Félidőben

„Bebizonyosodott: ha hibákkal is, de ez a jobboldal, a Fidesz–KDNP pártszövetség az országot nem véletlenszerűen, érzelmektől vezetve, személyes érdekek alapján, s nem külföldi nyomásra, ajánlásokkal kormányozza. Észrevehető, hogy a nemzetközi pénzvilág egyes köreinek, az Európai Unió baloldalának folyamatos és erőteljes támadásai ellenére az Orbán-kormány növelni tudta mozgásterét. Nem fogadta el, hogy kicsi, gyenge, kizárólag másoktól függő ország lennénk. Nem fogadta el, hogy az eladósodottságból, adósságcsapdából nem lehetne kitörni.

Végül az Orbán-kormány elutasította azt a baloldali ideológiát, miszerint kevesebb munkával egyre többet lehet keresni. A jobboldal ma is azt vallja, a munka értéket teremt, és csak akkor érhetünk el sikereket, ha növeljük önállóságunkat, csökkentjük energiafüggőségünket. Ez konfliktusokkal jár – szögezte le a kormányfő, de a harcot vállalni kell Magyarország érdekében.

Kötcsén a közös beszélgetés nem kevés tanulsággal, útravalóval szolgált a következő két évre a nemzeti értelmiség számára. Orbán Viktor egyértelműen megfogalmazta: nincs időnk a kétharmad birtokában hátradőlni. A 2014-es jobboldali választási győzelemhez nem elegendő a parlamentben megvívott politikai csatározás. A magyar jobboldalnak, ha újra győzni akar, elsősorban saját magát kell legyőznie: a hiteltelenséget, kishitűséget, reménytelenséget, az önfeladást. A nemzetben gondolkodó véleményformálóknak bátraknak kell lenniük, aktivizálniuk kell magukat – emelte ki Orbán Viktor –, a konzervatív értékek megőrzése mellett élére kell állniuk a változtatásnak, sikeresen kell kezelniük a válságot.”