív példaként a Nélküled-del szemben a Belga Nemzeti hip-hopja és a Rózsaszín Pitbull Ne szívják füvet című régi punkslágere. Értem mindkettő iróniáját, de a Belga egy lelketlen, cinikus izé, a Pitbullé meg egy infantilis szám. De ők ezekre azt mondják: „nem csak felállnék, hanem urgálnék is rá”. Szívük joga, és a három szám nem zárja ki egymást persze, de azért az sokat mondó, amikor a Belga és a Rózsaszín Pitbull esztétikailag magasabb rendűnek minősül az Ismerős Arcok felett egyes körökben. És egyáltalán: szoktunk slágereken és focihimnuszokon Bach-szintű esztétikát számon kérni?

Ballib firkászkörökben áthatóan nem értik, és nem is akarják érteni a Nélküled-jelenséget. Játsszák a durcás, sértődött értelmiségit, csak mert ők még nem hallották, és ez nem a Hivatalos. Egy jó részük egyébként arra sem állna fel, mert úgymond nacionalista, és Isten van benne. Lelkük rajta.