Bicikli

„Talán érdemes lenne felfigyelnünk arra az apróságra, hogy harminc éve minden reményünk ebben a Trabant-bicikli kombóban van. Abban, hogy olyan politikusok vezessék az országot, akik megválasztásuk után is mi vagyunk, akik a mi Trabatunkon, biciklinken érkeznek meg a hatalom sáncai mögé, s ott azonnal nekilátnak lebontani a szóban forgó sáncokat, így tudatván velünk, hogy a hatalom mi vagyunk.

Karácsony biciklis képe bejárta a sokezernyi mamelukja feneke alá állami autót pattintó kormánypárt sajtóját is, amely, talán az előbbiek miatt, némi gúnnyal szokta a nyugati politikusok kerékpáros képeit közölni. A lényeg azonban mégiscsak az, hogy demokratikusan megérkeztünk Karácsonnyal mi is a Városházára, hogy elbúcsúzzunk Tarlós főpolgármestertől. Túl gyors volt a búcsú, pedig talán azon sem ártana eltöprengenünk: miért ad hálát a Jóistennek, hogy megkímélte a folytatástól. 

A megkönnyebbülés figyelmeztetés: amíg a kormányfő szükségesnek tartja, hogy együttműködési szándékát fejezze ki, s feladatának tekintse egy közvetlenül választott önkormányzati vezető munkafeltételeit biztosítani, addig nem hogy csodát, de semmi jót nem várhatunk. A miniszterelnök békejobbja talán még az öklénél is veszélyesebb, mert elaltatja az embert.”